– Együtt adták át Karácsony Gergellyel az M3-as metró felújított belvárosi mélyállomásait. Jelent ez valami barátkozásfélét?
– Igaz, hogy sokat dolgoztam is ezen a projekten, de a miniszterelnök úr felkérésére most a kormányt képviseltem az átadáson, lévén, hogy az Orbán-kabinet sok pénzzel támogatta ezt a felújítást. Karácsonnyal kulturáltan, mondhatni barátságosan elbeszélgettünk, de ez nem jelenti azt, hogy általában is nagy egyetértésben lennénk. Kevés hasonlóság mellett jelentős különbségek vannak a személyiségünk között.
– Karácsony Gergely szinte a főpolgármesteri szék elfoglalása óta panaszkodik forráshiányra, holott önök 200 milliárd forinttal adták át a kasszát. Hogy látja, felelősen költötték el ezt az összeget?
– Való igaz, 2019 decemberében még megvolt az a 200 milliárd forint – 160 milliárd értékpapírban, 40 milliárd készpénzben – amit a kasszában hagytunk, s ezt nagyjából másfél éve már Karácsonyék sem vitatják. Hogy pontosan mi történt ezzel az összeggel, nem tudom, de abból biztos, hogy jóval korábban nekiláthattak volna két nagy projektnek.
Egészen érthetetlen műszaki-gazdasági értelemben, hogy miért halogatták másfél évig az általunk teljesen előkészített Lánchíd-felújítás megkezdését. Az is, hogy miért kellett sokkal szűkebb műszaki tartalommal áttervezni a Blaha Lujza tér rekonstrukcióját, amelyet ugyancsak mi készítettünk elő.
Más komolyabb beruházás egyébként nem indult el a fővárosban az elmúlt két és fél évben. A 3-as metró felújítását – benne az alagút, az állomások, a vágányok és a biztosítóberendezések rekonstrukcióját – még bőven az én hivatali időmben kezdtük el, és közel felerészben meg is valósítottuk.
– Miközben a beruházások indítását húzták-halasztották Karácsonyék, idén már eleve csak féléves költségvetést terveztek, bízva a baloldal győzelmében.
– Hirtelenjében nem is tudom, hogy a jogszabály ismer-e egyáltalán olyasmit, hogy féléves költségvetés. Nem zárom ki, bár az én hivatali időmben fel sem merült, hogy nem egy egész esztendőre tervezzük a büdzsét, de ilyesmi a Demszky-érában sem fordult elő. Sőt pár évvel előbbre is kötelező bizonyos számokat prognosztizálni. Az azonban bizonyos, hogy végül a teljes évről kell beszámolót készíteni. Ez nem megúszható. Egyébként Budapest pénzügyi helyzetéről a jelenlegi városvezetés részéről két és fél év során eddig egyetlen valós, pontos adatot nem sikerült hallani.
– A főváros gazdálkodásában ki tud emelni fegyelmezetlenségre utaló elemeket?
– Önként vállalt feladatot az önkormányzat kizárólag abban az esetben finanszírozhat, ha a kötelező feladatok ellátásához szükséges források rendelkezésre állnak. Tehát ha a főváros úgy költött el komolyabb pénzeket különböző önként vállalt feladatokra, hogy közben működési hiánya volt, illetve lesz év végén, akkor jogszabályt sértettek. Márpedig a hiány meglétét és az önkéntes költekezést is maga a főváros állította, de legkésőbb év végén úgyis kiderül, hogy mi a helyzet ebben a kérdésben. Működési hiányt a vonatkozó jogszabály nem is enged egyébként, annak következménye van. Ezt Karácsonyék nem tudják a kormányra hárítani, legfeljebb a saját baráti médiájukban.
– Milyen önként vállalt feladatokra gondol?
– A részvételiség lózung sajátos találmány. A „részvételiségért felelős” főpolgármester-helyettesi pozíció értelmezhetetlennek tűnik. Számomra valami légsúlyú, áldemokratikus kamu. Szépen le lehet adminisztrálni, áruházak kapujában propagálni. Például a „részvételi költségvetés” évente milliárdos tétele nyilván nem kötelező, a főváros brüsszeli irodájának közel megháromszorozott juttatása szintén véleményes.
