Nincsenek védett politikusok, minden korrupciós ügyet kivizsgálnak

Nincsenek védett személyek, a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bármilyen pozícióban lévő politikussal szemben nyomozást indít, ha bizonyítható, hogy bűncselekményt követett el – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban a főügyészséget február óta irányító Fürcht Pál Zsolt. A KNYF vezetője hangsúlyozta, nem teljesítenek politikai megrendeléseket, senkire nincs „kilövési engedély”. A főügyésszel mindezek mellett a Völner-ügyről, a végrehajtói botrány kulcsfigurájának tartott Schadl György hírhedt páncélszekrényéről, a rendőri vezetőket megvesztegető Vizoviczki esetleges titkos hangfelvételeiről, valamint az ellenzéket érintő korrupciós ügyekről, köztük a zuglói parkolási botrányról beszélgettünk.

20221118 Budapest Fürcht Pál Zsolt Központi Nyomozó Főügyészség vezetője Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet MN Fotó: Mirkó István

– Ön február óta vezeti a Központi Nyomozó Főügyészséget. Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján hogyan látja, mik a legfontosabb teendők?

– Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a legfőbb ügyész – megjegyzem, korábban ö hozta létre még Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal néven a nyomozó főügyészséget – már tavaly főügyészhelyettesként kirendelt a Központi Nyomozó Főügyészségre, így, amikor átvettem a KNYF vezetését, már nem volt ismeretlen számomra az itteni közeg. Az egyik fontos feladat, hogy a felgyorsult technikai fejlődéssel lépést tartsunk. Olyan technikák jelentek meg, például a dróntechnika, mesterséges intelligencia, amelyekkel nekünk is foglalkozni kell. Nagyon gyorsak a változások. Arról nem is beszélve, hogy egy nyomozás során egyre több és egyre nagyobb mennyiségű adatot kell feldolgozni. Ha például egy szélesebb elkövetői kör kerül a célkeresztünkbe, akkor nagyon nagy mennyiségű információt „hozunk el”, amit elemeznünk és értékelnünk kell. Korábban az adathiány volt az, ami meg tudott fojtani egy nyomozást, most az adattöbblet okozhat gondot. Főleg úgy, hogy korrupciós vagy költségvetési csalásos ügyekben évekre visszanyúló információkat kell feldolgozni.

– Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese nemrég azt nyilatkozta, hogy a KNYF lényegében egy korrupcióellenes ügyészség. Ezzel egyetért?

– Igen, az egyik fő profilunk a korrupció elleni harc. Főleg a hivatali korrupciós bűncselekményekben járunk el, illetve, ha olyan személlyel szemben merül fel bűncselekmény gyanúja, aki valamilyen fegyveres testület tagja vagy akinek mentelmi joga van, legyen szó bíróról, ügyészről, politikusról. Minden hivatali korrupciós ügyben eljárunk, legyen szó „kis” pénzügyőrről, párezer forintot elfogadó rendőrről vagy magas rangú politikusról. A korrupció minden szinten üldözendő. A korrupciónak nem csak az a veszélye, hogy valaki jogtalan előnyhöz jut, hanem egy adott területről képes kiszorítani a nem korruptakat vagy az alapjában véve tisztességes személyek is korrupcióra kényszerülnek. Fontos azt is megjegyezni, hogy sokszor azért lehet sejteni, hogy más bűncselekmények mögött is korrupció van. Például ilyen a hűtlen kezelés. Ki az, aki ingyen kezel hűtlenül, aki ingyen él vissza a hivatalával hivatalos személyként? Ezekben a magyar ügyészség nagyon jó eredményeket hoz. Ha „csak” hűtlen kezelést, költségvetési csalást vagy hivatali visszaélést tudok bizonyítani, akkor is elérjük azt a célt, hogy az ilyen embereket kiszedtük a rendszerből.

– Ezt úgy kell elképzelni, ahogy a szervezett alvilágról gondolkodnak a hatóságok, hogy a lényeg, hogy a „levegőjüket kell elszívni”, nem pedig az, hogy az összes bűncselekményben, amit elkövettek, elítéljék őket?

