– Micsoda ostobaság volt annak idején így rezsit csökkenteni! Lehet rezsit csökkenteni, hogyne lehetne: kevesebb vizet kell használni, kevesebb áramot kell használni, kevesebb gázt kell használni. Át kell térni megújulókra. Persze, lehet rezsit csökkenteni: le kell szigetelni a házakat – magyarázta 2020 őszén a Gellért Szállóban tartott fogadáson Márki-Zay Péter. A baloldali házibajnokság győztese úgy gondolja, hogy a globalista multik fontosabbak a magyaroknál. A Gyurcsány-koalíció miniszterelnök-jelöltje szerint a valódi rezsicsökkentést nem a lakossági energiaárak alacsonyan tartásával lehet elérni, mivel az csak „néphülyítés”.
– A lakosságtól elvett, a lakosság könnyítése érdekében onnan elvont díjakat ráterhelték az ipari fogyasztókra, adók formájában mindenkire, veszteségessé tettek egész iparágakat – fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester, elismételve a baloldal közkedvelt narratíváját arról, hogy a lakossági energiaárak befagyasztása a gazdaság és komplett iparágak összeomlásával fog járni.
Katona Tamás, a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok pénzügyminisztériumi államtitkára a rezsicsökkentés bevezetését követően fogalmazott úgy, ahogy tavaly ősszel Márki-Zay. Az egykori KSH-elnök a Népszava 2014. júliusi cikkében arról értekezett, hogy hatalmas gazdasági károkat okoz az országnak az Orbán-kormány „rezsiámokfutása”. Katona szerint az árak „átláthatatlan manipulációja” a beruházások csökkenéséhez vezetett a közműszektorban. Sőt a baloldali politikus azon sajnálkozott, hogy a rezsiharc kiéleződése a külföldi befektetők menekülését hozta magával. Azt is problémásnak tartotta, hogy a közüzemi díjak lefaragása miatt csökken az infláció.
– A magyar háztartásokat a rezsicsökkentés védi. Ez hatósági árakat jelent. Ennek is köszönhető, hogy ha például az áramárat nézzük, akkor a magyar családok a harmadát fizetik az európai átlagnak, a földgáz esetében pedig a negyedét – reagált Márki-Zay lakossági energiaárakkal kapcsolatos álláspontjára Dömötör Csaba a tegnapi videóüzenetében.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a fentieket számokra lefordítva úgy fogalmazott, hogy egy magyar családnak havi 32 ezer, éves szinten közel négyszázezer forint pluszkiadást jelentene a rezsicsökkentés eltörlése. – Ha a baloldali pártokon múlna, akkor mindenkinek ki kellene fizetnie ezeket a pluszköltségeket – jegyezte meg a kormánypárti politikus, aki szerint Márki-Zay kijelentései a lakossági energiaárak kapcsán tőről metszett érzéketlenségről árulkodnak. Arra is emlékeztetett, hogy Brüsszel is rezsiemelést szeretne elérni, a kvótarendszer kiterjesztésével pluszadókkal sújtanák az energiafogyasztást, ami harminc százalékkal növelné a gázárat, illetve 16 százalékkal a hagyományos meghajtású gépjárművek fenntartási költségeit.
– Bármit is akarjanak, ez a kormány hosszú távú szerződésekkel biztosítja a hazai gázellátást, több uniós ország nem élt ilyen lehetőséggel. Fenntartjuk a hatósági árakat, tehát a rezsicsökkentést. És fellépünk miden olyan terv ellen, amely pluszterheket rakna a magyar családokra. Érkezzenek ezek akár Brüsszelből, akár a baloldal részéről. Most nem új adókra van szükség, hanem arra, hogy kordában tartsuk az árakat – szögezte le Dömötör Csaba.
Mint azt a Magyar Nemzet legutóbb megírta, Márki-Zay Péter a baloldali előválasztás egyik vitáján kijelentette: az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni az embereket, és hiba volt a kormány beavatkozása a rezsiárakba. A baloldal miniszterelnök-jelöltje csak azért nem akar a rezsicsökkentés megszüntetésével kampányolni, mert abba azonnal belebukna.
Borítókép: Mirkó István
