A rendőrgyilkos tagadja az emberölést és gyerekei megerőszakolását

Távmeghallgatással folytatták a rendőrgyilkosként hírhedtté vált Németh István ellen újabb kegyetlen emberölés miatt indult pert. Németh tagadja, hogy ő gyújtotta volna fel a hajléktalant, aki halálra égett, és azt sem ismeri el, hogy gyerekeit megerőszakolta volna.

Forrás: RAS-archív

A Fővárosi Törvényszéken távmeghallgatással kezdődött meg a héten a rendőrgyilkosként hírhedtté vált Németh István ellen különös kegytelenséggel elkövetett emberölés miatt indult büntetőper bizonyítási eljárása. 

Németh, akit az egri börtönből kapcsoltak zárt láncú rendszeren, csak annyit mondott: nem ölt meg senkit. Korábban, a szeptemberi előkészítő ülésen is tagadta, hogy ő gyújtotta volna fel az áldozatot. Mint mondta: a közelben egy autóroncsban aludt élettársával, és a nagy hangzavarra ébredtek fel, ő maga hívta a tűzoltókat. Ennek azonban ellentmondanak a nyomozati iratok. 

A vádbeli időszakban, 2008-ban Németh maga is egy XII. kerületi hajléktalantanyán élt az élettársával. Tanúvallomások szólnak arról, hogy a későbbi áldozat talált egy tárcát tele pénzzel, amit visszaszolgáltatott a jogos tulajdonosának, és ezért tízezer forint jutalmat kapott. Németh tudott erről, és zokon vette, hogy a hajléktalantársa nem adott neki a pénzből. Ezért egy üvegből lelocsolta éghető folyadékkal, amit lángra lobbantott. A szerencsétlen férfi két nap múlva belehalt súlyos égési sérüléseibe. Németh lebukásához állítólag saját maga szószátyársága is hozzájárult, az egri börtönben elkotyogta zárkatársának, hogy mit tett Budapesten.

A vádiratban életfogytiglani fegyház kiszabását indítványozta az ügyészség, ám valószínűleg – ha bizonyítottnak találják a gyilkosságot – tényleges életfogytiglani lehet a büntetés. Németh ugyanis feltételesen volt szabadlábon a vádbeli időszakban. 

Még 2000-ben szakították félbe feltételesen az 1980-ban rendőrgyilkosságért és további egy ember megöléséért kapott életfogytiglani szabadságvesztésének letöltését, ami akkor 25 évet jelentett. A fegyházban úgy tűnt, megtért, állítólag kitanult kántornak, semmilyen gond nem volt vele, így húsz év letöltése után feltételesen szabadulhatott.

Aztán egy évre visszakerült még gyógyszerekkel való visszaélés miatt, így az elévülési idő is kitolódott 2010-ről 2011-re, és mivel addig – látszólag – nem követett el újabb bűncselekményt, jogilag is szabad lett. Csakhogy még a büntetés hatálya alatt, 2008-ban elkövette – a vád szerint – a hajléktalangyilkosságot. Németh egy másik ügyben is vádlott. Az Egri Törvényszéken, a sértettek személyiségi jogait védendő zárt ülésen tárgyalják a megdöbbentő esetet. 

Németh István szabadulása után rövid ideig orgonista, afféle kántor volt egy Győr-Moson-Sopron megyei településen, ahol együtt élt egy asszonnyal, közös gyermekük is született. Ám a börtönviselt embert utolérte a sorsa: 

amint megtudták, hogy ő a hírhedt rendőrgyilkosok egyike, akiknek társait 1980-ban felakasztották, és ő csak fiatal kora miatt úszhatta meg a kötelet, mennie kellett még a megyéből is. 

Budapestre 2006-ban érkezett, és hajléktalanként élt, alkalmi munkákból tartotta fenn magát: például az állatkert előtt édességet árult. A 2008-as tette után Heves megyében kötött ki, mondhatni, hazatért, hiszen verpeléti származású. Sodródott a megyében településről településre, aztán 2016-ban Tarnaleleszen egy 29 éves fiatalasszonnyal – akit egy hajléktalanmelegedőben ismert meg – költözött össze, két gyereket neveltek. 

Az akkor nyolcéves kislányt Németh a nevére vette, az ötéves kisfiú pedig közös gyermekük. A családi idill azonban nem tartott sokáig, mivel az asszony rájöhetett, mit tett Németh előbb a nevelt lánnyal, majd saját fiúgyermekével. Az apa megijedt a következményektől, Győr-Moson-Sopron megyébe szökött, állítólag próbálkozott a korábbi élettársnál, ám a nő elzavarta. Némethet a rendőrök 2018 őszén fogták el. A kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett, 12. életévét be nem töltött személy sérelmére erőszakkal elkövetett szexuális erőszak miatt Németh 15 évet kaphat.

Borítókép: Németh István családjával (Fotó: RAS-archív)