Minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás

Szent István államalapítása a magyarság megmaradását jelentette, a mai magyarság küldetése pedig az, ami az előző koroké is: az országépítés – fejtette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjak átadásakor csütörtökön Budapesten, a karmelita kolostorban.

Kerékgyártó György
Forrás: MTI2021. 08. 19. 19:30
POTÁPI Árpád János; SEMJÉN Zsolt; KEMÉNY József
Augusztus 20. – Átadták a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjakat Fotó: Bruzák Noémi
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint a magyarság küldetése ma az országépítés, és ebben mindenkinek ott kell részt vennie, ahová a gondviselés állította. Mint fogalmazott, a magyar nemzet mindig akkor volt sikeres, ha hűséges volt a Szent István-i örökséghez és akkor jutott vakvágányra a történelemben, ha ettől az úttól akár jobbra, akár balra letért.

Kemény József, a németországi Csöbörcsök Néptáncegyüttes vezetője, Potápi Árpád János és Semjén Zsolt a díjátadáson Fotó: Bruzák Noémi


Hangsúlyozta: minden nemzetnek joga és kötelessége a megmaradás szolgálata az egyetemes emberiség érdekében; minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték; bármelyik eltűnik a történelemből, az egyetemes emberiség lesz pótolhatatlanul szegényebb, ezért is „kötelességünk megőrizni a magyarságunkat, mert ezt az értékgazdagságunkat csak mi adhatjuk” az egyetemes emberiségnek.

Semjén Zsolt idézte Kallós Zoltánt, a néhai nemzet művészét, Kossuth-nagydíjas néprajztudóst, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagját, aki azt mondta: „addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk”.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: egy nép számára, főleg egy létszámában kis nép számára akkor van megmaradás, ha minden tagjában benne él az a büszkeség, hogy érdemes ehhez a nemzethez tartozni. 

Hozzátette: nincs még egy család a történelemben, amely annyi szentet adott volna az egyháznak, mint az Árpád-ház és nincs még egy nép, amelyik arányában annyi Nobel-díjast adott volna az emberiségnek, mint a magyarság.

Véleménye szerint azért fontos, hogy magyarul „tudjuk látni a világot”, mert olyan csodálatos kincs „örökösei vagyunk”, ami lehetővé teszi a teljes emberi kibontakozást, és olyan értékgazdaságot jelent, amit más nyelven, más kultúrában „nem tudnánk megtenni”. 

A díjról

Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta díjjal ismeri el. A kitüntetés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. A magyarországi nemzetiségi törvény elfogadása után, 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek. Idén a Csíkszeredai Régizene Fesztivál szervezőjeként ismertté vált Ferencz Angéla néprajzkutató, közösségszervező, Meleg Vilmos színművész, a Nagyváradi Állami Filharmónia nyugalmazott igazgatója, a Székelyföldön található Haszmann Pál Múzeum, a Komáromi Jókai Színház, Simek Viktor rajztanár, karnagy, a vajdasági Egység Művelődési Egyesület, az ugyancsak vajdasági Hét Nap hetilap, a pancsovai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, valamint a Németországban működő Csöbörcsök Néptáncegyüttes részesült a díjban. Elismerő oklevélben részesült a szabadkai Népkör Magyar Művelődési Központ. 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.