időjárás 19°C Malvin 2022. október 1.
logo
A szürke marhák, bivalyok és mangalicák tartásával a gyermekek szemléletét is formálják

Az őshonos állatfajok védelme régóta nemes cél Hajdúnánáson

Borsodi Attila
2022.06.28. 10:42 2022.06.28. 12:03
Az őshonos állatfajok védelme régóta nemes cél Hajdúnánáson

Valóságos időutazásban vehet részt az, aki ellátogat a hajdúnánási önkormányzat birtokára, a Kendereskertbe. Megtapasztalhatja, miként éltek és dolgoztak az emberek évtizedekkel vagy akár évszázadokkal ezelőtt. A Kendereskertben őshonos állatokat tartanak több százas létszámban, az ökológiai gazdálkodásnak köszönhetően az emberek helyben egészséges élelmiszert vásárolhatnak, a közétkeztetésbe pedig kiváló minőségű alapanyag kerül. A birtok emellett az őshonos fajok védelmét és a gyermekek szemléletformálását is szolgálja.

– Amikor 2010-ben Hajdúnánás polgármestere lettem, húsz év baloldali irányítás után a település nem volt könnyű helyzetben, a térségben körülbelül 13 százalékos volt a munkanélküliség, de akkor indult el a közfoglalkoztatási program – bocsátotta előre a Hajdú-Bihar megyei város polgármestere. Szólláth Tibor Zoltán (alsó képünkön) elmondta, hogy sok település vezetője ezt akkor inkább tehernek érezte, de ők Hajdúnánáson lehetőséget láttak a programban. Úgy gondolták, hogy a közfoglalkoztatással egy sor olyan feladatot el tudnak látni, amire költségvetési forrásból nem volt lehetőségük.

Fontos szempont volt az indulásnál, hogy a gazdálkodásnak a Hajdúságban, a mezővárosokban mindig volt hagyománya. Megfogalmaztunk akkor egy mottót, amit azóta is tartunk: hagyomány és innováció. Azóta is azt keressük, hogy miként lehet a hagyományos hajdúnánási értékekre úgy alapozni, hogy a XXI. század körülményei között is megálljuk a helyünket

– emelte ki Szólláth Tibor Zoltán. Hozzátette: fontos kiindulási alap volt az is, hogy eleinte a közfoglalkoztatásban leginkább csak köztisztasági feladatokat végeztek el, de a program Hajdúnánáson az új polgármester irányításával hatalmas, szerteágazó gépezetté vált. Az első időben a településen több mint ezer közfoglalkoztatott volt, de idővel az emberek zöme el tudott helyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon, ma már alig kétszázötvenen vesznek részt a programban. Olyanokkal dolgoznak együtt, akik piaci alapon nem találtak munkát. Ez adja a legnagyobb kihívást is Hajdúnánás vezetésének, hogy miként működtesse azt az értékteremtő rendszert, amelynek az alapjait akkor rakták le, amikor még több mint ezer közfoglalkoztatott állt rendelkezésre.

 

Szürke marha,  a totemállat

 

Amikor annak idején elkezdtek gazdálkodni, részben béreltek területeket, mert az önkormányzatnak akkoriban nem voltak olyan földjei, ahol el tudták volna kezdeni a munkát. Volt ugyanakkor egy régi, bérbe adott apaállattelepe a településnek, a Kendereskert, amit visszavettek használatba, és ott fokozatosan felépítettek egy kertészetet és egy állattenyésztési bázist, ahol őshonos fajtákkal kezdtek foglalkozni, a város korábbi hagyományait is szem előtt tartva. Ahogy Szólláth Tibor Zoltán fogalmazott, a helyi közösség „totemállata” mindig is a szürke marha volt.

Az 1930-as években a tudósok feljegyezték, hogy Hajdúnánáson akkor annyi szürke marha volt a településen, mint az összes hajdúvárosban együttvéve. A fajtaváltás egészen az 1960-as évekig nem ment végbe Hajdúnánáson, a városban addig szép számmal voltak ökörnevelő családok is. Ők betanították az állatokat, amíg helyben a szürke marha volt az igavonó erő, erre a gépesítés után már nem volt szükség. Nálunk azonban ehhez egészen hosszú ideig ragaszkodtak a családok

– hívta fel a figyelmet Hajdúnánás első embere. Azt is elmondta, hogy amikor 2010 után, már a gazdálkodásuk alatt az első hat tinót felnevelték, majd kiképezték, és egy aratónapon megjelentek az állatokkal a szekerek elé befogva, az idősebb emberek szemében könnycseppek jelentek meg. Egy csodálatos régi világ elevenedett meg a szemük előtt.

