Pártfőnök lehet Karácsonyból

Visszalépése ellenére is Karácsony Gergely lehet az MSZP–Párbeszéd–LMP-pártszövetség vezetője – erősítették meg lapunk szocialista forrásai. Elmondásuk szerint a frakcióknak járó állami támogatások miatt a három párt nem szűnne meg, hanem egyfajta szervezeti együttműködést alakítanának majd ki. Bár sok prominensük Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége mellett tette le a voksát, az MSZP-sek állítják: fel sem merült bennük a DK-ba való beolvadás.

Lendvai Ildikó nem az MSZP megszűnéséről, hanem az új szövetségi politikáról beszélt, amely által megmenekülhet a párt – hangoztatták a Magyar Nemzet szocialista forrásai.

Ismert: az MSZP egykori elnöke a HVG-nek a napokban adott interjújában arról beszélt, hogy mennyiségileg és tartalmilag is kopnak, folyamatosan veszítenek a kapcsolatrendszerükből, akárcsak szellemi holdudvarukból, nem találják helyüket a világban, illetve az itthon több részre szakadó baloldalon.

Az is benne volt a pakliban, hogy szép lassan elfogyunk, parlamenti küszöb alá esünk, vagy úgy kell beolvadnunk másba, hogy nem marad meg semmi abból, amit az MSZP-ben most is fontosnak érzek

– fogalmazott Lendvai.

Szocialista forrásaink elismerték egykori elnökük diagnózisát, ám szerintük arról van szó, hogy a baloldalon túl sok a kis párt, amire az MSZP, a Párbeszéd és az LMP egyesülése, szervezeti együttműködése lehet a megoldás. Elmondásuk szerint mivel nem akarják elveszíteni az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó állami támogatást, nem válnának egy párttá, hanem a Fidesz–KDNP mintájára alakítanának ki párt- és frakciószövetséget.

Ennek pedig nem más, mint az előválasztáson Márki-Zay Péter javára visszalépő Karácsony Gergely lenne a „szimbolikus vezetője”.

Forrásaink szerint az egyesülés csak a választás után és annak eredményének függvényében valósulhat meg, ugyanakkor a három párt „együtt mozgása addig is jól látható lesz”. Bár sok prominensük korábban Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége mellett tette le a voksát, az MSZP lapunknak állította: fel sem merült bennük a DK-ba való beolvadás.

A Magyar Idők már 2018 februárjában arról számolt be: a szocialisták a lehetséges kitörési pontokon, hosszú távú stratégián gondolkodnak, mivel ők maguk is felismerték, hogy a párt a jelenlegi formájában holtpontra jutott, radikális változtatás nélkül képtelen önmagának és a baloldali választóknak jövőképet felmutatni.

Ezt az álláspontot képviselte többek mellett Lendvai Ildikó vagy Puch László, akik ezért azt a forgatókönyvet javasolták, hogy a választás után szűnjön meg az MSZP, és új névvel, a Párbeszéddel közösen folytassa tovább a parlamenti munkát.

Az akkori terv szerint az új formációban mindazonáltal a szocialisták fiatalabb generációjának kellett kapni a főszerepet, mint Kunhalmi Ágnes, Tóth Bertalan és Harangozó Tamás. Tény, hogy Molnár Gyula, az MSZP akkori elnöke már 2016-ban arról beszélt, hogy rossz választási szereplés után akár meg is szűnhet a szocialista párt. De Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője is úgy fogalmazott ekkor:

Nagy kérdés, hogy a tavaszi választás után is MSZP-nek ­fogják-e hívni az ­MSZP-t.

Bár a 2018. áprilisi választás után még nem történt meg az összeolvadás, az MSZP „kölcsönadta” a Párbeszédnek saját képviselőjét, Burány Sándort, hogy a kimutathatatlan támogatottságú párt mégis önálló frakciót alakíthasson. A szocialisták tavaly szeptemberi, vitatott körülmények között megtartott tisztújító kongresszusán pedig Tóth Bertalant és Kunhalmi Ágnest választották meg a párt társelnökének.

Tóth és Kunhalmi helyzete azonban bizonytalan, mivel még nincsen jogerős döntés abban a perben, amit az MSZP korábban feloszlatott Pest megyei szervezete indított a párt ellen. A helyi szocialisták azt kezdeményezték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a párt tisztújító kongresszusát, mivel azt szerintük jogtalanul, a választmány hozzájárulása nélkül hívták össze. Amennyiben a bíróság szerint jogellenes volt a kongresszus, meg kell majd ismételni, és új vezetést kell választani.