A bizonyítékok megalapozták az eljárás elindítását, engedélyt kértek a bíróságtól a helyszíni kutatásra, vagyis szaknyelven szólva a rajtaütésre. – Kimentünk a cégek székhelyeire, a Nitrogénművekhez is, rögzítettük a számítógépek adattartalmait, és újabb bizonyítékokat találtunk, sőt tanúvallomások is igazolták a kartellezést – ismertette a vizsgálat további részleteit Gondolovics Katalin.
ÉVEKIG TAGADTÁK A JOGSÉRTÉST
Kitért arra is, hogy a Cargill Magyarország Zrt. az eljárás közben egyezséget kötött a GVH-val; elismerték, hogy elkövették a jogsértést, ezért és egyéb együttműködésükért több mint harminc százalékkal csökkentették a bírságukat. A Nitrogénművek cégcsoportja és a Hőgyészi Agrokémiai Kft. viszont négy éven át tagadta a jogsértést. A bírságplafon a törvény szerint az előző évben elért nettó árbevétel tíz százaléka, ebben az esetben ezt a maximális büntetési tételt alkalmazták. Ennek oka a szóvivő indoklása szerint az, hogy Bige László érdekeltsége a legsúlyosabb versenyjogi jogsértést valósította meg, ráadásul hét éven át, illetve a jogsértéssel elért előny is súlyosító körülmény volt.
A bírságolás mértékét az is befolyásolta, hogy nem működtek együtt, pedig még a Nitrogénművek értékesítési vezetője is tanúskodott, ennek ellenére is tagadták a kartellezést. A teljes cégcsoport 11 milliárd forintos bírságot kapott végül, a fennmaradó hárommilliárdot a Hőgyészi Kft., illetve a részben együttműködő Cargill kapta.
A szóvivő arról is beszélt, hogy a kartellező cégek jelentős kárt okozhattak a gazdáknak azzal, hogy meghatározták az árakat, kizárták a piaci versenyt és az importlehetőséget. Mindezzel megkárosíthatták a fogyasztókat is, hiszen hét éven át mindenki megfizethette az áremelkedést, aki zöldséget és gyümölcsöt vásárolt.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!