A válságok évtizede következhet

„Olyan évtized előtt állunk, amelyben nem sok jel mutat arra, hogy könnyen túllendülnénk a válságok sorozatán: itt van az orosz–ukrán háború, a még mindig sok problémát okozó koronavírus-járvány és annak hullámai vagy az energetikai krízis” – fogalmazott Szikra Levente Az igazság órájában, az Alapjogokért Központ és a Karc FM közös műsorában. A legutóbbi adásban Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője és Szikra Levente, az Alapjogokért Központ elemzője volt Czirják Imre szerkesztő-műsorvezető vendége. Szó esett az ukrán–orosz háború nyomán kialakulóban lévő gazdasági és élelmiszeripari nehézségekről, az egymást erősítő válságokról, valamint arról is, hogy a magyar kormány miként kezelte az elmúlt évtizedek kríziseit.

Budapest, 2022. május 24. Orbán Viktor miniszterelnök (elsõ sor, b), mellette Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezetõ miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter (takarásban), Lázár János építési és beruházási miniszter (b-j) az ötödik Orbán-kormány tagjainak eskütételén az Országgyûlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

„Csak színpadi politizálás folyik az Európai Parlamentben, ráadásul az Európai Unió sem tudta az elmúlt évek válságait gyorsan és hatékonyan kezelni, emiatt nem meglepő, hogy az orosz–ukrán háború kapcsán sem mutathat fel túl sok eredményt a szervezet” – fogalmazott Koskovics Zoltán.

Hozzátette: „egy dologban lehet bízni, mégpedig abban, hogy a válság visszarendezi az erőviszonyokat az Európai Unióban, és ismét többségbe kerülnek a nemzeti szuverenitás és a kormányközi együttműködés támogatói”.

„Az Európai Unióval nemcsak az a probléma, hogy nem megfelelően reagál a válságokra, hanem az, hogy a válságkezelésre nem is fókuszál intézményi szinten” – tette hozzá Szikra Levente.

„Az Európai Parlamentnek a válságok közepette arra van ideje, hogy Magyarország és Lengyelország jogállamisági helyzetéről tartson vitanapokat, nulla érdeklődés mellett. A legjobban az osztja meg az Európai Uniót, ha minden előzmény nélkül tagállamok belügyeivel kezdenek el foglalkozni az intézmények” – fogalmazott.

„A tagállami működés azért demokratikusabb és hatékonyabb, mert minimum négyévente minden döntéshozónak el kell számolnia a munkájával, amiről a választók mondanak ítéletet. Ha egy politikai döntéshozó nem az emberek érdekei szerint cselekszik, akkor elveszti a bizalmukat és a kormányzás lehetőségét is” – emelte ki Szikra Levente.

„A rezsicsökkentés bevezetése, az extraprofitadó kivetése, a hatósági árak alkalmazása az üzemanyagok és egyes élelmiszerek esetében mind azt a célt szolgálják, hogy a háború, a gazdasági válság, a koronavírus-járvány költségeit ne, vagy csak a lehető legkisebb mértékben fizessék meg a magyar családok” – húzta alá.

„A válságok és különösen a háborúk lehetőséget teremtenek arra, hogy a ravasz üzletemberek extraprofitra tegyenek szert. Az energia- és bankszektor különadója emiatt indokolt, hiszen az egekbe szökött ennek a két területnek a profitja a háború kitörése óta” – hívta fel a figyelmet Koskovics Zoltán.

A június 8-i adást ide kattintva hallgathatják meg.

Borítókép: MTI/Máthé Zoltán