– Én inkább azt mondanám, ha valakire van valamennyi bizonyíték, de az a vesztegetésre nem elég, csak hivatali visszaélésre, akkor bizony azt kell felhasználni. Az is egy érdekes kérdés, ha bizonyítékom van hivatali visszaélésre, ami mögött én azt sejtem, hogy korrupció van, mikor lépjek? Szánjak rá egy-két évet, hátha lehet a hivatali vesztegetést bizonyítani, miközben a hivatali visszaélésben biztosan meg tudom az illetőt gyanúsítani?

– Mi erre a válasza?

– A személyes tapasztalatom szerint éveket biztosan nem lehet várni, mert egy bűncselekményt elkövető hivatalos személy, adott esetben egy politikus olyan károkat okoz a társadalomnak, ami nem vállalható.

– Viszont ebben az esetben az illető lehet, hogy még ülni sem fog, és nevetve elsétál mondjuk több száz milliós illegálisan szerzett vagyonnal, nem?

– Így van, ez óriási dilemma. Generálisan nem tudok rá jó választ adni. Bár én egy felfüggesztett szabadságvesztésre sem mondanám azt, hogy hagytuk elsétálni.

– Ha már a korrupciónál és a politikusoknál tartunk, sokszor azzal vádolják az ügyészséget, hogy az elmúlt évtizedekben – Völner Pált kivéve – igazán nagyhal nem akadt az ügyészség horgára. Ennyire tisztességes lenne az elitünk?

– Csak olyan személyek ellen tudunk fellépni, akikre van bizonyítékunk. Csak azért nem fogunk senkit meggyanúsítani, mert az társadalmi vagy valamelyik politikai oldal elvárása. Nem teljesítünk politikai megrendeléseket. Jó, hogy erre rákérdezett, mert sokszor látjuk azt, hogy van egy olyan tévhit, amit úgy szoktak mondani, hogy kire van „kilövési engedély” és kire nincs. Találkoztam már olyan gyanúsítottal, aki az őrizetbe vételekor megkérdezte, hogy kire megy ki a játék? Csodálkoztam, hogy ott állt az előállító helyiségben és nem értette, hogy „rá ment ki a játék”, mert rá volt bizonyíték. Tehát, nincs olyan, hogy „kilövési engedély”. Mindenkit el kell keserítenem, nincs olyan személy, akinek ott van az asztalán, hogy kire van „kilövési engedély” és kire nincs. Az én asztalomon sincs ilyen. Nincsenek „védett” személyek, bármilyen pozícióban lévő emberrel szemben – legyen szó akár politikusról is – eljárunk, ha bizonyítható, hogy bűncselekményt követett el, számos példa volt erre az elmúlt években. Az ugyanakkor nagyon zavar – a kollégáim befektetett munkája miatt főleg –, ha olyat olvasok, hogy ezt vagy azt csak azért vontuk felelősségre, mert már tarthatatlan volt az ügy és kiestek a szekrényből a csontvázak. Én örülnék, ha lenne olyan szekrényem, amelyik magától termeli a bizonyítékokat és nem kellene nyomozni, de ez nincs így.

– A Völner-ügyből ismertté vált Schadl György páncélszekrényéből sem „estek ki” a bizonyítékok? Azt lehetett olvasni, hogy intim, magánéleti felvételekre bukkantak, de a nyomozást is segítették az ott talált dolgok.

– Semmilyen nagy titkot nem rejtett az a páncélszekrény. Bizonyos esetekben a nyomozások során látókörbe kerülhetnek személyiségi jogokat sértő adatok. Maguk a korrupciós cselekmények intim cselekmények, amikre minket nem szoktak meghívni és más tanúkat sem. Ezért akár nyílt, akár titkosszolgálati eszközökkel kénytelenek vagyunk meghívó nélkül megjelenni, ilyenkor pedig az emberek életének olyan szegmense is feltárul, aminek nincs köze az adott bűncselekményhez vagy semmilyen bűncselekményhez.

