Nem idegen a baloldaltól a pénzügyekkel való trükközés

Már évek óta jellemző, hogy a baloldali pártoknak gondot okoz a pénzügyi tevékenységük átláthatósága, mivel többször is úgy jutottak pénzhez, hogy azzal a hatályos szabályokat nem tartották be. Kirívó a Jobbik esete, amelyet évek óta folyamatosan elmarasztal az Állami Számvevőszék.

Budapest, 2021. október 23. Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje (k), valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP, j2), Dobrev Klára (j), Jakab Péter (b2, Jobbik) és Fekete-Gyõr András (b, Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott megemlékezésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

Nem idegen a baloldali pártoktól a pénzügyekkel való trükközés, hiszen az elmúlt években már többször is figyelmeztetést kaptak az Állami Számvevőszéktől (ÁSZ), hogy a gazdálkodásuk problémákat vet fel. A héten lapunk is megírta, a számvevőszék legfrissebb jelentése szerint megsértette a törvényességet és az átláthatóságot a Jobbik, a DK és a Párbeszéd alapítványa. Mint írták, a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságát sem a párttagok, sem a többi állampolgár számára nem biztosították.

Nem ez volt az első eset, hogy a számvevőszék elmarasztalta a Demokratikus Koalíciót.

Az ellenőrző szerv 2020 áprilisában hozta nyilvánosságra a Gyurcsány-párt 2017–2018-as időszakról származó pénzügyi beszámolójának értékelését, amely szerint a DK nem igazolta a kimutatásaiban közölt adatok valódiságát, így azok nem adtak valós képet a párt vagyoni helyzetéről.

A helyzet később sem változott, mivel Gyurcsányék a 2019–2020 közötti időszakban sem tartották be a jogszabályi előírásokat, emiatt pénzügyi kimutatásaik nem voltak megalapozottak.

A DK mellett a Jobbik pénzügyeiben is talált korábban kivetnivalót az ÁSZ.

A számvevőszék 2020-as jelentése szerint a Jobbik 2017-ben és 2018-ban több mint 1,4 milliárd forint közpénzt kapott, de ezekben az években sem volt átlátható és elszámoltatható a párt gazdálkodása.

A pártnak nem ez volt a legsúlyosabb ügye: 

2017 első felében 331,66 millió forint összegben tiltott támogatást fogadtak el Simicska Lajos üzletembertől, ráadásul az ÁSZ-jelentés nyilvánosságra hozatala után kiderült, hogy Simicska további csaknem 130 millió forintért 1019 plakáthelyet adott át a Jobbiknak azon adásvételi szerződések szerint, amelyeket a milliárdos vállalkozó két plakátcége, a Publimont Kft. és az Euro Publicity Kft. kötött a párttal.

Ráadásul a Jobbik akadályozta az ÁSZ ellenőrzésének törvény szerinti lefolytatását, ezért az ügyészség nyomozást indított az akkor még Vona Gábor vezette formáció ellen. Ezután a bajban lévő párt egyből adománygyűjtést hirdetett, amelyből több mint százmillió forint gyűlt össze, ezt az összeget pedig a büntetés megfizetésére akarták fordítani, ám Gyöngyösi Márton, a párt akkori elnökhelyettese egy 2018-as interjúban elismerte, hogy az adományt végül kampánycélokra költötték el.

A baloldal pártjai közül a DK-n és a Jobbikon túl korábban aggályok merültek fel a Momentumnál is.

A számvevőszék tavalyi tájékoztatása szerint 2018–2019-ben nem volt biztosított a balliberális párt gazdálkodásának törvényessége, mivel az említett időszakban nem alakítottak ki szabályszerű könyvvezetési rendszert és nem biztosították a könyvvezetés törvényességét.

A számvevőszék azt is sérelmezte, hogy a Párbeszéd, az LMP és az MSZP is a jogszabályt megsértve, jogi személytől tiltott, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el még a 2015–2016-os időszakban, 

valamint nem volt törvényes a pénzügyi kimutatások elkészítése, így gondok adódtak az átláthatósággal és az elszámoltathatósággal is. 

Olyan eset is volt ugyanakkor, amikor a baloldali pártok elmondásuk szerint kínosan ügyeltek az átláthatóságra, ám ezzel éppen a saját választóikat sikerült megtéveszteniük. Még tavaly nyáron az előválasztásra készülő baloldal pártok közös adománygyűjtő kampányba kezdtek, hogy ebből finanszírozzák az előválasztással felmerülő költségeket, a befolyó összeget azonban a hat párt külön számlákon gyűjtötte, hogy elkerüljék a számvevőszék büntetését.

Borítókép: Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje, valamint a korábbi miniszterelnök-jelöltek: Karácsony Gergely (MSZP, Párbeszéd, LMP), Dobrev Klára (DK), Jakab Péter (Jobbik) és Fekete-Győr András (Momentum) az ellenzéki pártok Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott gyűlésén, az Andrássy úton az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján, 2021. október 23-án (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)