Gyurcsány szivárogtathatta ki az őszödi beszédet, de elszámította magát

Sokféle elmélet látott napvilágot arról, hogyan kerülhetett nyilvánosságra az őszödi beszéd, azonban kétségkívül a legerősebb bizonyítékok, a legtöbb kutatómunka azon leghitelesebb verzió mögött áll, amit a polgári titkosszolgálat derített ki: maga Gyurcsány szivárogtatta ki a beszédet. A napvilágra került titkosszolgálati dokumentumokból és más tényekből viszonylag pontos kép bontakozik ki arról, mi volt a hangfelvétel útja.

Budapest, 2006. október 23. Egy tüntetőt földre tepernek a rohamrendőrök az Alkotmány utcában, amikor a rendőrség feloszlatta a Kossuth tér felé vonuló demonstráló csoportot. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A két NBH-s tiszt beszélgetéséből az is kiderült, hogy a nyomozás 2008. júniusi állása szerint két helyről szivároghatott ki a beszéd. Az egyik a hangmérnök volt, az ő személyére csak később derült fény a nyilvánosság előtt, azonban az NBH az elsők között beszélgetett el vele: Welsz Tamásról van szó, aki akkor lett ismert, amikor 2014 júniusában öngyilkosságot követett el kígyóméreg felhasználásával, miközben egy rendőrautó hátsó ülésén vitték be kihallgatásra. (Ekkor Simon Gábor ex-MSZP-s alelnök ügyével kapcsolatban találta meg a hatóság, akinek útlevelet hamisított, hogy Simon azzal nyithasson külföldön számlát és letétbe helyezhessen illegális pénzeket.) Welsznél másfél-két napig volt ott a felvétel. A másik lehetőség pedig az volt, hogy Gál J. Zoltán, a Gyurcsány-kormány kommunikációs ügyekért felelős államtitkára (Gyurcsány egyik legfőbb bizalmasa, jelenleg Karácsony Gergely kommunikációs embere, még a főpolgármester Facebook-bejegyzéseit is ő írja) az asztalán tartotta a beszéd digitális verzióját, ekkor is lemásolhatta bárki, több napon át is lehetőség volt erre. A felvételek tehát innen indulhattak útjukra. 

„Gyümölcsöskert” és „Gerilla”

A „Gyümölcsöskert” akció célja az volt, hogy kiderítsék: illetéktelenek lehallgatták-e az őszödi kormányüdülőt, vagy pedig a szocialisták közül adta ki valaki Gyurcsány beszédének hangfelvételét. A 2007. május 21-i dátummal keltezett jelentés szerint „a nyilvánosságra hozott kalózfelvétel nem másolata az MSZP részére készült felvételnek. Nem készülhetett titkosszolgálati eszközökkel, azaz sem az épületből, sem kívülről nem hallgathatták le a beszédet”. Vagyis a nyilvánosságra került felvétel maga az eredeti, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalban őriztek – tehát Gyurcsányék lehetnek a kiszivárogtatók.

A jelentés a kiszivárogtatót, megrendelőt nem tudta – vagy nem merte – megnevezni. Csak azt írták le, hogy a felvétel Rózsa-Flores Eduardóhoz jutott el.

Létezett egy „Gerilla” fedőnevű akció is. A célszemély itt Rózsa-Flores Eduardo volt, aki ellen „terrorszervezethez, valamint szélsőséges szervezethez tartozás gyanúja” miatt vizsgálódtak. Az akció 2009 nyaráig tartott, Rózsa-Flores Bolíviában bekövetkezett haláláig, vagyis még folyamatban volt a Portik–Laborc-találkozók idején.

Az NBH szerint „Guevara”, azaz Rózsa-Flores ismerte az őszödi beszéd kiszivárogtatóit és kapcsolatban is volt velük. A polgári titkosszolgálatnak sikerült felderítenie azt is, hogy a hanganyag kikerülésétől a nyilvánosságra hozatalig kik vettek ebben részt. 

Az interjú

Érdekesség, hogy Rózsa-Flores interjúja, amelyben felfedi az őszödi beszéd kiszivárgásának történetét, 2008-ban készült, de csak 2013 májusában látott napvilágot a Hunhír.info portálon. A négyórányi beszélgetést 12 részletben közölték, az anyag címe szerint Szurdokpüspökiben vette fel a Hunhír egyik szerkesztője.

Mindez azért is fontos, mert a kiszivárgott jegyzőkönyvek szerint Laborc és Glemba között szóba került ez az interjú 2008. június 26-án. A beszélgetés szerint eddigre a titkosszolgálati szakemberek „egy az egyben, a Tóth Györgytől a megjelenésig tutira” összerakták, hogy mi történt. Amikor a műveleti helyettes elmondja, hogy Szilvásy adta ki a felvételt, akkor nem merülnek fel kételyek a két titkosszolgálati tisztben, sőt kiemelik, hogy a Rózsa-Flores által felvázolt eseményláncolat egybeesett az NBH által addig feltárt adatokkal is.

Az, hogy a 2008-as interjúról az elhangzása pillanatától tudomásuk volt a szolgálatoknak, mutatja, hogy mennyire komolyan vették a Gerilla fedőnevű akciót: a beszélgetést vélhetően a helyszínen lehallgatták. Végső soron a titkosszolgálati berkekből nyilvánosságra került dokumentumok azt a verziót támasztják alá, hogy Gyurcsány Ferenc és tanácsadói beleszerelmesedtek a miniszterelnök hangjába, és ezért hozták nyilvánosságra a beszédet. 

Az önszivárogtatás egyik politikai célja az lett volna, hogy bedobjanak egy „gumicsontot”: a beszédről és annak értelméről szóló viták háttérbe szorítják a költségvetési kérdéseket és a körvonalazódó brutális megszorításokat, amelynek eredményeképpen a lakossággal fizettették meg a dilettáns gyurcsányi gazdaságpolitika árát.

Jelenleg ez a leghitelesebb történet. Ez viszont azt jelenti, hogy Gyurcsány ezt is elrontotta: a szöveg és a megszorítások nem egymás versenytársai lettek a médiában, hanem egymást erősítő tényezők, amelyek óriási felháborodáshoz vezettek. Az őszödi beszéd legvalószínűbb útja tehát Welsz Tamásnál, a hangmérnöknél kezdődik, aki a feltételezések szerint Szilvásy György (közvetve Gyurcsány) utasítására juttatta el azt egy informatikushoz, Tóth Györgyhöz, aki Rózsa-Flores Eduardónak és Brády Zoltánnak, a Kapu folyóirat szerkesztőjének adta tovább. Rajtuk keresztül jutott el végül a Magyar Rádióhoz. Szilvásy György tagad, azonban Rózsa-Flores Eduardo és Brády Zoltán elismerte szerepét a kiszivárogtatásban.