Kit képvisel Róna Péter?

Biztonságpolitikai szakértők szerint valószínűsíthető, hogy ha Róna Pétert, a baloldal államfőjelöltjét választanák meg köztársasági elnöknek, a magyar helyett más, adott esetben amerikai érdekeket képviselne. Mindez azért merülhet fel, mert maga Róna beszélt korábban többször is az Egyesült Államokhoz és a CIA-hez fűződő kapcsolatáról.

Budapest, 2014. március 11. Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke a párt Megújuló Magyarország című programját bemutató budapesti sajtótájékoztatón 2014. március 11-én. MTI Fotó: Soós Lajos Fotó: Soós Lajos

A héten jelentették be, hogy Róna Péter közgazdász, jogász, üzletember, bankár, egyetemi oktató lett a baloldal közös köztársaságielnök-jelöltje, aki, bár aligha lesz Áder János utódja, az államfőválasztás napján 15 perces beszédet mondhat az Országgyűlésben. 

Ez azért is elgondolkodtató, mert ahogy azt lapunk a napokban megírta, Róna korábbi nyilatkozataiban Amerikához, nem mellesleg a CIA-hez való viszonyáról is többször beszélt.

– Róna Péter olyan dolgokat mond el önéletrajzában, ami több mint árulkodó, az édesanyján keresztül kapcsolatba került a CIA elődjével. Azt nem tudjuk, hogy a szülő, miután 1945-ben tolmácsként az amerikai hírszerzésnek dolgozott, miért is jött vissza Magyarországra. Ezzel kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. Visszaküldték őt? Vagy miért jött vissza? Ezután 1956-ban, amikor ismét kimennek, önmagában elég lehetett-e a zökkenőmentes beilleszkedéshez az, hogy tolmácsolt a háború végén és tisztességgel dolgozott? – vetette fel lapunknak Horváth József.

Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint nem szabad elfelejteni, hogy 1956 után a hidegháború derekán voltunk, és a CIA is úgy tekintett az 1956-os úgymond disszidensekre, hogy mennyi közülük az, akit küldenek a magyar vagy éppen szovjet titkosszolgálatok. Ezt tudva legalábbis érdekes, hogy valaki 1945-ben segít az amerikai hírszerzésnek, majd hazajön, és 1956 után ismét visszamegy az Egyesült Államokba, miközben fel sem merül a CIA-nél, hogy az illetőt a magyar vagy éppen a szovjet titkosszolgálat telepíti – tette hozzá a szakértő. 

– Az anya feltétlenül megbízható lehetett az amerikaiaknak. Azt látjuk, hogy a fia nagyban profitált a helyzetből, a nyelvtanulástól az elit képzésen át a pénzügyi világig lehetőségek sora várta. Az életviteléből látszik, hogy úgymond puhára esett odakint. Az anya életútját nézve kevésbé látszik azonban, hogyan tudta volna finanszírozni Róna képzését. Hogy melyik ország érdekeit képviselné köztársasági elnökként? Jó kérdés… – mondta a szakértő.

Horváth József kiemelte, hogy ehhez hasonló kérdések felvetődtek korábban a bolgároknál, továbbá Ukrajnában 2014-ben, a Majdan-forradalom után, most pedig felmerülhetnek Németországban is, miután egy amerikai állampolgár érkezik államtitkárnak a német kormányba, aki csak most veszi fel a német állampolgárságot.

– Bulgáriában és Ukrajnában ugyanez történt, az Egyesült Államokból érkeztek az államapparátusba, a kormányba olyanok, akik még csak nem is voltak állampolgárok, csak később lettek azok. Nem lenne jó belelépnie ebbe a folyóba Magyarországnak. Ha meg akarjuk őrizni az 1100 éves államiságunkat, kényesen ügyelnünk kell szuverenitásunkra, különös tekintettel arra, kik kerülnek magas állami beosztásokba – jelentette ki a biztonságpolitikai tanácsadó.

– Ez független attól, hogy keletről, nyugatról, délről vagy északról vannak kétes kapcsolatai valakinek. Úgy látom, hogy előbb-utóbb a rendszerváltás körüli időszakot ebből a szempontból is újra kell gondolni. Fontos lenne megvizsgálni, kik azok, akik úgy tértek haza, mint valódi hazafiak, akik a nemzetet akarták szolgálni, és kik azok, akiket küldtek – hívta fel a figyelmet Horváth József.