– Utóbbi vesztegetési eljárás miatt kérdőre vonták önöket, hogy a volt igazságügyi államtitkárt miért nem tartóztatták le, hiszen hasonló esetekben ezt meg szoktak tenni, ráadásul a Völner Pált a vád szerint megvesztegető Schadl György rács mögé került. Reagálna erre valamit?

– Egy letartóztatásnak (ami a legsúlyosabb kényszerintézkedés) megvannak a törvényi feltételei. Egy képviselőnél, akinek kikérjük a mentelmi jogát, a lapokat teríteni kell az ügyészségnek, ráadásul ez nem is egy rövid folyamat. Ha pedig addig nem történik valamilyen ellenlépés a részéről, nehezen tudunk azokra az indokokra hivatkozni, amik a letartóztatás feltételei. Egyébként ügyészként nehezen tudunk azzal mit kezdeni, hogy kit kellene letartóztatni és kit nem, mert nem ilyen elvárások szerint dolgozunk. Megjegyzem, a letartóztatás nem egy előrehozott büntetés.

– A volt igazságügyi államtitkárt 83 millió forint kenőpénz elfogadásával vádolják, míg Schadl tízszer annyit tehetett zsebre. Általában ez fordítva szokott lenni, aki a legtetején van egy adott bűnözői körnek, az szedi össze a legtöbb pénzt. Völnernél volt arra adat, hogy jóval komolyabb pénzhez juthatott, csak nem lehetett bizonyítani?

– A 83 millió forintot tudjuk bizonyítani. Megjegyzem, bizonyos bűncselekményeknél elindul egy úgynevezett kiterjesztett vagyonvisszaszerzési eljárás is, és ott megfordul a bizonyítás: a gyanúsítottnak kell bizonyítania, hogy az adott pénzt vagy értéktárgyat legális forrásból szerezte. Ez történik sok – köztük az ön által kérdezett – ügyben is.

– A KNYF-nek nagy eredménye a Hajógyári-sziget ura, Vizoviczki László és a korrupcióval vádolt rendőri vezetők lekapcsolása. Vizoviczkit már jogerősen elmarasztalták és hamarosan a főrendőrök ügyében is ítélet születik. Ennek ellenére nincs hiányérzete? Ezt azért is kérdezem, mert szervezett bűnözéssel foglalkozó korábbi rendőrök is beszéltek arról, hogy Vizoviczkinek voltak politikai kapcsolatai, akiknek a vádlottak padján lett volna helyük. Ezt hogyan látja?

– Nincs hiányérzetem, azokat gyanúsítottuk meg és azok ellen emeltünk vádat, akik ellen elegendő bizonyíték volt.

– Vizoviczki a sajtóban kikerült információk szerint alkut ajánlott, azt pedig még a legfőbb ügyész is elismerte, hogy a diszkópápa politikusokról adott át információkat az ügyészségnek, ám – a bűncselekményének a súlya miatt – nem állapodtak meg vele. Egy kikerült levelezés szerint Gyurcsány Ferenc és Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszter neve is előkerült, de Vizoviczki egyik ügyészségi kihallgatásán azzal „fenyegetőzött”, hogy a másik politikai oldal szennyesét is kiteregeti, ha nem engedik ki a börtönből.

– Kérdés, hogy elegendők voltak-e a politikusok meggyanúsításhoz az általa elmondottak. Egyébként jó is, hogy ezt a „fenyegetést” megemlíti, nem egy ilyen ügyünk volt már, most is folyamatban van egy, ahol az érintett azzal fenyegetőzik, hogy olyan információi vannak nagy emberekre, amelyek bedönthetik a magyar gazdaságot, ezért követeli, hogy szüntessük meg vele szemben a büntetőeljárást, sőt a tőle lefoglalt korrupciós vagyont is adjuk vissza neki. Na, ez így törvénysértő lenne. Míg egy jó szalagcímhez elegendő bedobni politikusokat, addig a büntetőeljárás megindításához konkrét bűncselekményre vonatkozó bizonyítékokra van szükség. Ilyeneket viszont nem tárt elénk, így hiába akar nyomást gyakorolni ránk azzal, hogy a nyilvánossághoz fordul. Megjegyzem, előfordult az is, valakivel egyezkedtünk, mert az elején hitelesnek tűntek az információi egy politikusról, aztán amikor konkrétumokat kérdeztünk, hogy például miként nézett ki az az iroda, ahol a kenőpénzt átadta a politikusnak, akkor arra már nem tudott válaszolni. Pletykákkal nem tudunk mit kezdeni, hangsúlyozom, bizonyítékok alapján tudunk eljárni. Olyan is történt már, hogy egy gyanúsított azt gondolta, a KNYF-nek van valamilyen elvárása, hogy melyik politikusra kell vallomást tennie. Ilyen nincs, mi törvénysértő egyezségeket nem kötünk.

