Magyarország biztonsága a legfontosabb, ezért a magyar honvédség csapatait mozgósítja a következő napokban a keleti országrészbe – ezt Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelentette be a nemzetbiztonsági kabinet ülését követően Szentendrén. A tárcavezető a Magyar Honvédség éves feladatszabó értekezletét megelőző sajtótájékoztatón megerősítette: az első csapatok már aznap délután elindulnak, ezért a katonai mozgásra kell számítani az ország útjain.
A magyar emberek biztonsága az elsődleges
– Bár Magyarország békét szeretne, ezt a tárgyalóerők mellett kell elérni, de a Magyar Honvédségnek készen kell állni a humanitárius feladatok ellátására, vagy ha kell, a határ védelmének ellátásában
– hangsúlyozta Benkő Tibor, hozzátéve: ha Ukrajnában a helyzet eszkalálódik és nem csak a keleti része történik háborús tevékenység, az kiterjedhet Kárpátaljára is, ezért a Magyar Honvédségnek készen kell állnia arra, hogy ha menekültek érkeznének.
Mint mondta, Magyarország, a magyar emberek biztonsága az elsődleges, az embereknek nincs félelemre okuk, de körültekintőnek és előrelátónak kell lennünk. Ezért a nemzetbiztonsági kabinet ülésén a Magyar Honvédség kettős megbízatást kapott: egyfelől a magyar-ukrán határt le kell tudni zárni, másfelől a határ mentén olyan katonai jellegű széttelepülést hajt végre, ami biztosítja az Ukrajnát elhagyni szándékozó menekülteknek a szabad utat, ugyanakkor megakadályozza, hogy Magyarország területére fegyveres csoportok jussanak be.
– A határ védelmének megerősítése érdekében elrendeltem, hogy Magyarország keleti térségébe megfelelő létszámú és felszereltségű katonai erő települjön. A következő napokban technikai eszközök, menetoszlopok haladnak majd a közutakon, hogy a keleti országrészben létrehozzuk azt a katonai csoportosítást, ami ezen kettős feladat ellátásához szükséges – mondta a honvédelmi miniszter.
Prioritás élvez a haderőfejlesztés
A sajtótájékoztatót követően Benkő Tibor a Magyar Honvédség évértékelő és feladatszabó értekezletén a honvédelmi és haderőfejlesztési program folytatását jelölte ki fő célként.
Emellett továbbra is prioritásnak nevezte, hogy a katonák segítsék a rendőröket a határokon. A honvédelmi miniszter kiemelte: a katonák 2015 óta rendületlenül részt vesznek a határvédelmi feladatokban, csak tavaly több mint 120 ezer határsértőt fogtak el a rendőrökkel közösen. Benkő Tibor azt mondta, ha szükséges, több katonát is küldenek a határok védelmének segítésére.
– Jelenleg az látható, hogy a migrációs válság egyre nagyobb nyomást jelent a magyar határokon – mondta, megjegyezve: ezen nem segített az afganisztáni misszió befejezése sem.
– Magyarország mindvégig azt mondta, "NATO-feladatban együtt be és együtt ki"
– emlékeztetett Benkő Tibor, aki úgy értékelt: katonai szempontból a kivonás nem úgy volt előkészítve és végrehajtva, ahogy azt kellett volna.
Benkő Tibor köszönetet mondott valamennyi katonának, köztük mások mellett azoknak, akik az afganisztáni kimenekítésben helytálltak, akik a határok védelmét, valamint a koronavírus-járvány elleni védekezést segítették és segítik.
A honvédelmi miniszter kitért arra is, hogy míg 2010-ben még 17 tartalékos katona volt, számuk mostanra több mint 11 ezerre bővült.
– Ráadásul ők "nem csak papíron léteznek", segítenek az egészségügyben a járvány elleni védekezést, a határokon, és a Nyugat-Balkánon is teljesítenek szolgálatot. A tartalékos katonák "valós katonai képességet jelentenek"
– szögezte le.
A miniszter kiemelt feladatnak nevezte az önkéntes tartalékos rendszer további fejlesztését. Továbbra is cél, hogy 2028-ra 20 ezer tartalékos katona álljon rendelkezésre.
