A szakmai vita lezárult Magyarország és az Európai Bizottság között, de a politikai vita tovább folytatódik majd
– emelte ki az Alapjogokért Központ mai sajtótájékoztatóján Kovács István stratégiai igazgató, amelyen részletesen ismertették az Európai Bizottság (EB) tegnapi döntését és elemezték annak várható jogi, pénzügyi és politikai következményeit. Kovács István úgy látja, hogy az Európai Parlament továbbra is folytatni fogja a zsarolást Magyarországgal szemben. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet Guy Verhofstadt nyilatkozatára, aki úgy fogalmazott: „Az EP nagyon szkeptikus lesz ezzel a javaslattal kapcsolatban.” Kovács István szerint az EP rég túllépett a problémamegoldó, szürke eminenciás szerepén és a haragját nem lehet észérvekkel lecsitítani.
Kovács István emlékeztetett: A konfliktus nem ma kezdődött Magyarország és az Európai Unió balliberális vezetése között. Felelevenítette, hogy 2010 óta folyó viták hátterében többek között olyan konfliktusok állnak, miszerint az európai intézmények föderális irányba és a globalizáció felé akarnak tartani, ami nem találkozik a magyar emberek véleményével. Az igazgató szerint ide lehet sorolni a migráció kérdésében is fennálló véleménykülönbségeket.
A kondicionalitási eljárással kapcsolatban Kovács István felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottságnak nincs arra joga, hogy szankciókat alkalmazzon egy tagállammal szemben, hanem csak javaslatot tehet az Európai Tanács részére. Mint mondta,
jelen állás szerint el sem jut oda az egész ügymenet.
Kovács István kifejtette, hogy az EB a magyar kormánnyal megegyezésre jutott a vitás kérdésekben, így a szakmai vita lezárult. Hozzátette: a viták során szóba se kerülhetett például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás témája, ugyanis az a szuverenitásunkat sértené.
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója a sajtótájékoztatón az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosának tegnapi nyilatkozatára reagálva kiemelte: a bizottság is úgy értékelte, hogy konstruktív volt a tárgyalás Magyarország és az EB között az elmúlt hónapokban.
Az igazgató álhírnek nevezte, hogy az EB döntése a Magyarországnak járó uniós források kilátásba helyezett felfüggesztésének 65 százalékáról szólna. Mint kifejtette,
ha az összes uniós forrást összeadjuk, akkor a javaslatban szereplő összeg csupán a Magyarországnak járó pénz 15 százaléka.
Kovács Attila elmondta azt is, hogy amennyiben november 19-én a bizottság elfogadhatónak találja a magyar válaszokat, az eljárás lezárul és 2023 első hónapjaiban uniós forrásokhoz jut Magyarország.
Borítókép: Kovács István és Kovács Attila (balról jobbra) az Alapjogokért Központ egy korábbi sajtótájékoztatóján (Fotó: Bach Máté)
