A XXI. Század Intézet legújabb elemzése az elmúlt hónapok azon eseményeit tekinti át a világban, amelyek egy újabb migrációs hullámot vetíthetnek előre.
Tíz évvel az „arab tavasznak” elnevezett eseménysorozat kezdete után elmondható, hogy az Észak-Afrika és Közel-Kelet országaiba történő demokráciaexport teljes kudarcnak bizonyult.
A nyugati hatalmak által is támogatott, de helyi társadalmi bázissal nem feltétlenül rendelkező demokratikus kísérletek destabilizálták a Mediterráneum déli és keleti partjain fekvő országok jelentős részét, ezáltal téve az iszlamista szélsőségesek és az embercsempészek melegágyává a térséget.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy az Európa közvetlen szomszédságában fekvő országokon túl is nyugtalan a helyzet. Jelenleg az etióp polgárháború következtében kialakult instabilitás okozhatja az egyik legnagyobb migrációs veszélyforrást Európára nézve, mivel a harcok folyamán több ezren meghaltak, továbbá kétmillióan voltak kénytelenek elhagyni otthunokat.
A migrációs nyomás intenzitásának emelkedését az is kellőképp mutatja, hogy Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetekre több, mint 20 ezer bevándorló érkezett, főleg Afrika északi partjairól.
A migránsok abban reménykedtek, hogy automatikusan bebocsátást nyerhetnek az unióba, ha egy közigazgatásilag Spanyolországhoz tartozó területen igénylik a bebocsátást. Ez azóta sem következett be, ellenben a helyi lakosok nehezen viselik, hogy a bevándorlók nem tartják be koronavírus-járvány miatt bevezetett előírásokat, így egyre gyakoribbá váltak az összetűzések, aminek fényében túlzás nélkül lehet azt állítani, hogy a sziget vált az „új Leszbosszá”.
A hasonló incidensek egyre gyakoribbá válhatnak, ahogy az afganisztáni helyzet romlik és az országot elhagyók száma nő majd.
A migrációs tendencia erősödését az is mutatja, hogy naponta már 500-2000 afgán érkezik meg Törökországba. Emellett a közép-ázsiai országok irányában is fokozódik a migrációs nyomás, Tádzsikisztán vezetése például harmincezer menekült érkezésére számít.
A felsorolt országok stabilitását továbbra az is kikezdi, hogy a koronavírus-járvány következményei súlyosbító tényezőként járulnak hozzá a korábban is jelenlévő szociális-gazdasági krízisekhez.
A korlátozások, valamint a kereskedelmi láncok megszakadása miatt az egyébként is gyakran a túlélés szélén egyensúlyozó régiókban tovább romlott a gazdasági helyzet, a megélhetési nehézségek pedig fokozzák a migrációs hajlandóságot is.
Fokozódik a helyzet a magyar határon is
A migrációs útvonalak közül a Közép-Mediterráneumra nehezedett a legnagyobb nyomás 2020-ban, amin keresztül az összes migráns 28 százaléka próbált Európába jutni, míg a második legnagyobb nyomás a nyugat-balkáni útvonalon volt, ahol 22 százalékuk próbálkozott illegális határátlépéssel. Ezzel összefüggésben a Magyarországot érintő migrációs nyomás is folyamatosan intenzívebbé vált 2018 óta, amit jól mutat, hogy a júliusi adatokat összehasonlítva, 2018-ban mindössze 89, 2019-ben 208, 2020-ban 798, míg 2021-ben már 1938 illegális határátlépőt tartóztatott fel a magyar határrendészet.
Idén összesen több mint 54 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel a magyar hatóságok, ez a szám a tavalyi év azonos időszakában mindössze tízezer volt.