 

Híján vannak a jó legelőnek


A gazdaság alapjait hamar lerakták, lett mangalica-, szürkemarha-, bivaly- és magyartarka-állományuk, emellett tartottak vegyesen kecskéket és racka juhokat is. S közben – szintén a Kendereskertben – haladt a szántóföldi zöldségtermesztés is. A gazdálkodást folyamatosan fejlesztették és bővítették, új istállókat, illetve kocaszállást építettek, emellett több telephelyet is béreltek.

Ezzel párhuzamosan létrejött egy legeltetési szociális szövetkezet, ami pedig a régen teljesen természetes, hagyományos állattartást elevenítette fel, hogy tavasszal kihajtották a gulyát a legelőre, ahonnan ősszel tértek vissza az állatok.

A szociális szövetkezet az önkormányzat állatait is legelteti, a tevékenységhez a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságtól bérelnek területet. A legelőknek mindig híján vannak, az újabb és újabb területeket folyamatosan kutatják.
 

Fotó: Havran Zoltán

Az állattartással és a szántóföldi növénytermesztéssel több célt is igyekeztek elérni. A kezdetektől azt szerették volna, hogy minél több jó minőségű élelmiszert tudjanak értékesíteni a hajdúnánási embereknek, emellett a közétkeztetésnek is szállítsanak alapanyagot, ha lehet, akkor feldolgozott formában. Ennek érdekében már az elején létrehoztak egy kis üzemet, ahol télen húst, nyáron zöldséget dolgoztak fel. Néhány év után azonban ezt kinőtték, elkezdtek egy kisebb vágóhídban és egy húsüzemben gondolkodni. Ezeket idővel megvalósították, itt a saját levágott állatokat dolgozzák fel, elsősorban a helyi igények kielégítésére. Ezzel összhangban megalkották a Nánási portékát – most csaknem negyven védjegyhasználó vállalkozó van helyben –, és kialakítottak egy termelői piacot is, amit több ütemben fejlesztettek.

 

Áttértek az ökológiai gazdálkodásra


Időközben, 2015-től átálltak ökológiai gazdálkodásra, ami a növénytermesztésben könnyebben ment, de az állattartásban a biotakarmány-beszerzés miatt voltak nehézségeik. A fáradozásukat azonban siker koronázta, és ma már ökológiai gazdálkodásban előállított termékekkel állnak a lakosság szolgálatára.

– Ha ezeket a termékeket felvinnénk a budapesti biopiacra, nagyon komoly bevételre tehetnénk szert, de mi azt szeretnénk, hogy a társadalmi felelősségvállalás jegyében a helyben megtermelt és előállított élelmiszert a hajdúnánási emberek fogyaszthassák megfizethető áron. S fontos az is, hogy a közétkeztetésben is jó alapanyagokból készüljenek az ételek a gyerme­keink számára. Ehhez folyamatosan reformáljuk a menzánkat, amin keresztül próbáljuk a gyermekek, illetve a szülők szemléletét is pozitív irányba formálni. Ezek a folyamatok kezdenek beérni, szep­tembertől már választható menü lesz a menzán, és az ételek egyre növekvő arányban az általunk megtermelt és előállított zöldségekből és húsáruból készülnek majd – mutatott rá Szólláth Tibor Zoltán.

 

Hatalmas területen gazdálkodnak
 

Ami pedig a gazdaság jelenlegi nagyságát illeti, a birtok mérete ma már tekintélyt parancsoló. Az állatállomány ötven kecskéből, 46 racka juhból, 31 magyar tarka szarvasmarhából, 98 magyar szürke marhából, hetven bivalyból és 84 sertésből áll.

