A választások óta minden megszólalásuk a pénzről szólt. Hogy ki ül be melyik frakcióba, ki kaphatja azokat a listás mandátumokat, amiket az eredeti tulajdonosaik nem vettek át, melyik frakciónak mennyi támogatás fog járni. A választópolgárok számára azonban ez teljesen érdektelen – fejtette ki Szanyi, aki szerint az ilyen trükközéseket azzal lehetne megakadályozni, ha a közös listán induló pártok egyetlen frakciót alapíthatnának a parlamentben.
Ne értsék félre, én nem szerettem meg a Fideszt, de ennyire magasról ellenzék még nem tett a választókra, mint ezek. Valójában nem is nevezhetjük őket ellenzéknek, ez pénzéhes üzleti vállalkozás– tette hozzá.
A jelenség nem új keletű, emlékezetes, hogy például Mellár Tamás, miután 2018-ban országgyűlési képviselőnek választották, kijelentette: nem lép be egyetlen frakcióba sem, majd később mégis a Párbeszéd képviselőcsoportjának tagja lett. Mellár csatlakozása életbevágó volt a mikropárt számára, mert nélküle nem alapíthattak volna frakciót.
Nem tudok elvonatkoztatni attól a gondolattól, hogy Mellár Tamás döntéséhez köze lehetett a pénznek – nyilatkozta nemrég ezzel kapcsolatban a Dunántúli Naplónak Szanyi Tibor. „Csereberék és trükközések után hat (!) baloldali frakció alakult az új Országgyűlésben” – írta a napokban közösségi oldalán Kocsis Máté, amiről a Magyar Nemzet is beszámolt.
A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta: „mindössze 34 százalékos eredményt értek el a közös listával, jóval kevesebb képviselőjük van, mint az előző ciklusban, mégis több frakciójuk lesz, emiatt pedig hárommilliárd forinttal többet kaphatnak”.
– Ezért trükköztek ezek ennyit – értékelt Kocsis Máté. Ahogy azt korábban lapunk is megírta, különböző háttéralkuknak, titkos egyezményeknek köszönhetően a DK-nak tizenöt, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek tíz, a Párbeszédnek hat, az LMP-nek pedig öt képviselője lett az új Országgyűlésben, noha egy listán indultak. Az LMP-nek például Gyurcsányék adták oda Dobrev Klára mandátumát, hogy a zöldpárt önálló frakciót alakíthasson.
