Négymillió forintra büntették Cseh Katalinék nyomdacégét

A Közbeszerzési Hatóság négymillió forintra büntette Cseh Katalin családi nyomdacégét, a Pannónia Nyomda Kft-t, miután kiderült, hogy egy közbeszerzés során a megrendelővel együtt szabálytalanul módosítottak a szerződésen. A hatóság döntését a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a nyomda, ám a verdikt szerint jogos volt a büntetés. A Pannónia Nyomda korábbi gyanús pályázati ügyleteivel összefüggésben az adóhatóság költségvetési csalás gyanúja miatt rendelt el nyomozást, a büntetőeljárás jelenleg is folyamatban van.

Strasbourg, 2019. július 16. Cseh Katalin, a Momentum képviselője az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2019. július 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A jogerős ítélet szerint a Közbeszerzési Hatóság (KbH) megalapozott döntést hozott, amikor négymillió forintra büntették a Cseh Katalin momentumos EP-képviselő családjának érdekeltségébe tartozó Pannónia Nyomda Kft-t egy közbeszerzés során történt szabálytalanság miatt – vette észre a Mediaworks Hírcentruma a Fővárosi Törvényszék 2022. június 21-én kelt döntését.

Az ügy előzménye, hogy a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 2020. novemberében írt ki egy közbeszerzést Magyarország Nemzeti Atlasza „Társadalom” című kiadványának nyomdai előállítására, amelynek magyar nyelvű változatából tízezer darabot terveztek rendelni, míg az angol nyelvű változatból kétezret. A kutatóközpont összesen 63 millió forintot szánt a projektre, amelyre három ajánlat érkezett: egy 28 milliós, egy 55 milliós és a Pannónia Nyomda 58 millió forintos ajánlata, amely a „legjobb ár-érték arány” miatt megnyerte a pályázatot. 2021. februárjában meg is kötötték a szerződést, ám 2021. március elsején leállt a munka, ugyanis a kiadványon dolgozó három nyomdász és könyvkötő szakember közül az egyikük koronavírusos lett, így a csapat „home office”-ba vonult.

Az atlaszokat a szerződés szerint 2021. április 19-ig kellett volna leszállítani, ám a Pannónia Nyomda a megbetegedések miatt 5 hét haladékot kért. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont ebbe beleegyezett és végül május 24-ére halasztották a teljesítés határidejét, ami valamivel hamarabb összejött és a kutatóközpont már május 11-én kifizette a teljes vételárat.

A Közbeszerzési Hatóság (KbH) hivatalból 2021 októberében vizsgálta meg a közbeszerzést, és arra jutott, hogy a szerződésmódosítás során nem lehetett volna hivatkozni Covid-megbetegedésre. A KbH döntésében felidézte, hogy a kormány már 2020. márciusában egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett az egész országra, így a nyomdát nem érhette váratlanul, hogy egyik munkatársuk megbetegedett. Éppen ezért utasította el a Pannónia Nyomda és a kutatóközpont azon észrevételét, hogy ez egy előre nem látható probléma volt. A hatóság hozzátette: a nyomdának nem kellett volna feltétlenül karanténba küldeni az összes, a projekten dolgozó munkavállalóját 10 napra, hiszen esetükben egy PCR-teszttel is meggyőződhettek volna arról, hogy fertőzöttek-e.

A KbH tehát arra jutott, hogy a szerződés módosításával a felek megszegték a közbeszerzési törvényt, emiatt 4-4 millió forintnyi bírságot szabtak ki a nyomdára és a kutatóközpontra. A döntést a Cseh Katalin családjának tulajdonában levő nyomda megtámadta a Fővárosi Törvényszéken egy közigazgatási perben, amelyben a bírói tanács végül elutasította keresetüket.

Emlékezetes, hogy a Pannónia Nyomda Kft. az egyik főszereplője a nyomdabotrány néven elhíresült ügynek, amelyben jelenleg is büntetőeljárás zajlik. A hatóságok gyanúja szerint Cseh Katalinék köre szabálytalanul részesülhetett pályázati támogatásokban. Ismert, a momentumos politikus 2016 és 2018 között a nyomda ügyvezető igazgatója volt, jelenleg pedig már az édesapja vezeti a céget.

A nyilvános adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a Cseh Katalinhoz és üzlettársaihoz köthető cégháló tagjai működésüket összehangolva pályáztak uniós pénzekre és gyanús körülmények között nyertek el 4,8 milliárd forintot. A vállalkozások szisztematikusan együttműködve, a székhelyeikkel, fióktelepeikkel trükközve maximalizálhatták a profitot. A költségvetési csalás miatt zajló eljárásban az adóhatóság nyomozói azt valószínűsítik, hogy a cégháló tagjai tíz pályázaton teljesen, vagy legalább részben ugyanazzal a fejlesztéssel vettek részt. 

Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon kívül a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálódik.

Borítókép: Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)