Amióta elrajtolt az előválasztásnak nevezett belső baloldali háziverseny, azóta szinte teljesen visszaszorult a miniszterelnökjelölt-jelöltek kommunikációjában a családpolitika. Az Orbán-kormányban ezzel szemben egy éve már miniszterként felel Novák Katalin a területért, az otthonteremtési támogatások folyamatos bővítése mellett januártól például a 25 éven aluli munkavállalók személyi jövedelemadóját törli el a kabinet. A családtámogatások rendszere évről évre erősödik, a fiatal párok babaváró támogatásra jogosultak, a nagycsaládoknak pedig az autóvásárlását is támogatja a kormány.
Emellett elengedik a többgyermekesek devizahitel-tartozását, de az édesanyáknak a diákhitelt sem kell visszafizetniük, ha három gyermeket vállalnak. A baloldal programjában azonban nem szerepelnek tervek azzal kapcsolatban, hogy mit tennének a tizenegy év alatt kiépült, Európában példátlan családtámogatási rendszerrel, már amennyiben jövő áprilisban választásokat nyernének.
Fotó: Ádám János
Hangsúlyosabb az LMBTQ
A hagyományos családmodell, és ennek támogatása helyett a nyugat-európai trendeknek megfelelően inkább az LMBTQ-jogokat hangsúlyozzák a miniszterelnökjelölt-jelöltek. Szerintük ezek csorbulnak Magyarországon, és ezen változtatni kellene.
Emlékezetes volt, amikor az ATV választási műsorában azzal licitáltak egymásra a jelöltek, hogy ki tett többet a homoszexuálisokért. Karácsony Gergely azzal állt elő, hogy ő már egy szivárványos zászlót is kitűzött a budapesti városházára, Dobrev Klára azzal vágott vissza, hogy ő is megszavazta az Európai Parlament egy határozatát, amely szerint a melegházasságokat minden tagállamban el kell ismerni.
A versenyből azóta már kiesett Fekete-Győr András Momentum-elnök pedig a gyermekvédelmi törvényt törölte volna el, ezt az első három legfontosabb intézkedése között sorolta fel. Érdekes, hogy a másik első körben búcsúzó aspiráns, Jakab Péter szerint sincs szükség gyermekvédelmi törvényre, a Jobbik elnöke azonban kiállt amellett, hogy Magyarországon ne házasodhasson két azonos nemű személy. Konkrét családokat segítő intézkedések azonban az első választási műsorban az ATV-n még nem hangzottak el.
A segélyezést hoznák vissza
A második, az RTL Klubon szervezett választási műsorban szőrmentén már szóba kerültek a családtámogatások. Dobrev Klára, a pártja programjában egyébként már régóta szereplő, családipótlék-emelést hozta szóba. A DK szerint meg kellene duplázni a családi pótlékot, ezzel lehetne leginkább segíteni a magyarokon. A Gyurcsány-párt miniszterelnökjelölt-jelöltje ezt a műsorban azzal fejelte meg, hogy erre azért van szükség, mert a családok kilencvenhét (!) százaléka nem tudja felvenni a csok-ot, mivel nem hitelképes. Dobrev szerint ezen javítana a magasabb családi pótlék. Jakab Péter azzal egészítette ki újsütetű szövetségesét, hogy állami bérlakásokat kellene építeni. Egyedül Márki-Zay Péter beszélt arról, hogy a családtámogatási rendszert meg kéne tartani. Mint arról lapunk is beszámolt, a nagycsaládos hódmezővásárhelyi polgármester maga is igénybe vette a kormányzati autótámogatást. Márki-Zay korábban is méltatta már a Fidesz intézkedéseit, például azt, hogy kormánypárt csökkentette a munkát terhelő adókat.
Karácsony Gergely később azt nyilatkozta, hogy ekkor majdnem agyvérzést kapott. Ismert ugyanis: a baloldalon mára konszenzus van arról, hogy az adókat meg kell emelni. A többkulcsos adóval a módosabbakat nagyobb arányban adóztatnák, Karácsony Gergely azonban a cégek társasági adóját is megemelné hat százalékkal.