– Én most mégis egy pletykával hozakodnék elő: állítólag nemcsak Portik Tamás, hanem Vizoviczki is rögzítette néhány fontos emberrel a beszélgetéseit, amik kellemetlenek lehetnek többekre nézve. Kereste az ügyészség ezeket a felvételeket?

– Nyilván mi minden bizonyítékot keresünk.

– És találtak?

– Nem. Egyébként a Portik-hangfelvételek is pletyka szinten merültek fel évekkel ezelőtt, aztán azóta a Fenyő-ügyben – részben a hanganyagoknak köszönhetően – vádat is emeltek. Ha találunk Vizoviczki-hangfelvételeket, amin még el nem évült bűncselekményekről van szó, eljárást fogunk indítani, ezt megígérhetem.

– Hangfelvételek alapján indult nyomozás a III. kerületi és a pestszentlőrinci baloldali vezetést érinthető, a fővárosi szocialisták egyik fontos háttérembere, Patek Gábor fémjelezte csúszópénzes ügyben is. Az esetleges politikai szál miatt került át ez az ügy a Központi Nyomozó Főügyészségre?

– Nagyon sok ügy úgy indul, hogy valaki vagy vallomásban, vagy – adott esetben – hangfelvételen azt állítja, hogy hivatalos személyt veszteget. Az ügyek túlnyomó többségében szimplán befolyással üzérkedés van, azaz mindenféle alap nélkül kevernek bele politikusokat vagy más közéleti szereplőket. Egészen elképesztő történetek vannak, hihetetlennek tűnik számomra, hogy akár több száz millió forintot is kifizetnek egyesek a felsőbb kapcsolatokra hamisan hivatkozó bűnözőknek. Visszatérve a kérdésére, vizsgáljuk, hogy az ön által említett ügyben pontosan mi történt, valóban érintettek-e hivatalos személyek.

– A közvéleményt egy másik korrupciós ügy, a zuglói parkolási botrány is lázban tartja. Ebben az ügyben már meggyanúsították Zugló polgármesterét, Horváth Csabát, illetve a zuglói szocialisták erős emberének számító Tóth Csabát is. Hogy áll most a nyomozás, várható újabb fejlemény?

– Egy nyomozati szakban lévő ügyre kérdezett rá, az ügyészségi kommunikáció pedig következetes: azután számolunk be valamiről, hogy az már megtörtént.

– Horváth Csaba nyilatkozta azt, hogy nem is érti, mi ez a gyanúsítás, éppen szendvicseket készített reggel, amikor megjelentek nála az ügyészek. Szerinte a BKV volt informatikai igazgatója, a SIS Parking Kft. egyik vezetője, Fuzik Zsolt azért vallott ellene hamisan, mert alkut akart kötni abban a NAV-os büntetőügyben, aminek ő érintettje. Van más is a kezükben Fuzik vallomásán kívül?

– Általánosságban válaszolnék. Minden olyan korrupciós ügynek a felderítése, ami nem a közelmúltban történt, jelentős erőket vesz igénybe és nem egyik napról a másikra megy. Az egyezség és a nyomozati alku nagyon fontos eszköz a hatóság kezében, de nem támaszkodhatunk csak arra, fontos, hogy a gyanút más bizonyítékok is alátámasszák. Arról nem is beszélve, hogy minden büntetőügyben keletkezett vallomást ellenőrzünk, hogy hiteles-e, ami elhangzik.

