Amerikai pénzek és Bajnai bizalmasa a Márki-Zay-féle baloldali kampányban

A választás előtt kiállt Márki-Zay Péter mellett, egykori bizalmasa pedig egy amerikai szervezeten keresztül anyagilag is segíthette a hazai baloldal kampányát – úgy tűnik, Bajnai Gordon továbbra is komoly befolyást gyakorol a honi politikára. A Mandiner utánajárt a részleteknek.

Visszatérve Bajnaira: amikor az üzleti szférába 2010-ben távozó exminiszterelnök pár év után ismét kezdett aktív lenni a magyar közéletben, Márki-Zay Péterhez hasonlóan ugyancsak egy civil kezdeményezéssel „nyitott”. Ez volt a később egyesületi formában tovább élő Haza és Haladás Alapítvány, melyet szintén jórészt külföldi donorok, köztük Soros Györgyhöz köthető szervezetek dotáltak, de feltűnt a támogatók között a Center for American Progress nevű szervezet, amit a korabeli sajtó úgy fordított le, hogy a demokrata Hillary Clinton hátországa lett Bajnaiék főszponzora. Vagyis

lényegében külföldről kezdték pénzelni a volt kormányfő visszatérését.

„Aztán 2012-ben, amikor kezdett kibontakozni a Nemzeti Együttműködés Rendszere, nagy nyomás volt rajtam, hogy – hasznosítva a megszerzett politikai tőkémet – jöjjek vissza” – fogalmazott egy interjúban Bajnai.

A hivatalosan a mindenkori kormányt szakértői tanácsokkal és javaslatokkal ellátni hivatott, valójában a reménybeli kormányváltás megalapozását segítő alapítvány vezetője nemsokára már a választási kampány fősodrában találta magát. Bár az eredeti törekvés nem sikerült, hiszen nem az akkor már az Együtt nevű formáció színeiben próbálkozó Bajnai lett a Jobbikon kívüli ellenzéki pártokat összefogni hivatott „civil” miniszterelnök-jelölt, a 2014-es kudarc után a volt kormányfő megint visszavonult. Ám kapcsolatrendszerével és kiállásaival azóta is részt vesz a hazai baloldal alakításában, a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint az őt segítő hálózat egyik fontos csomópontja az ECFR, azaz European Council on Foreign Relations nevű lobbiszervezet, melyben Soros György és fia, Alexander is feltűnt.

Legutóbb az előválasztás során állt ki Karácsony Gergely mellett, akinek 99 Mozgalma máig adós az adományok nyilvánosság előtti elszámolásával.

Így továbbra is Márki-Zay bemondására lehet hagyatkozni, aki ötszázmillió forintos költésről beszélt. Hogy ez honnan érkezett, jelen állás szerint nem tudhatjuk, ám az Action of Democracy által támogatott helyi kezdeményezések között mindenesetre szerepel a Karácsony nevével fémjelzett, visszalépése után azonban okafogyottá vált szervezet. Ahogy egyébként a Nyomtass te is! nevű, Márki-Zay Péter által nyilvánosan is felkarolt kezdeményezés is.

Miután a hódmezővásárhelyi polgármester máig talányos módon maga mögé utasította a főpolgármestert, ő lett a kormányváltás letéteményese. S amikor Londonban járt, már vele tárgyalt hosszan Bajnai Gordon. Márki-Zay Péter a DK-s Kálmán Olga Szeretemország című könyvében így vallott a Gyurcsány 2009-es bukása utáni időszakról: „Átadták a terepet az egyébként nagyon tehetséges Bajnai Gordonnak, egy kisebbségi kormánynak, hogy hozza helyre, amit ők elrontottak. […] A fenntarthatatlan helyzetet a Bajnai-kormány kezelte, megszüntette a 13. havi nyugdíjat, elkezdte az államháztartást rendbe tenni, megszorító intézkedéseket vezettek be. […] Közgazdászként teljesen helyénvalónak tartottam azokat az intézkedéseket, amelyeket a Bajnai-kormány bevezetett, hiszen azokat mindenképpen végre kellett hajtani.”

A nemzetközi politikában járatlan, ám amerikai kapcsolatokkal rendelkező Márki-Zay Péter angliai útját alighanem Bajnai is segítette.

Erről azonban a felek nem közöltek információkat.

Az Action of Democracy egyik vezetője, ügyvezető igazgatója Korányi Dávid, aki több más megbízatása mellett épp Karácsony Gergely főtanácsadója, ám korábban Bajnai Gordon egészen szoros munkatársa volt: 2009-ben az akkori miniszterelnök az MSZP környékén tevékenykedő Korányit külpolitikai főtanácsadójává nevezte ki.

Korányi elkísérte főnökét az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára New Yorkba, ahol a miniszterelnök olyan kiemelt partnerekkel találkozott, mint a JP Morgan és a Rockefeller elnök-vezérigazgatója, valamint a Citigroup elnöke, Soros György vagy Nancy Brinker volt budapesti amerikai nagykövet. Sőt, még a The Wall Street Journal szerkesztőségébe is eljutottak, majd a beszámolók szerint Bajnai kitüntette Charles Gati politológust – aki most szintén feltűnt az Action for Democracy vezetőségében.

„Nem tudtam, de nagyon örülök nekik, hogy ők fizették az ebédünket” – válaszolta Márki-Zay Péter márciusban a Mediaworks–Hírcentrum kérdésére, mikor kiderült, hogy Bajnai Gordon és volt titkosszolgálati minisztere, Ficsor Ádám cége, a DatAdat fizethette az egyik éttermi számláját. Legalábbis a sajtóhírek szerint. Márki-Zay korábban is elismerte, hogy a Bajnai-féle vállalkozás segítette a kampányát, de tudomása szerint a cég dolgozott a DK-nak és Karácsony Gergelyéknek is. Ebben aligha tévedett. A DatAdat tevékenységéről részletesen ide kattintva olvashat.

Mindebből az következik, hogy a jelentős külföldi kapcsolatrendszerrel rendelkező, 2010 óta a kormányváltásban bízó, olykor abban aktívan is közreműködő

Bajnai Gordon lehetett az április 3-a előtti ellenzéki kampány egyik kiemelt segítője, bizalmasa, Korányi Dávid pedig a budapesti Városházán is érvényesítheti egykori főnöke befolyását.

Mindezt tetézi, hogy a hozzá köthető nemzetközi cégcsoporton keresztül a Bajnai, illetve elődje, Gyurcsány Ferenc által vezetett kormányok kulcsfigurái sem tétlenkednek – olvasható a Mandiner cikkében.

Az eredeti cikk ide kattintva érhető el.