De alapítványok, ügynökségek sok százmilliós támogatása, az „égig érő fűprogram”, vagy az egyébként is jól eleresztett Fesztiválzenekarnak címzett negyedmilliárdos adomány is bajosan tekinthető kötelező feladatnak.
– Mindeközben a napi működés is akadozik. Ez is a források rossz beosztásának tudható be, vagy pedig annak, hogy Karácsony az országos politikai ambícióira, a kampányára összpontosított az elmúlt egy évben?
– Feltehetően mindkét felvetés igaz. Egyértelműen túlpolitizált a jelenlegi fővárosi adminisztráció, és ez elhibázott hozzáállás. Ahogy említette, sok minden a parlamenti választásról és annak előkészítéséről szólt. Meg is lettek a negatív következményei annak, hogy a főváros élete ennek a vezérelvnek lett alárendelve. Sokszor valós cselekvés helyett látszatintézkedéseket hoztak. Aztán Karácsony az előválasztáson hirtelen visszalépett, amit a hatpártiak fele teljes értetlenséggel fogadott.
– Mik nevezhetők látszatintézkedésnek?
– Az eredményeket, pontosabban azok hiányát úgy próbálják kozmetikázni, hogy azt nehéz másnak nevezni, mint kommunikációs sarlatánságnak. Csak példaképp, a főpolgármester egyik ígérete megvalósításaként bejelentették, hogy kihirdette az úgynevezett klímavészhelyzetet. Ha belegondol, ez egy egyszerű tőmondat, nem pedig eredmény. A valóságban mi történt? Semmi. Arról is lehetett olvasni, hogy megújul a Szilágyi Erzsébet fasor, amiből arra következtetne a gyanútlan olvasó, hogy felújítják ezt a forgalmas főutat, holott pusztán annyi történt, hogy megnyírták az út menti fákat. A 3-as metró klimatizálásának ígérete ügyében sem történt semmi, pedig milyen komolytalan performansz kíséretében ígérgették – amíg nem az ő dolguk, felelősségük volt. Ahogy a különböző beharangozott adók kapcsán sem, amik kivetésére, mint előre tudni lehetett, a fővárosnak nincs is módja. Nem tettek lépéseket a parkolás ígért központosítása érdekében. A Csillaghegyi-öblözet fővédművének ügye teljesen leállt. Nem akarom tovább sorolni a teljesítetlen fogadkozásokat.
– A különböző látszatintézkedések változtathatnak azon, hogy a budapestiek egyre negatívabban ítélik meg Karácsony Gergely teljesítményét?
– Két és fél év múlva meglátjuk, hogy a budapestiek ezt miként ítélik meg. Ami szembetűnő szemléletbeli hiányosság a főváros jelenlegi vezetésében, és amit mégoly rafinált kommunikációs trükkökkel sem lehet elfedni, az az üzemeltetés teljes háttérbe szorulása.
Míg jómagam az üzemeltetést és ennek a műszaki feladatait, forrás teremtését elsődlegesnek tekintettem, úgy látom, hogy ma finoman szólva sem ez van a városvezetés fókuszában. (De fejlesztések terén sem vitézkednek. Miért nem csinál valaki leltárt, és hasonlítja össze a mi időnkben történtekkel? Úgy gondolom, nehezen állítható egymás mellé Karácsonyék teljesítménye a miénkkel.) Tüttő Kata főpolgármester-helyettes tűnik az egyetlennek a jelenlegi vezetésben, aki komolyabban foglalkozik városüzemeltetéssel. Sőt az az érzésem, hogy rajta kívül más valójában nem is nagyon ért a várospolitikához Karácsony kabinetjében.
– Vagyis azt állítja, Karácsony Gergely személy szerint sem kompetens a várospolitika terén. Ezt a hiányosságát ellensúlyozza valamilyen vezetői erénye?
– Ahogy említettem, Karácsony számára a kommunikáció az elsődleges, azzal próbál áthidalni különböző nehézségeket, hiányosságokat. Ám ezzel a szőnyeg alá söpri a problémákat. Annyit tehetne legalább, hogy olyan emberekkel veszi körbe magát, akik jobban ismerik a várost és az önkormányzati életet. Ő nem egy operatív ember, hanem sokkal inkább elméleti.