Katonai életpályamodell
A miniszter részletesen bemutatta a katonai életpályamodellt. Ennek első szakaszához tartoznak a hazafias honvédelmi nevelés rendszerének résztvevői, valamint az önkéntes tartalékos katonák, az önkéntes katonai szolgálatot vállalók.
A második szakasz – a hivatásos és szerződéses katonáké – aktív szakasz. Ennek kapcsán kiemelte, a törvény most is biztosítja, hogy a felső nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évvel az egyén, illetve a katonai vezetés kérje a rendelkezési állományba helyezést. – Ez a kedvezmény most is megvan – mondta, megjegyezve: "aki nem ezt mondja, az nem mond igazat". Arra is kitért, hogy a felső korhatárhoz közeledve előfordulhatnak esetleges problémák, így ebben a "szenior szakaszban" megteremtik a feltételét, hogy a katonák nyugállományba kerüléséig például az oktatásban, közigazgatásban tovább dolgozhassanak. A harmadik, a nyugállományú katonák szakasza. A miniszter köszönetet mondott, amiért sok részvevő továbbra is segíti a honvédelem ügyét.
– A katonai hivatás az egyetlen, ahol azt vállalják, ha kell az életüket áldozzák. Ezt erkölcsileg és anyagilag is el kell ismerni
– jelentette ki. A miniszter elmondta, az elmúlt években kiemelt figyelmet fordítottak az illetményfejlesztésre: 2010 óta a tábornoki, tiszti állomány mintegy kétszeres, az altiszti, valamint a legénységi állomány mintegy 2,5-szeres emelésben részesült. Ezzel együtt hozzátette: "nem szabad megállni".
– Mindemellett 2010 óta háromszorosára emelték a katonák lakhatási támogatását, továbbá egyebek mellett családtámogatási, szükség esetén egészségkárosodási támogatást is biztosítanak az állománynak. A fiatalok számára pedig soha nem látott mértékű ösztöndíjprogram működik
– fejtette ki.
A miniszter fontosnak nevezte a tavalyi – nyolc év kihagyás után ismét megrendezett – kecskeméti nemzetközi repülőnap és haditechnikai bemutatót, amelyre a két nap alatt mintegy 120 ezren látogattak ki. Benkő Tibor azt mondta: "ezt tovább kell vinni", hiszen a Magyar Honvédség is a társadalomból építkezik, ezért a katonáknak meg kell mutatniuk az embereknek tudásukat, felkészültségüket, amellyel az ország védelmét szolgálják.
Terv szerint haladnak
Benkő Tibor a hibrid hadviselés jelentőségét is többször kiemelte. Ehhez kapcsolódóan komoly szervezetfejlesztést hajtottak végre a Magyar Honvédség kibervédelmi képességének kialakítása érdekében.
Elismerően szólt továbbá a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ helytállásáról, amely a katonaság egészségügyi feladatai mellett a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos feladataiban is "jól vizsgázott". A miniszter azt mondta: a honvédelmi költségvetés növekedése terv szerint halad, 2024-re elérhető a GDP-arányosan 2 százalékos honvédelmi büdzsé.
– A jövőben is érkeznek a haditechnikai eszközök, folytatni kell – az immár 2032-es kitekintésű – honvédelmi és haderőfejlesztési programot
– mondta, a nemzetközi szerepvállalás bővítését is feladatul szabva.
Előre terveznek
A miniszter rendhagyó módon nemcsak a 2021-s és 2022-es évekről szólt, hanem hosszabb távon is a múltról és a jövőről. A fontos eredmények között említette a honvédelmi költségvetés emelkedését, a katonai illetmények jelentős emelését, és elmondta: a haderőfejlesztési program végrehajtásán már 2032-es kitekintéssel dolgoznak. Benkő Tibor hangsúlyozta: a jelenlegi biztonsági helyzet is azt igazolja, hogy feladata van a Magyar Honvédségnek.
– Magyarország tagja a NATO-nak, követi annak elvárásait, de a prioritás a nemzeti képesség. Olyan nemzeti haderőt kell építeni, amely garantálja az ország békéjét és biztonságát
– hangoztatta.
A honvédelmi miniszter hagyományos évértékelő, feladatszabó értekezletén részt vettek a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetői, valamint mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka, Kun Szabó István, az államfő főhadsegédje, Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke, valamint Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Borítókép: Benkő Tibor (Fotó: Kurucz Árpád)
