Dagad a botrány: újabb bűncselekmény a Városháza-gate gyanúsítottjainak rovásán

Több bűncselekménnyel is gyanúsítják a Városháza-gate érintettjeit – tudta meg a Magyar Nemzet. A korrupciós botrány két éve robbant ki, amikor kiderült, a budapesti városvezetés titokban értékesíteni akarta a Városházát. Az Anonymous által kiszivárogtatott felvételekből nyilvánvalóvá vált, hogy a fővárosi ingatlaneladásokat egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszerben intézte. A rendőrség a baloldalhoz szorosan köthető egyik főszervezőt is meggyanúsította.

2021.11.10 Budapest Városháza, Főpolgármesteri Hivatal. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Az Anonymous-álarcos alak által közzétett hanganyagokból és más, nyilvánosságra hozott információkból az is egyértelműen kiderült, hogy a Városházát többmilliárdos „jutalékért” cserébe akarták értékesíteni. Az ingatlan kapcsán több külföldi befektetőnél is házaltak. 

A rögzített beszélgetések alapján ráadásul az a kép rajzolódott ki, hogy a fővárosban a Városháza eladási tervén túl az ingatlanértékesítésekre szakosodva egy jól behatárolható kör „jutalékos” rendszert működtetett, bizonyos személyekhez pedig kenőpénzek kerültek.

Az ügyben elindult eljárást az is segítette, hogy az álarcos alak a teljes, vágatlan hangfelvételt elküldte a nyomozóknak.

Meggyanúsították az ügy kulcsszereplőjét

Rátérve a meggyanúsított személyekre, ahogy arról korábban beszámoltunk, egyikük az a Berki Zsolt, aki a korrupciós botrány kulcsfigurájának is tekinthető. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint ugyanis az elvileg minden hivatalos pozíció nélkül tevékenykedő férfi több, Magyarországon ismert üzleti kört is megkeresett a Városháza-projekttel és több más budapesti ingatlan-adásvétellel összefüggésben.

Berki – a nyomozati iratok részét képező levelezések tanúsága alapján – nem sokat törődött a látszattal, gyakran az előzmények is benne maradtak a küldeményekben, így lényegében a teljes lánc egyértelműen beazonosítható.

Olyanra is akadt példa, hogy a levél csupán egy korábban más üzleti körnek elküldött e-mail továbbítása volt. Információink szerint gyanúsított még az ügyben Berki Zsolt testvére, Berki József is, aki a néhai Kiss Péter MSZP-s miniszter mellett dolgozott. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy ez éppen akkor volt, amikor Kiss Péter titkárságát Kiss Ambrus jelenlegi főpolgármester-helyettes vezette. A büntetőeljárás adatai szerint a Berki testvérek szorosan összehangolták a teendőiket, ráadásul több elektronikus levél arra enged következtetni, hogy a Barts Balázs vezette fővárosi vagyonkezelő egyik munkatársától közvetlenül kapták a belső információkat.

Sok cápa úszkál a tóban

A rendőrök munkáját nyilvánvalóan az is megkönnyítette, hogy Berki Zsolt szerepel az Anonymous-hangfelvételeken, amelyeken még Barts Balázs fővagyonkezelő, valamint Bajnai Gordon és régi wallisos „harcostársa”, Gansperger Gyula baloldali üzletember hangja is beazonosítható.  Bajnait – az egyik felvétel szerint – abba a tárgyalásba vonták be, amikor a Városházát az orosz származású, milliárdos Rahimkulov családnak próbálták eladni.

A tárgyaláson Bajnai elmondta: a befektetők számíthatnak arra, hogy több „cápa” is rámozdul az üzletre, és jutalékot fognak kérni a segítségért cserébe.

Ahogy fogalmazott: két probléma van, menedzsmentszempontból. „Tehát ugye ez egy hatpárti koalíció, ami egy adottság. Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – fogalmazott Bajnai, ismertetve: „amint híre megy egy ilyen dolognak, […] egy ilyen koalícióban meg vannak a cápák.”  Az egykori miniszterelnök szerint rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei.

„Ez a realitás, ez így működik” – mondta a felvétel tanúsága szerint a volt kormányfő a fővárosi baloldalra utalva. A hanganyagokból kivehető továbbá, hogy Bajnai Barts Balázsnál „jóval magasabb szinten” győződött meg arról, hogy van szándék a Városháza eladására, utalt azonban arra, hogy a projekt támadható, nem tartotta szerencsésnek, ha a választásokig arról részletek derülnek ki.

Több ingatlant is kenőpénzért akartak eladni

Az oroszokon kívül, Berkin keresztül izraeli, amerikai, arab és olasz üzletembereknek is felajánlották a Városházát. Utóbbi befektetők képviselője az a Riccardo Salvatore volt, aki egy vallomás szerint többmilliárdos „jutalékot” emlegetett a Városháza eladása kapcsán. Az olasz üzletemberről érdemes tudni, hogy számos személynek megadta a Városháza paramétereit, jellemzőit és a jövőbeli hasznosítási lehetőségeit. 

Fontos körülmény, hogy Salvatore ragaszkodott ahhoz, hogy az ügyletben részt vevők titoktartási nyilatkozatot írjanak alá, továbbá a vállalkozó a botrány kirobbanása után azt kérte a vele kapcsolatban lévőktől, hogy minden, a Városházával összefüggésben lévő üzenetet, dokumentumot töröljenek.

A nyomok eltüntetésére vélhetően azért volt szükség, hogy ne tudják azonosítani a fővárosi korrupciós gépezetet működtető személyeket, akik a Városházán kívül több ingatlant is értékesíteni akartak a „jutalékos” rendszer szerint. Ezek közé tartozott egy Tétényi úti, egy Bécsi úti, valamint a Rimaszombati út 2–4. címen található telek is. Utóbbi esetben a „jutalék”, azaz a kenőpénz kétmilliárd forint lett volna.

Vallott a koronatanú

Az ügyben egy nagyon fontos tanút is kihallgattak a rendőrök, akin keresztül Berki Zsolt az amerikai befektetőknek ajánlotta fel a Városházát. 

Az 1-es számú tanú kijelentette, hogy három alkalommal egyeztetett az adásvétel ügyében Berkivel, akit már három éve ismer, és aki rendszeresen küldött neki e-maileket az eladó fővárosi ingatlanokról. Az 1-es számú tanú a nyomozók kérdésére elmondta: az egyik személyes találkozón szóba került, hogy a Városháza ára negyvenmilliárd forint lenne, a „jutalék” pedig tíz százalék, amelyet a tanú sokallt.

Azt állította, Berki Zsolt neki elmondta, hogy amennyiben komolyan érdeklődik az üzletről, úgy majd Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel kell tárgyalnia. Később Berki küldött az 1-es tanúnak egy szerződéstervezetet, amelyben benne volt a vételár és a „jutalék” is. Előbbi összeg „harmincvalamennyire” változott, utóbbi, vagyis a „jutalék” mértéke viszont maradt tíz százalék.

Borítókép: A budapesti Városháza. (Fotó: Kurucz Árpád)