Megvonná a vétójogot a tagállamoktól Brüsszel

„Az európai közös érdek most az, hogy béke legyen. Egy ilyen helyzetben a nemzetállami vétójog megszüntetését szorgalmazó javaslatok azt bizonyítják, hogy megint nem a fontos dolgokkal van elfoglalva Brüsszel. Egységre van szükség, nem széthúzásra” – fogalmazott Tóth Erik Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóhelyettese és Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője voltak Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendégei a legutóbbi adásban, ahol szó esett az európai uniós tagállamok vétójogának felszámolásáról, az önkormányzati és az európai parlamenti választások egy napon tartásáról, valamint a Jobbik és Jakab Péter viszályáról.

„Az Európai Unió létrehozásakor pontosan arról volt szó, hogy a tagállamok összeegyeztetik az érdekeiket, és egy olyan döntést alakítanak ki együttesen, amely mindenki számára megfelelő, ezt a rendszert bontaná le a vétójog megszüntetése” – mondta Szikra Levente a tanácsban való egyhangú szavazás megszüntetéséről. 

Még a szövetségi államokban, mint amilyen az Egyesült Államok is több lehetőségük van a hangjukat hallatni a tagállamoknak. Ezzel szemben az Európai Unióban a vétójog alkalmazását is meggátolnák

– fogalmazott. „Ez a stratégia arról szól, hogy a nemzetállami Európa gondolatát ki kell iktatni, el kell felejteni, azt a történelem süllyesztőjébe kell dobni” – tette hozzá Tóth Erik.

Logikus és racionális döntés lenne, ha 2024-től az európai parlamenti választásokat és a helyhatósági szavazásokat egy napon tartanák meg

– húzta alá Szikra Levente. Tóth Erik szerint „ebben a válságos helyzetben, a közelgő gazdasági recesszió és a háborús infláció miatt közös érdekünk, hogy minden lehetséges adminisztratív tehertől megszabaduljunk. A két választás egy napra történő időzítésével kilenc-tíz milliárd forint maradhat pluszforrásként a költségvetésben”.

„A hiteltelenség és a nagy arc bukása történt most meg, sem tapasztalata, sem a tehetsége nem volt meg a pártvezetéshez, mint ezt az idő be is bizonyította” – foglalta össze Szikra Levente Jakab Péter lemondásának hírét. „Nem volt képes összetartani a pártot, nem volt képes egy olyan karaktert adni a pártnak, ami megkülönböztette volna a Jobbikot, cserébe a DK leghűségesebb csahos kutyája és szövetségese lett a párt Jakab Péter vezetésével” – fejtette ki az elemző. „Jakab Péter, amikor elnök lett, kiegyezett azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki ellen a Jobbik létrejött. 2020 januárját követően összefogtak vele, így jutottunk el oda, hogy amíg négy évvel ezelőtt 19 százalék volt a párt támogatottsága, addig ma valószínűleg az ötszázalékos bejutási küszöböt sem ugranák meg” – summázta Tóth Erik Jakab Péter politikai teljesítményét. Hozzátette: „nem valószínű, hogy Jakab Péter sokáig a Jobbik parlamenti frakciójának vezetője maradhat, mert kisebbségben vannak az őt támogató országgyűlési képviselők”.

A június 15-i adást itt hallgathatják meg:

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)