– A képviselői eskü letétele – ahogy azt az Alkotmánybíróság több határozatában kimondta, valamint az Országgyűlésről szóló törvény is megerősítette, a képviselő hivatalba lépésének érvényességi kelléke: a képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig – az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével – nem vehet részt az Országgyűlés munkájában. A eskü hibátlan letétele nélkül tehát senki sem foglalkoztatható köztisztviselői jogviszonyban – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére ifj. Lomnici Zoltán annak kapcsán, hogy Karácsony Gergely kijelentette: ha megválasztják miniszterelnöknek, nem esküszik fel az alaptörvényre.
Az alkotmányjogász hangsúlyozta: Magyarország alaptörvénye két helyen említi az eskütétel kötelezettséget: a köztársasági elnöknél, valamint a kormány tagjainak esetében. Ezenfelül az Országgyűlésről szóló törvény más tisztviselők, így az országgyűlési képviselők esetében is előírja az eskütételt. – A hivatali esküből következik, hogy az állam nevében eljáró személyeknek tiszteletben kell tartaniuk azokat az intézményes kereteket, amelyeket – demokratikus döntések nyomán – az alkotmány rögzít – szögezte le ifj. Lomnici Zoltán.
Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Karácsony Gergely a Népszavának adott interjúban illegitimnek minősítette az alaptörvényt, és azt mondta: „Én ezt nem most kezdtem el mondani, hanem akkor, amikor kivonultam a parlamenti vitájáról. […] Ha miniszterelnök leszek, nem fogok rá felesküdni.” Ennek ellenére ezt már évekkel ezelőtt megtette, egészen pontosan 2019. november 5-én, a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén, főpolgármesterként.
űrstratégia
Magyarországnak is komoly figyelmet kell fordítania az űrszektorra
Ferencz Orsolya szerint új programokra is szükség van.