– Ám úgy tűnik, hogy Karácsony Gergely szava még abban sem volt meghatározó, hogy miként álljon össze a kabinetje, illetve kik kapjanak helyet a fővárosi cégek igazgatóságaiban. Ezeket a pozíciókat jelentős részben a 2010 előtti baloldali vezetés ismert arcai foglalták el, akik leginkább a DK, illetve Gyurcsány Ferenc embereinek tekinthetők.
– Ez így van, és e jelenségnek is része van a természetes várospolitika háttérbe szorulásában. Elképesztő dilettantizmusnak és tolakodásnak tartom például azt is, hogy számos alkalommal a kulturális területet felügyelő Gy. Németh Erzsébet nyilatkozott városüzemeltetési kérdésekben. Nem beszélve arról, hogy Gy. Németh képességei, tájékozottsága meg sem közelítik Tüttőét, aki elvben e terület felelőse. Ez a Városháza működésének dezorganizáltságáról tanúskodik. Ilyeneket Karácsonynak nem szabadna engednie.
– Gy. Némethet Gyurcsány Ferenc meghosszabbított kezeként emlegetik, és az ön által említett példa arra utal, hogy a DK-elnök érvényesíti is a befolyását. Ilyen körülmények között Karácsony autonóm vezetőnek tekinthető egyáltalán?
– Mindenesetre Karácsony nem tudja keresztülvinni a Fővárosi Közgyűlésben, amit Gyurcsány nem akar, hiszen a DK nélkül nincs meg a többsége. A főpolgármester helyzetét tovább nehezíti, hogy az utóbbi hónapokban elkezdett kicsit peckeskedni a DK-val és olyan dolgokat mondott, amelyekkel Gyurcsányt aligha kápráztatta el. Karácsony saját pártja pedig kerekítési hiba méretű.
– Arra gondol, hogy Karácsony a Gyurcsánytól kapott bizonyos üzeneteket emlegetett, amelyeket elmentett és némileg fenyegetőleg arra utalt, hogy később felhasználhatja azokat?
– Részben, de említhetném azt is, hogy a főpolgármester azt hangoztatta: végső soron Dobrev Klára esetleges győzelmét akarta megakadályozni az előválasztáson azzal, hogy mégsem mérette meg magát a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjeként. Nem hinném, hogy a Gyurcsánnyal egyeztetett nyilatkozat lett volna.
– Emlékezetes, ám annál kevésbé logikus kijelentés volt.
– Ebből is látható, hogy Karácsony nagy valószínűséggel nincs, és nem is volt olyan helyzetben, hogy a kommunikációs taktikát kontrollálja maga körül.
Sőt, ez valószínűleg igaz a Facebook-bejegyzéseire is. A Fővárosi Közgyűlésben valamennyire megismertem a stílusát, ami jelentősen eltér a közösségi oldalán megosztott anyagokétól.
– Ha Karácsony valóban ilyen függő helyzetben van, illetve az említett konfliktusok mérgezik a kapcsolatát a hivatalában is jelentős befolyással bíró DK-val, akkor képes lehet egyáltalán rendezni a főváros nehéz anyagi helyzetét?
– Láthatóan azt akarja elérni, hogy az Európai Unió közvetlenül támogassa a fővárost, ám az unió jelenleg érvényes szabályai arra nem adnak lehetőséget, hogy a kormányok megkerülésével, közvetlenül az önkormányzatoknak nagyobb projektekre adjanak támogatást. Kisebb projektekre mindig pályázhattak mérsékelt forrásokra az önkormányzatok, de Karácsony új elképzelésének sikere nem kis mértékben függ attól is, hogy az uniónak hogyan alakul a viszonya Magyarországgal. Brüsszelből akarják, vagy képesek-e egyáltalán még idejében kisegíteni a fővárost olyan komolyabb összegekkel, amelyek nélkül annak boldogulása nehezen képzelhető el jelenleg. Működést, azt hiszem, egyébként sem finanszíroz az unió, csak fejlesztéseket. Márpedig Budapest működési problémákkal is küzd, nem egészen önhibáján kívül. Az EU-ról itt nem akarom kifejteni a véleményemet, de alapvető uniós szabályok megváltoztatása még ma sem megy máról holnapra.
