Szijjártó: Az ország szuverenitása és békéjének megőrzése a legfontosabb + videó

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részt vett a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyének felavatásán Máriapócson, ahol aláírták Máriapócs, valamint Csíkszereda testvérvárosi megállapodását.

Fotó: Bach Máté

Sorsdöntő választás következik áprilisban, ahol nem egyszerűen társadalmi vagy gazdasági jövőképekről, hanem a béke és a biztonság vagy a háborúskodás kérdéséről kell dönteni 

– jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Máriapócson, ahol felavatták a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét és aláírták Máriapócs, valamint Csíkszereda testvérvárosi megállapodását. Továbbá Szijjártó Magyarország kormányának a tiszteletéről biztosította Máriapócs és Csíkszereda valamennyi polgárát.

Szerinte testvérnek lenni különleges dolog, testvérek szüleinek lenni pedig még inkább. Kiemelte, hogy testvérnek lenni szeretetet, ragaszkodást és erőt is jelent, és amikor a fivérek összedolgoznak, a hegyek arannyá változnak, és reményét fejezte ki, hogy a megállapodást ezt a testvéri szeretetet és ragaszkodást hozza majd minkét település lakói számára. Emlékeztetett, hogy több mint ezer éve Szent István királyunk Szűz Máriának ajánlotta az országot és a két település azóta is világszerte elismeréssel gyakorolja a keresztény hagyományokat, tettekben és nem csak szavakban. Aktív szervezői és tevékeny résztvevői a Mária-út zarándoklatainak. 

Kiemelte, hogy minket magyarokat keresztény mivoltunk és élő hitünk tartott meg Európa szívében. Nálunk erősebbek és jóval gazdagabbak próbáltak elpusztítani, de hogy nem sikerült, az a kereszténységünknek köszönhető. Szent Istvánt ma is zsinórmértéknek tekintjük, mert egyszerre kívánta szívüggyé tenni a keresztény hit megvallását, közösséget vállalni és szövetséget építeni a Nyugattal, megszilárdítani az ország államiságát, biztonságát és szuverenitását és mindazt, ami miket magyarrá tesz – tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a magyarság mindig akkor gyarapodott az elmúlt harminckét évben is, amikor ehhez az örökséghez hűséges volt, és akkor nem, amikor ettől jobbra vagy balra letért. Csak akkor tudtunk erősek lenni, amikor nem hajoltunk meg a külső nyomásgyakorlás előtt vagy alatt. A szomszédban háború dúl, és ilyenkor az ország szuverenitása és békéjének megőrzése a legfontosabb – mondta.

A miniszter minden Erdélyben élő magyart arra biztatott, hogy vegyenek részt a választáson, mert béke és biztonság vagy háború kérdéséről kell dönteni, és meg kell akadályozni, hogy a baloldal háborúba vigye az országot. 

Emlékeztetett, hogy holnaptól Bukarestben, Csíkszeredában és Kolozsváron április 2-ig várják a szavazókat. Megköszönte ugyanakkor Románia kormányának, hogy gördülékennyé teszi a szavazást, és a határátkelőhelyek nyitva lesznek erre az időszakra. Szijjártó Péter végül kijelentette, hogy a szabadság a legfontosabb nemzeti érték, amely szerinte azt jelenti, hogy szabadon dönthetünk a sorsunkról. Az elmúlt harminckét évben is csak akkor tudott erős lenni az ország, amikor nem hajolt meg külső politikai, vagy gazdasági nyomásgyakorlás előtt – jelentette ki.

Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese szerint amikor két zarándokhelyet ilyen formában összekötnek, az ember hajlamos arra gondolni, hogy nemzetünk és főként az erdélyi magyar közösség egy lelki, szellemi zarándokúton van több mint 100 éve. Kiemelte, hogy harminckét éve azonban kitartóan és türelmesen tudjuk építeni azt az összetartozást, ami országhatárokon túl nyúlik.

Tudtuk, hogy a nemzetet akkor lehet összefogni a Kárpát-medencében, ha mindenki a maga helyén tiszta lelkiismerettel elvégzi a maga munkáját. Azért volt ez lehetséges, mert 32 évvel ezelőtt visszakaptuk a szabadságunkat, és ez a szabadság tette lehetővé az építkezést 

– emelte ki. Hozzátette, hogy kevesen hittek abban három évtizeddel ezelőtt, hogy ezt az építkezést szabadon meg tudják valósítani, ugyanakkor nem gondolták, hogy testközelből kell megtapasztani azt a háborút, ami most kitört. Kelemen Hunor kijelentette, hogy a szabadságért minden nap meg kell küzdeni, és egyetlen egy közösség sem lehet szabad a másik nemzet rovására, néhány nappal március 15-e után pedig ezek a kérdések nagyon időszerűek. Nem tudjuk, mit hoz a jövő, de ezt az összetartozást meg kell őrizni, és ehhez szükség van szabadságra. Az emlékműveknek azonban nem a múlté, hanem a jelené és a jövőé kell lenniük – tette hozzá. Megköszönte ugyanakkor a magyar kormánynak azt a paradigmaváltást, ami az elmúlt tizenkét évben történt a nemzetpolitikában, és kifejtette, hogy szükségünk van bátorságra a Kárpát-medencében, hogy tovább tudjunk építkezni.

