Ha megértjük a szerelem működését, megmenthetjük a házasságokat

Azok a párok, akik nemcsak az esküvőre, hanem a házasságra is felkészülnek, sokkal nagyobb eséllyel tarthatják majd meg az aranylakodalmukat – mondja Mihalec Gábor. A lelkész, párterapeuta, előadó és számos sikerkönyv szerzője szerint nem vagyunk kiszolgáltatva a sorsunknak, vannak eszközeink, lehetőségeink, amelyekkel befolyásolni tudjuk a kapcsolatunkat – pozitívan.

PTSD Mental health concept, Young depressed asian man talking with psychologist sitting near window in dark room at evening time with low light environment.Selective focus. Forrás: 123RF

ÚT A MÚLTBA
A párkapcsolatunk sikerének első lépése egy utazás: egyenesen a múltunkba. Fel kell térképeznünk, melyek azok a működési módok, amelyek idáig vezettek bennünket. Ezeket a történeteket lehet, hogy a kapcsolatunk elején találjuk majd meg, de az is lehet, hogy gyerekkorunkig vagy generációkon át kell utaznunk.

 Fel kell tárnunk olyan családtörténeteket is, amelyek – vagy azért, mert gyakran mesélték őket, vagy, mert túl hangosan hallgattak róluk – valamiért beültek az érzelmi emlékezetünkbe.

Biztos mindenkinek ismerősen csengenek azok a családi történetek, amelyek a nagybácsiról szólnak, akiről mindenki tudta, hogy a felesége mellett még három másik hölgy is megfordul körülötte, vagy a nagypapa, aki bár nagyon jó ember volt, olykor eljárt a keze. Ezek a történetek szellemként kísértenek a családban, kapcsolatainkban. Ha valaki egy ilyen batyuval bekerül egy érzelmi krízisbe, ezek a tudattalan emlékképek aktiválódnak: felmenőink történeteit játsszuk újra, rosszul kezelünk konfliktusokat, érzelmi zsarolásba kezdünk; sőt gyakran ezek a minták a függőségekhez, hűtlenséghez vagy az agresszióhoz vezetnek minket 

– sorolta.

Megértéssel, egymás felé fordulással, szeretettel és a múltunk feltárásával valóban boldog lehet a házasságunk.  Fotó: 123RF

– Szembe kell néznünk ezekkel a történetekkel, fel kell ismernünk, hogy ezeket a históriákat nem mi alakítottuk, nem a mi sorsunk, és meg kell keresnünk az okát, hogy ebben a kapcsolatban mi az, ami a hozott mintákat aktiválja. Hogyan tud a társam abban segíteni, hogy másképp reagáljak? Mi az, amivel én nehezítem meg az ő életét? Ezek a történetek választ adnak arra is, hogy miért reagálunk helyzetekre látszólag alaptalanul. Sokan egy életen át ismételgetik ezeket a történeteket, teljesen tudattalanul, és azok a gyerekek, akik ebben a légkörben nevelkednek, szintén ezt a mintát viszik tovább – fogalmazott, kiemelve, hogy:

 Nem tartozunk az őseinknek azzal, hogy továbbvigyük a tőlük kapott destruktív csomagot, de tartozom a gyerekeimnek azzal, hogy ezekkel szembenézzek, és egy olyan csomagot adjak át, ami boldoggá teszi őket. 

SZABAD EGY TÁNCRA?
Miután a krízisből megérkezünk a felismeréshez, hogyan járultunk hozzá tudattalanul a kapcsolatunk romlásához, elindulunk egy másfajta megélés felé: lehetőségünk lesz új stratégiákat kidolgozni ugyanazokra az élethelyzetekre.
– A következő lépés, hogy újrakoreografáljuk ugyanazokat a konfliktushelyzeteket, az eddigi tánclépéseket új tánclépésekre cseréljük: a saját bőrükön tapasztalják meg a felek, hogy ugyanazok a szituációk teljesen más végkifejletre is el tudnak jutni. Lehet úgy vitatkozni, hogy feszültséget okoz, és lehet úgy is, hogy beszélgetés közben megnyugvást érzünk. A mondatok között nem záporoznak golyók, nem beszélünk el egymás mellett, hanem megértésre lelünk. Idő kell, mire ezek az új minták rögzülnek és beépülnek a kapcsolatba, és egy krízishelyzet nem a régi sémákat aktiválja bennünk; de megéri gyakorolni, mert felszabadító érzés mindkét félnek – tanácsolta.

