A leendő kulturális és innovációs miniszter a kulturális bizottság ülésén arról beszélt, hogy nagy átalakulások zajlanak a világban és kormányzati struktúrában is. Kiemelte, hogy mindannyiunk életében vannak miértek és hogyanok, a kultúra pedig azt mutatja meg, hogy miért teszünk valamit, az innováció ugyanakkor a hogyanra világít rá. Hangsúlyozta, hogy ott, ahol nincs béke és biztonság, ott az emberek azzal vannak elfoglalva, hogy ezt megteremtsék. Kijelentette, hogy a kormány tevékenységének célja is a kötődés erősítése a családban, a nemzetben, a hazával és Istennel is.
Csák János felidézte, hogy a kormány célja korábban is az volt, hogy minél többen tudjanak gondoskodni egymásról, és önmagukról. Kijelentette: egyensúlyt kell tartani az életünkben, mert hiába tudunk gondoskodni a szeretteinkről vagy a nemzetről, ha nincs egyensúly, akkor a polgárok nem tudják élvezni sem a kötődést, sem a biztonságot, sem az egyensúlyt. Minden kormányzati intézkedés ezekre irányult eddig is – emelte ki.
A technológiát úgy fogják fel, hogy azt fejlesztik, ami szebbé teszi az életet – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy azok a társadalmak beomlanak, ahol nem fejlesztik a családokat. A színházakkal kapcsolatban pedig elmondta, hogy azok működnek sikeresen, amelyeket apáink, nagyapáink alapítottak és folytatják a hagyományokat.
A kultúra az, amikor énekelünk és táncolunk, a civilizáció az, amikor valaki más énekel és táncol. Mi a Kárpát-medencében ennek a határán vagyunk, mi még tudunk énekelni és táncolni. A kérdés az, hogy mennyire tudjuk ezt megőrizni – jelentette ki.
A leendő kulturális és innovációs miniszter kitért arra is, hogy az infláció, a gazdasági válság és a háború nehezíti a mindennapjainkat. Emlékeztetett, hogy a kormány 2010-ben egy tönkrement ország irányítását vette át, a működést négy év alatt helyrehozták, majd hét-nyolc évi gazdasági fejlődés után jött a Covid, jelenleg az orosz–ukrán háború zajlik. Csák János Churchillt idézte, akinek 1941-ben egy parlamenti vitán az egyik képviselő felvetette, hogy csökkentsék a kulturális kiadásokat. Erre az angol miniszterelnök megkérdezte, hogy ha ezeket csökkentik, akkor miért vívják a háborút.
„A jövő az innovációban van”
A legjobb művészek innovátorok– jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország költi a legtöbbet a kultúrára GDP arányosan, de a számtalan beruházás csak akkor ér valamit, ha abban lélek van, mint egy templomban. Szókratészt idézve kijelentette: pénzből sosem lesz erény, az erényből lesz pénz.
A kultúrát és a családügyet továbbra is kiemelten támogatjuk, ugyanakkor a magyar jövő az innovációban van - mondta Csák János, a kulturális és innovációs miniszteri poszt jelöltje szerdán az Országgyűlés kulturális bizottságában.
„A kultúrában mintegy száz beruházás van folyamatban 900 milliárd forint értékben. A felsőoktatás új modelljébe ezermilliárd forintot fektettünk, a következő időszakban további 2700 milliárdot fogunk. Nincs kevesebb egyetemi hallgató, jelenleg 290 ezren tanulnak az egyetemi rendszerben, ebből 40 ezer külföldi, számuk tíz éve még csak 10 ezer volt” – mondta meghallgatásán Csák János, aki utalt arra, hogy a kulturális terület államtitkárának Hoppál Péter szánja.
Kérdésre válaszolva Csák János kifejtette, hogy az egyetemi modellváltás az elmúlt 30 év legszínvonalasabb programjai közé tartozik, de a kormány tiszteletben tartja a szenátusok véleményét és az egyetemi autonómiát. A Fudan Egyetemről pedig azt mondta, ahhoz, hogy Magyarországon innováció legyen, erre a fajta tudásra is szükség van. Hangsúlyozta, hogy Németh László példáját szeretné követni, aki a minőség forradalmát hirdette.
A családügyekkel is megbízott miniszterjelölt – akinek kinevezését a bizottság támogatta – örvendetesnek nevezte, hogy a születések száma a 2010-es 90 ezerhez képest tavaly 93 ezerre nőtt.
Borítókép: Csák János (Fotó: Havran Zoltán)