Papp Bertalan, Máriapócs polgármestere, miután kiemelten köszöntötte a város felvidéki testvértelepülésének, Madnak, és erdélyi testvértelepülésének, Csíkcsomortánnak polgármesterét, arról beszélt, hogy többéves törekvésük valósul most meg azzal, hogy a Kárpát-medence két leglátogatottabb búcsújáróhelyei, Máriapócs és Csíkszereda testvértelepülési megállapodását önkormányzati szinten is aláírják.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere kiemelte, hogy egy nagyváros egy kisvárossal lesz testvértelepülés, az anyaország a határon túli magyarokat, ezzel a nagytestvér a kistestvért segíti.

Bennünket a hit, a Mária-lelkiség, a búcsújárás és az évek óta zajló együtt gondolkodás, együttlét, amit a Ferences rendi szerzetesek, a Mária-kegyhely Csíksomlyón és a máriapócsi búcsújárás köt össze 

– hangsúlyozta. Örömét fejezte ki, hogy az önkormányzat nyitottsággal fogadta, hogy összekössék a kegyhelyeket, mert a nemzet összetartozik.

A jövő közös, függetlenül attól, hogy milyen határok választanak el bennünket – jelentette ki. Hozzátette: mi a Kárpát-medence végein lakunk, érezzük azt, mit jelent a végvárakon dolgozni, a közösségért tenni, cselekedni, ezért is értik meg jól egymást a máriapócsiak, illetve a csíkszeredaiak és csíksomlyóiak. Ezért támogatják azokat a programokat, amik a hiten, a reményen és a Mária-tiszteleten alapszanak.

Simon Miklós, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6. számú választókörzetének országgyűlési képviselője gratulált a két településnek, hogy testvérvárosi szerződést kötnek, majd beszámolt arról, hogy a 2010 után megvalósult fejlesztések Máriapócsot kisvárosi rangra emelték kinézetében is. Elmondta, hogy a kormány segítségével összesen hétmilliárd forintból megújult a választókerületben található összesen tíz egyházi, szociális, oktatás és nevelési intézmény. Egyházi örökségvédelemre 406 millió forintot, a templomok látogatóbarát fejlesztésére 400 millió forintot fordítottak a megyei turisztikai programban. A magyar–román határon átnyúló programban ugyanakkor három templom szépült meg 613 millió forintból, illetve Magyar Falu program jóvoltából harmincöt közösségi tér kialakítása és fejlesztése valósult meg 470 millió forint értékben.

Összességében tehát mintegy kilencmilliárd forint értékű egyházi fejlesztés történt 2018 és 2022 között a térségben. Az országgyűlési képviselő beszélt a Nyírbogát, Kisléta és Máriapócs között megépített kerékpárútról, amivel Debrecen és Máriapócs összeköttetése is megvalósult, de dolgoznak a Nyíregyházával való összekötésen is. Kitért arra is, hogy megújult az M3-as ide vezető szakasza is közel 650 millió forint értékben. Azt szeretnék, hogy Máriapócs könnyen megközelíthető egyházi búcsújáróhely legyen, ezért kezdeményezték, hogy Nagykároly, Nyírbátor és Máriapócs között is legyen a kerékpárút, hogy a zarándokok könnyen és biztonságosan el tudjanak jutni ide.

Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke Márton Áron püspököt idézte, akinek személye szerinte összefonódott Csíksomlyóval, Csíkszeredával és a a Gyulafehérvári Főegyházmegyével. Emlékeztetett arra, hogy a mai rendezvény témája a közép-európai népek összetartozása és együttműködése, amelynek során megáldották és leleplezték a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, és része a testvérvárosi megállapodás aláírása is.

Hiszem, hogy nem tévedek, amikor azt mondom, hogy a két települést ténylegesen, valóságosan először zarándokok, imádkozó emberek kötötték össze a Mária-kegyhelyeket összekötő Mária-útnak köszönhetően

– hangsúlyozta. Az érsek elmondta, hogy a Mariazellt Budapesttel és Máriapóccsal összekötő út később kiegészült Czestochowával és Medjugorjével, ami így egy keresztet alkot, és ennek a középpontjában Budapest található. Kiemelte, hogy a három magyar nemzeti kegyhely: Máriapócs, Csíksomlyó és Mátraverebélyszentkút része az európai máriás hálónak, a Mária-út zarándokai pedig nemcsak gyalogos, kerékpáros vagy más rendezvényekkel, konferenciákkal biztosították az állandó kapcsolatot, hanem elsősorban imádsággal. Mindegy, hogy hogyan jellemezzük a magyar népet, imádságos nemzet vagyunk – jelentette ki. Hozzátette: Máriapócs és Csíksomlyó kiemelt helyei annak az útnak, ami összeköti a Kárpát-medence kegyhelyeit. Örömét fejezte ki, hogy ez most testvértelepülési megállapodás formájában is testet ölt és reményei szerint még több ilyen lesz. Kovács Gergely végül a Szűzanya közbenjárását és oltalmát kérte a magyarságra.

Fotó: Bach Máté

Az esemény végén Papp Bertalan, Máriapócs és Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere látta el kézjegyével a két város testvértelepülési megállapodását jelképező okiratot, amit Szijjártó Péter és Kelemen Hunor tanúként szentesített kézjegyével. Az ünnepségen Molnár Levente operaénekes előadását hallgathatták meg a jelenlévők. Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája megáldotta a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét.

Borítókép: A Nemzeti Összetartozás Emlékhelye (Fotó: Bach Máté)