– Fuzik vallomását ezek szerint hitelesnek tartották? Ezt azért is kérdezem, mert már gyanúsítások is történtek.

– Kérdésben a válasz.

– A sajtóban megjelent, hogy Fuzik, aki pontosan megnevezte, hol adta át a kenőpénzeket Horváth Csabának, átment a hazugságvizsgálaton. Ez igaz?

– Igen, ez már több helyen megjelent a sajtóban.

– Fuzik Zsolt vallomásában az eddig meggyanúsított szereplőkön kívül még két másik politikust is megemlített mint akik csúszópénzeket vettek át. Egy régi MSZP-s „nagyágyút”, Baja Ferencet, valamint a budapesti szocialisták erős emberét, Molnár Zsoltot, aki jelenleg is parlamenti képviselő. Ők is számíthatnak rá, hogy hamarosan kopogtatni fognak az ajtójukon vagy ellenük csak Fuzik vallomása szól, ezért nem léptek?

– Ismételni tudom magam, csak megtörtént események után szeretnénk kommunikálni a büntetőügyekben. Amiről beszélünk, az nem tegnap történt, nem is a múlt évben, még nagyon sok bizonyítékot kell beszerezni ahhoz, hogy mindennek a végére tudjunk járni és be tudjuk fejezni a nyomozást.

– Nem tegnap történt az Alstom-botrány sem, abban az ügyben már bírósági szakban van az eljárás, ám a korábbi, Demszky-féle budapesti városvezetést, valamint Medgyessy Péter volt miniszterelnököt „karcolgató” korrupciós ügyben csak azok ellen emeltek vádat, akik a vesztegetési pénzeket átadták a döntéshozóknak. Miért nem sikerült azok ellen vádat emelni, akiknél a többmilliárdos kenőpénzek landoltak?

– Az Alstom-ügyben rendkívül széleskörű nyomozást folytattunk, a Nagy-Britanniában, valamint Ausztriában keletkezett adatokat is kikértük és felhasználtuk a saját nyomozásunkban. Ráadásul az ügyészség munkatársai volt, hogy külföldre is elutaztak egy-egy bizonyíték beszerzéséért. Ugyanakkor a személyre szabott megalapozott gyanút csak azokkal szemben lehetett megállapítani, akik ellen vádat emeltünk.

– Végezetül: nemrég börtönbe vonult a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt vezetője, Galambos Lajos, akit egy titkosított ügyben ítéltek letöltendő szabadságvesztésre. Az ügyről annyit lehet tudni, hogy a KNYF vádja szerint egy ismert alvilági figura, Jakubinyi Róbert a 2010 előtti időszakban százmilliós összegekkel fizethette le az NBH egykori főnökét és a volt osztályvezetőjét is. Többen említették a botrányt ismerők közül, hogy megdöbbenne a közvélemény, ha nyilvánosságra kerülne, mit tettek az érintettek. Ezzel ön is egyetért?

– A Galambos-ügyről nem beszélnék, mert minősített, de engem már az is megdöbbentett, amikor kiderült, hogy 2008-ban maga Laborc Sándor, az NBH akkori vezetője ült le tárgyalni az azóta több életellenes bűncselekményért jogerősen elítélt, az alvilági leszámolások kulcsfigurájának tartott Portik Tamással.

Dr. Fürcht Pál Zsolt 1999-ben kezdett dolgozni az ügyészségen. Ügyészségi fogalmazóként és titkárként budapesti kerületi ügyészségeken teljesített szolgálatot, majd 2005-ben a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályára került. 2007-től a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetőhelyettese, majd a Budapesti V. és XIII. Kerületei Ügyészség vezetője lett, míg 2016-tól öt éven át a Fővárosi Főügyészség főügyészhelyettese volt. A Központi Nyomozó Főügyészségen szintén főügyészhelyettesként folytatta munkáját, amely szervezetet 2022. február 15-től mint főügyész vezet. Karrierje során számos elismerésben részesült, többek között a legfőbb ügyész által adományozott Magyar István- és Kozma Sándor-díjban.

Borítókép: Fürcht Pál Zsolt, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője (Fotó: Mirkó István)