Nem új a Momentumot egyre kellemetlenebb helyzetbe hozó parlamenti bojkott ötlete. Hadházy Ákos már 2017-ben azzal került be a médiába, hogy arról beszélt, amennyiben a Fidesz–KDNP 2018-ban kétharmadot szerez a választásokon, úgy ő inkább nem is lesz parlamenti képviselő.
Ismert, a kormánypártok négy éve is kétharmaddal nyerték a választásokat, pontosan 133 képviselői helyet szerezve az Országgyűlésben.
Hadházy Ákos akkor még az LMP egyik társelnökeként a párt listájának második helyén jutott be az Országgyűlésbe. Emlékezetes volt, hogy két évvel korábban, 2016-ban Schiffer András lemondása után került be először a parlamentbe; előbb társelnöknek választották meg, majd a mandátumot is megkapta.
A biztos bevételt jelentő országgyűlési képviselői megbízatáshoz hamar hozzászokó
Hadházy Ákos az ígéretét végül nem tartotta be, nem a mandátumáról, hanem az LMP-ben betöltött tisztségeiről mondott le,
majd ki is lépett a pártból. Emellett pedig
a 199 képviselő közül egyedüliként bojkottálta az Országgyűlés 2018-as alakuló ülését.
– Azért beszéltem a tisztességtelenül létrejött parlamentről, és azért tiltakoztam azzal, hogy nem mentem el a nyitó ülésre, mert ez a jövőre nézve nagyon fontos üzenettel bír – vetítette előre akkor egy televíziós szereplésében Hadházy Ákos, amikor arról kérdezték, mi volt a célja a bojkottal. Egy másik alkalommal azt tudakolták tőle, hogy ha az LMP-ből kilépett, a párt listáján szerzett mandátumáról miért nem mond le, erre azt mondta, eleget dolgozott a pozícióért.
Valószínűleg nem is véletlen, hogy idén Hadházy Ákos már nem is volt rajta a baloldali pártok közös listáján, azonban a Momentum felkarolta, és egyéni képviselőként a hat párt jelöltjeként indulhatott Zuglóban, ahol győzött is.
Az immáron a Momentum frakciójához csatlakozó politikus idén is előhozakodott a bojkott ötletével, Fekete-Győr András pedig mint az olimpiaellenes pártban frissen megválasztott frakcióvezető helyeselte is az ötletet.
Mint mondta, a Hadházy-modellt akarják megsokszorosítani az új Országgyűlésben.
