Szocialista forrásaink elismerték egykori elnökük diagnózisát, ám szerintük arról van szó, hogy a baloldalon túl sok a kis párt, amire az MSZP, a Párbeszéd és az LMP egyesülése, szervezeti együttműködése lehet a megoldás. Elmondásuk szerint mivel nem akarják elveszíteni az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó állami támogatást, nem válnának egy párttá, hanem a Fidesz–KDNP mintájára alakítanának ki párt- és frakciószövetséget.
Ennek pedig nem más, mint az előválasztáson Márki-Zay Péter javára visszalépő Karácsony Gergely lenne a „szimbolikus vezetője”.
Forrásaink szerint az egyesülés csak a választás után és annak eredményének függvényében valósulhat meg, ugyanakkor a három párt „együtt mozgása addig is jól látható lesz”. Bár sok prominensük korábban Dobrev Klára miniszterelnök-jelöltsége mellett tette le a voksát, az MSZP lapunknak állította: fel sem merült bennük a DK-ba való beolvadás.
A Magyar Idők már 2018 februárjában arról számolt be: a szocialisták a lehetséges kitörési pontokon, hosszú távú stratégián gondolkodnak, mivel ők maguk is felismerték, hogy a párt a jelenlegi formájában holtpontra jutott, radikális változtatás nélkül képtelen önmagának és a baloldali választóknak jövőképet felmutatni.
Ezt az álláspontot képviselte többek mellett Lendvai Ildikó vagy Puch László, akik ezért azt a forgatókönyvet javasolták, hogy a választás után szűnjön meg az MSZP, és új névvel, a Párbeszéddel közösen folytassa tovább a parlamenti munkát.
Az akkori terv szerint az új formációban mindazonáltal a szocialisták fiatalabb generációjának kellett kapni a főszerepet, mint Kunhalmi Ágnes, Tóth Bertalan és Harangozó Tamás. Tény, hogy Molnár Gyula, az MSZP akkori elnöke már 2016-ban arról beszélt, hogy rossz választási szereplés után akár meg is szűnhet a szocialista párt. De Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője is úgy fogalmazott ekkor:
Nagy kérdés, hogy a tavaszi választás után is MSZP-nek fogják-e hívni az MSZP-t.
Bár a 2018. áprilisi választás után még nem történt meg az összeolvadás, az MSZP „kölcsönadta” a Párbeszédnek saját képviselőjét, Burány Sándort, hogy a kimutathatatlan támogatottságú párt mégis önálló frakciót alakíthasson. A szocialisták tavaly szeptemberi, vitatott körülmények között megtartott tisztújító kongresszusán pedig Tóth Bertalant és Kunhalmi Ágnest választották meg a párt társelnökének.
Tóth és Kunhalmi helyzete azonban bizonytalan, mivel még nincsen jogerős döntés abban a perben, amit az MSZP korábban feloszlatott Pest megyei szervezete indított a párt ellen. A helyi szocialisták azt kezdeményezték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül a párt tisztújító kongresszusát, mivel azt szerintük jogtalanul, a választmány hozzájárulása nélkül hívták össze. Amennyiben a bíróság szerint jogellenes volt a kongresszus, meg kell majd ismételni, és új vezetést kell választani.
