Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője korábban éppen annak a Klubrádiónak nyilatkozott, amely állítólag megszűnt – holott tudjuk jól, hogy tovább sugároz az online térben –, és amelyért a legutóbbi, Magyarországot elítélő európai parlamenti vitán is aggódott Guy Verhofstadt – hívja fel a figyelmet elemzésében Párkányi Eszter.
Az említett adásban Cseh Katalin elmondta, hogy szerinte a Fidesz a nők jogaira és egyenlőségére mondott nemet azzal, hogy nem szavazta meg azt az EP állásfoglalást, amely szerint mostantól a férfiak is szülhetnek.
– Személy szerint engem komolyan érdekelne, hogy a Momentum EP-képviselője orvosként, különösen pedig nőgyógyászként hogyan voksolhatott erre a dokumentumra igennel, miközben már egy általános iskolás is tisztában van azzal a biológiai ténnyel, hogy új életet adni csak a nők képesek – jelenti ki Párkányi.
„Számukra nem elérendő cél a női jogok megerősítése és nem érték a nemek közötti egyenlőség” – jelentette ki a momentumos Cseh Katalin a Fideszre utalva. Ezzel szemben a 2011-ben elfogadott Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a férfiak és a nők egyenjogúak, valamint hogy Magyarország többek között külön intézkedésekkel védi a nőket – mutat rá az Alapjogokért Központ elemzője.
Hozzáteszi: fontos különbség van az egyenlőség és az egyenjogúság között: míg előbbi immanensen tagadja, hogy a nemek között léteznek különbözőségek, utóbbi arra helyezi a hangsúlyt, hogy a férfiak és a nők jogai megegyeznek.
Mégis, a nőket külön kiemeli az alaptörvény, ennek nyomait pedig a jogrendszerünkben is több helyen tapasztalhatjuk. A momentumos politikus emellett kifogásolja, hogy hazánk nem csatlakozott az isztambuli egyezményhez, azonban az eddigi felmérések alapján azt láthatjuk, hogy az isztambuli egyezményt hatályba léptető államok jelentős részében továbbra is magas a nők elleni erőszak aránya: igaz ez Dániára, Finnországra és Svédországra is – sorolja Párkányi.
A dokumentum nem jelent tehát megoldást a nők elleni erőszakra, cserébe viszont a genderideológia számára trójai falóként szolgál, a valódi cél ugyanis az, hogy bevezessék a társadalmi nem fogalmát az uniós és nemzetállami jogba.
Párkányi Eszter kiemeli: éppen a baloldali kormányok voltak azok, amelyek háromról két évre csökkentették a gyes és a gyed időtartamát, valamint megszüntették az otthonteremtési támogatást. Ezzel szemben a jelenlegi magyar kormány 11 éve dolgozik azon, hogy a nőknek ne kelljen választaniuk a család és a karrier között. A meghozott számos intézkedés közül többek között a négygyermekes anyák személyijövedelemadó-mentessége, a nők kedvezményes nyugdíjazása, valamint a csecsemőgondozási díj száz százalékra emelése is ezt a célt szolgálják.
A nőket hazánkban egyre inkább megbecsülik mind társadalmilag, mind a munkaerőpiacon – jelenti ki az elemző.
Végül Cseh Katalin arról is értekezett, hogy az általa megszavazott EP-állásfoglalás szerint „az egészséghez, különösen a szexuális és reproduktív egészséghez fűződő jog alapvető eleme a női jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek”.
Ez virágnyelven azt takarja, hogy – paradox módon – emberi jogot akarnak kreálni az „abortuszhoz való jogból”, mely azonban semmilyen nemzetközi dokumentum szerint nem tekinthető jognak, és akkor a morális szempontot, a megfogant gyermek élethez való jogát még nem is érintettük – mutat rá az elemző.
Párkányi Eszter szerint mivel a nők társadalmi megbecsülése, a családok támogatása az elmúlt években jelentősen nőtt, hazánkban ezzel párhuzamosan csökkenni kezdett az abortuszok száma is. Ez nemcsak azt jelenti, hogy egyre több gyermek születik, hanem azt is, hogy egyre kevesebb nőnek kell élete végéig hordoznia döntésének lelki súlyát. – Úgy gondolom, hogy ez az, ami igazán fontos a nők egészsége szempontjából, de egy nőgyógyászból lett politikus ezzel minden bizonnyal tisztában van – jegyzi meg elemzése végén Párkányi Eszter.