– Egy sor kérdés merül fel Róna Péter kapcsolatait illetően, de beszélhetünk Márki-Zay Péterről is. Miként kaphatott másfél év alatt kanadai állampolgárságot, amikor öt év a kanadai állampolgárság felvételének ideje? Jó kérdés, hogy Rónai az amerikai vagy a magyar érdekeket képviselné magas közjogi méltóságként. Ez azért ennél tágabb kérdéskör, mert ma már ezek az emberek nem feltétlenül úgy jelennek meg, mint Amerika vagy Magyarország érdekeit képviselők, hanem úgy, hogy vagy a globális érdekkört, vagy a nemzetállamot képviselik – mondta el a Magyar Nemzet megkeresésére Földi László titkos­szolgálati szakértő. A Védett Társadalom Alapítvány kuratóriumi elnöke közölte: szerinte nagyobb problémát jelent az egész emberiségnek és a nemzetállamoknak, hogy egy globális rendszer áll e figurák mögött.

– A világon ma nagyon sok helyen – és ebbe az Egyesült Államok is beletartozik – tömegével látni olyan politikai elitet, adminisztrációt és még választott elnököt, választott képviselőket is, akik nem nemzeti érdekek mentén dolgoznak, például nem az USA-ban egyesült nemzeteket képviselik, hanem a globális világot megtestesítő háttérhatalmat – húzta alá Földi.

– Elképzelhetetlen, hogy egy ilyen hátterű, identitású ember képes lenne kivonni magát a háttérhatalom bűvköréből vagy legalábbis csapdájából. Ezért szerintem nem lenne képes a magyar érdekeket képviselni – tette hozzá.

Mint ismert, nem Róna Péter az egyetlen a baloldalon, akinek a múltjában fontos szerepet játszhatott az amerikai titkosszolgálat. Emlékezetes, hogy korábban Bruck Gábor, az ismert baloldali kampánytanácsadó jelentette ki, hogy amerikai titkosszolgálati beavatkozást vár a 2022-es országgyűlési választásokba a baloldal mellett. Nem Bruck az első, aki az ellenzéki térfélen a szivárványkoalícióhoz köthető CIA-s kapcsolatokról beszél, illetve a Gyurcsány-korszakról ábrándozik. Emlékezetes, hogy még tavaly novemberben Anonymous közölt egy felvételt, amelyen Gansperger Gyula parlamentben ülő, megválasztott politikusokról szólva úgy fogalmazott, hogy külföldi érdekeket képviselnek abban a rendszerben, amelynek Bajnai Gordon a vezetője. Név szerint megemlítette Szabó Tímeát is, a Karácsony Gergely-féle Párbeszéd képviselőjét. Azt, hogy a baloldal várakozása nem alaptalan, a Magyar Nemzetnek korábban nyilatkozó John Fonte, az amerikai Hudson Intézet konzervatív agytröszt programigazgatója is megerősítette. Úgy vélekedett, a Biden-adminisztráció valószínűleg megpróbálkozik majd beavatkozni a magyarországi választásokba is, hiszen az egész társaság liberális internacionalistákból, nemzetek feletti progresszívekből áll. Ők pedig nem a nemzeti szuverenitásban, hanem a globális kormányzásban hisznek, s ebben a hazai baloldal a segítségükre lehet.

A 2010 előtti időkben balliberális körökben meghatározó – Demszky Gábornak és Medgyessy Péternek, legutóbb pedig Dobrev Klárának dolgozó – Bruck Gábor egyébként azért beszélt az akkori médiaviszonyokról, mert szerinte mára megérett a helyzet arra, hogy a baloldal rehabilitálja Gyurcsány Ferencet. Később arra is kitért, hogy ha a baloldal eléggé megerősödik, akkor Amerika beavatkozhat a 2022-es országgyűlési választásokba.

Borítókép: Róna Péter közgazdász, az LMP programtanácsának elnöke a párt Megújuló Magyarország című programját bemutató budapesti sajtótájékoztatón 2014. március 11-én. (Fotó: MTI /Soós Lajos)