KÖZÖS VONÁS VAGY VÁLÓOK?
A család- és párterapeuta arról is beszélt, miért van az, hogy a kezdeti össz­hang végül csúfos kudarcba fullad. A segítő szerint a párválasztás során gyakran esünk abba a hibába, hogy olyan tulajdonságok alapján választunk, amelyek valójában elterelik a figyelmet a lényegről, vagyis a belsőnkről.

Képzeljünk el két kört egymás körül. A belső körben vannak azok a tulajdonságok, amelyek meghatározzák, hogy kik vagyunk: értékrendünk, személyiségünk, amelyen nem tudunk változtatni, és meghatározzák az identitásunkat. A külső körbe pedig olyan dolgok tartoznak, amelyek szintén fontos részei az életünknek, de nem elsődlegesen határoznak meg minket: a zenei ízlésünk, hogy korán kelők vagy későn fekvők vagyunk-e, sportolunk vagy inkább olvasni szeretünk. Sokszor a külső körben lévő dolgok azok, amelyek két embert összehoznak, azt viszont már nem egyeztetik, hogy a kör közepén mi van. Egy kapcsolat a belső körben lévő különbözőségeket nehezen tudja tolerálni hosszú távon. Ám ha belül összhang van, akkor, ha kívül különbözünk is, azt elviseljük, egymásra tudjuk hangolni 

– fejtette ki Mihalec Gábor, aki úgy véli, sok múlhat azon is, ha még az esküvő szervezése előtt felkészülünk a házasságra. – Egy nemzetközi kutatásban hatszáz pár vett részt egy házasságfelkészítő tréningen. Kétévente, tíz éven át vizsgálták, mennyire tartós ezeknek a pároknak a kapcsolata: a tréning résztvevőinél mindössze három százalék, míg az átlag lakosság esetében a válási arány ötven százalék volt – hívta fel a figyelmet.

Azok, akik az otthontervezés mellett a házasságra is felkészülnek, sokkal tudatosabban kezelik a konfliktusokat, legyen szó anyagi kérdésekről vagy anyósproblémákról. Előre fel tudnak készülni olyan helyzetekre is, amelyek még nem jelentek meg, de később szétfeszíthetik a kapcsolatot. Ez egy nagyon fontos önismereti tréning egyben, hiszen olyan kérdésekre kapunk választ, hogy a szüleim hogyan kezelték a pénzt, mit gondolok a hűségről 

– részletezte a terapeuta.

Mihalec Gábor lelkész, párterapeuta szerint előre felkészülhetünk a kapcsolati válságok kezelésére                  Fotó: Németh Róbert

BOLDOG BÉKEIDŐK
De hogyan lehet valóban sikeres egy házasság? Mi a garancia arra, hogy ha magunk mögött hagyjuk a felmenőink traumáit, és a szerelmünk „belső köre” is stimmel, valóban működik-e majd a frigy? Mihalec Gábor úgy véli, számos praktika van arra, hogy egy élethosszig tartó – valóban boldog – házasságot alapozzunk meg.

Teremtsük meg a saját világunkat! Tegyünk fel néhány kérdést magunknak: mi az, ami megkülönböztet minket mások kapcsolatától? Mi az a lelki örökség, amelyeket át akarunk adni a gyermekeinknek, a világnak? Teremtsünk közös rituálékat, és ne csak beszéljünk róla, hanem valósítsuk is meg álmainkat. Hátráltatás helyett támogassuk egymást; fogalmazzuk meg, hol szeretnénk tartani öt vagy tíz év múlva, milyen közös és egyéni céljaink vannak. Ezek a tervek, álmok mind kapaszkodót jelenthetnek a mindennapokban

 – mutatott rá, majd hozzátette: jó, ha tudjuk azt is, hogy a rendszeres dicsérettel az aranylakodalom sem lehetetlen.

Naponta ugyanis ötven százalék esélye van annak, hogy éppen jó passzban találjuk egymást a párunkkal, és jó esetben 25 százalék esélye van annak, hogy ugyanolyan szinkronban vagyunk a másikkal; a konfliktusok kialakulására viszont 75 százalék az esély.

– A párok a pénzről vitatkoznak a legtöbbet, de valójában nem az anyagiakról vitáznak, hanem arról, amit az számukra jelent. Van, akinek szeretetpótlék, vagy a munkájának az elismerését, míg másoknak az érzelmi biztonságot jelenti. Éppen ezért a vitás helyzetek során elfordulás helyett forduljunk egymás felé, és ahelyett, hogy egy magas labdát lecsapnánk vagy kivonulnánk a kényelmetlen helyzetből, szeretettel hallgassuk a másik felet. Fejezzük ki szeretetünket és csodálatunkat egyaránt, mert ez az, ami előrevisz majd minket egy közös úton – foglalta össze Mihalec Gábor.