Emellett 25 hektár szántóföldön, 88 hektár gyepen gazdálkodnak, és megművelnek öt és fél hektár szőlőt és gyümölcsöst is. Termesztenek a lucerna, a gabonanövények és zöldségek mellett szőlőt, almát, szilvát, körtét, meggyet és cseresznyét is, a gazdálkodás központja ma is a Kendereskert.

A polgármester kitért arra, hogy a gazdaságban bértartást is vállalnak, helyi családoknak és máshol lakó magánszemélyeknek is nevelnek állatot a birtokon. A közösségi szarvasmarhatartásnak is régi hagyománya van a térségben.

 

Kultikus hely lett a Kendereskert
 

Hajdúnánás első embere beszélt arról is, hogy bár nagyon fontos a gazdálkodás anyagi oldala, de számukra ugyanennyire lényeges a szemléletformálás és az őshonos fajok megőrzése. – A napokban is több száz gyermek látogatott el hozzánk a környező településekről, a Kendereskert mára egyfajta kultikus hellyé vált. Idővel rájöttünk ugyanis arra, hogy a birtok nemcsak a távoli nagyvárosokban élő gyermekeknek érdekes, hanem a mi fiataljainknak is. A Kendereskert minden korosztály kedvenc kirándulóhelye, ahová előszeretettel látogatnak bölcsődések, óvodások és iskolások is, és a központ sok nyári tábor helyszíne is lett. Van két nagy rendezvényünk, egy tavaszi és egy őszi ünnepünk, amelyeket akkor tartunk, amikor az állatokat kihajtjuk a legelőre, majd fél év múlva, amikor visszatérnek a téli szálláshelyükre. Most már ezres nagyságrendben érkeznek vendégek az ünnepségekre – fejtette ki a polgármester. Emellett idén harmadszor rendezik meg az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos Öko Expo kiállítást és konferenciát. Idén Hajdúnánáson, a Kendereskertben lesz az országos búzaösszeöntés a Magyarok kenyere programban, a MAGOSZ és az Agrárkamara szervezésében.

A Kendereskertben a szemléletformálást segíti az állatsimogató, illetve hogy a közelmúltban létrejött a központban egy nagy fogadóépület, valamint egy tanösvényt is kialakítottak a birtok és a fürdő között. Ha valaki ezen végigsétál, egyfajta időutazáson vehet részt, megtapasztalja, hogy milyen volt a környék évszázadokkal ezelőtt, és a séta végére megérkezik a jelenkorba. S vannak persze további terveik is.

– Hét éve együttműködünk a Debreceni Egyetemmel, kötöttünk egy stratégiai megállapodást. Most ott tartunk, hogy hamarosan, akár ősztől a Kendereskert az egyetem kihelyezett tanszékévé válhat, ami tovább emeli a központunk rangját. Nagy dolog lenne, ha egyetemi szintű kihelyezett képzések lehetnének majd a Kendereskertben – véli Hajdúnánás polgármestere, aki szerint az ökológiai gazdálkodás és az ahhoz kapcsolódó fejlesztések reményt és jövőképet adtak a városnak.

Borítókép: a magyar szürke marha mindig is fontos szerepet töltött be Hajdúnánás életében (Fotó: Havran Zoltán)

 

Identitást erősít a helyi pénz. Bevált és egyre népszerűbb Hajdúnánáson és a város térségében a helyi gazdaságélénkítést szolgáló és identitást erősítő bocskai korona, amely már szintén évtizedes múltra tekint vissza. Az öt esztendőig érvényes pénzeket immáron harmadszor bocsátották ki, és a helyi pénz történeté­ben eddig a 2021-es volt a legjobb év. Szólláth Tibor Zoltán polgármester elmondta, hogy a helyi pénz működtetése sok feladatot ad, de mivel sikeres, élénkíti helyben a forgalmat, ezért kitartanak mellette. – Ma már több mint száz elfogadóhely van a településen, ahol a vásárlók akár húsz százalék kedvezményt is kapnak, ha bocskai koronával fizetnek. Ez vonatkozik az önkormányzat által előállított termékekre is – hangsúlyozta a város első embere. Azért, hogy a rendszer minél hatékonyabban működjön, a város, sok vállalkozó, a református egyház részben vagy egészben bocskai koronában fizetik ki a jutalmakat, prémiumokat és bónuszokat. A rendszert ez is élteti. (B. A.)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.