Az orosz nagykövetség elé hirdette meg a baloldal miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter, valamint a hozzá csatlakozó hat baloldali párt február 24-én azt a tüntetést, amely elvileg Ukrajna támogatásért szerveződött, és amely valójában egy újabb lehetőség volt a baloldali retorika pillanatnyi felerősítésére.
Az esemény elején felszólaló Kunhalmi Ágnes MSZP-s országgyűlési képviselő például a háborús helyzet apropóján arról beszélt, hogy az április 3-i választás nem más, mint választás Európa és az orosz befolyás között. Ez az üzenet tért vissza Donáth Anna Momentum-elnök felszólalásában is, aki arról beszélt, hogy amíg a magyarok kétszer nyilvánították ki népszavazáson, hogy az európai közösséghez akarnak tartozni, addig Orbán Viktor „elárulta a nemzetet, mert az orosz diktátorral üzletel”. Karácsony Gergely főpolgármester egyenesen úgy fogalmazott: Orbán Viktor
azt az orosz hatalmi gépezetet olajozta, amely most letarolja Ukrajnát.
– Európában 1945 óta először van háború – mondta a színpadra lépő Márki-Zay Péter, aki feltehetőleg elfeledkezett a délszláv háborúról, Grúzia, Azerbajdzsán vagy Oszétia függetlenségi harcáról. A miniszterelnök-jelölt úgy fogalmazott, Magyarország függetlenségét csak az Európai Unió és a NATO garantálhatja akkor, amikor Putyin egy új Szovjetuniót próbál felépíteni. A továbbiakban Márki-Zay Péter a korábbi felszólalókhoz hasonlóan úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak a nyugati világrendet kell választania, majd szóról szóra elismételte, amit az elmúlt két napon videóüzenetekben fogalmazott meg.
Ami az előzményeket illeti: Oroszországnak és Orbán Viktornak is nekiment Márki-Zay Péter abban a videóban, amellyel a csütörtök esti tüntetést készítette elő. Miközben a magyar kormány komoly erőfeszítéseket tett azért, hogy Oroszországnak diplomáciai úton jelezze: Magyarország a NATO tagja, döntéseit ez az elkötelezettség határozza meg, ezért kiáll Ukrajna integritása mellett, ugyanakkor nem tekinti úgy, hogy Oroszországgal személyes konfliktusa lenne. Márki-Zay Péter február 23-án arról beszélt a nyilvánosság előtt, hogy Magyarországnak a NATO tagjaként minden segítséget meg kell adnia Ukrajnának, akár katonait is. Márki-Zay az említett másnapi, vagyis csütörtöki videóban már egyenesen árulónak nevezte Orbán Viktort azért, mert a közelmúltban tárgyalást folytatott az orosz elnökkel, Oroszországot pedig agresszornak titulálta. Az ügy alkalmat adott arra, hogy előkerüljön két régi baloldali szlogen:
Márki-Zay Péter a tüntetést már nem csak az ukrán helyzet elleni tiltakozásul hirdette meg, követeli a Paks II beruházás leállítását, illetve azt, hogy Magyarországról vonuljon ki a Nemzetközi Beruházási Bank, amelyet ő orosz kémbanknak nevezett.
Mindez annak dacára történt, hogy a közösségi médiában a kommentelők már a szerdai megszólalás után erősen kritizálták Márki-Zay Pétert, sokan közülük a baloldal szavazói. Volt, aki azt írta, a baloldali jelölt egy futóbolond, összevissza beszél, elmeorvosi szakértőre lenne szüksége, valamint azt vetették fel, hogy az ukrajnai nyelvtörvény idején miért hallgatott. Egy másik vélemény így szól: „Ki volt az az ellenzéki politikus, aki azt javasolta, hogy Magyarország küldjön katonákat Ukrajnába? Ugye többet nem fogjuk látni és olvasni a nevét mint ellenzéki?” Egy harmadik komment szerint pedig
ha Márki-Zay Péter háborúzni akar, induljon el ő maga.
A hat baloldali pártot nem érdekelte a hozzászólók véleménye, csütörtökön nap közben hivatalos közleményt adott ki a pártokat tömörítő Egységben Magyarországért, amelyben tudatták, hogy mindannyian csatlakoznak Márki-Zay Péterhez.
Borítókép: Ellenzéki tüntetés a budapesti orosz nagykövetség előtt (Fotó: Teknős Miklós)
Orosz–ukrán háború
