Királyok és szentek – Az Árpádok kora címmel jelent meg tanulmánykötet

A Székesfehérvár Városportál adott hírt a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállítást kísérő, a keresztény nemzeti egységet szimbolizáló kötet ünnepélyes bemutatásáról. A kiállításéval megegyező című tanulmánykötet a Szent István Király Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös kiadásában jelent meg – olvasható a Magyarságkutató Intézet hivatalos közösségi oldalán.

A Magyarságkutató Intézet kiemelte:

Kásler Miklós korábbi miniszter a magyar történelem emblematikus városának nevezte Székesfehérvárt.

Dr. Kásler Miklós (Forrás: Facebook/Magyarságkutató Intézet)

Köszöntőjében hangsúlyozta, a kiállítások általában egy személyről, egy eseményről szólnak, és nagyon ritka az, amikor egy történelmi kort dolgoznak fel. Az Árpád-házi királyokról és szentekről szóló tárlat létrehozása rendkívül összetett feladat volt. Bár a tárgyak fontosak, mégsem ezek határozzák meg a kort, hanem a gondolatok és eszmék, amelyek nyomán egy-egy nagy ember, államot irányító király vagy szent ember cselekedett. Történelmünk kezdetére rárakódtak a feledés rétegei, ezeket vissza kell hántanunk és meg kell találnunk az igazságot.

„Európa egyik legnagyszerűbb dinasztiáját koronázták meg és temették el itt Székesfehérváron. Rendkívül jelentősnek tartom a kiállítást és gratulálok mindenkinek, aki ebben részt vett!” – idézte Kásler Miklós gondolatait Facebook-bejegyzésében a Magyarságkutató Intézet.

A kiállítás valójában nem zárul be, hiszen a kötettel folytatódik. A kiadvány tovább viszi a tárlat szellemiségét, méltó módon zár le, egyben nyit meg valamit, ezzel biztosítja a folytonosságot. 

– emelte ki köszöntőjében Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aki köszönetét fejezte ki a szerzőknek.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország kormánya a 2013-as Szent István-emlékévben döntött az Árpád-ház program elindításáról. A tartalmi elemek között szerepelt a kiállítás létrehozása, emellett kulturális misszióként teljesen megújult és kibővült a befogadó intézmény épülete. 

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere (Forrás: Facebook/Magyarságkutató Intézet)

– A Szent István Király Múzeum rekonstrukciója nagyon komoly összegű beruházás volt, melyet a város önerőből nem tudott volna finanszírozni, ezért is köszönettel tartozunk a kormánynak – mondta.

 A kiállítás fontosságát jelképezi a csaknem 44 ezer fős látogatói létszám, és akik látták, óriási élménnyel lettek gazdagabbak. A polgármester úgy fogalmazott, a műtárgyakkal kapcsolatban érezhetjük, hogy némelyiknek itthon, valamelyik magyar gyűjteményben vagy éppen Székesfehérváron lenne a helye. Azonban örüljünk annak, hogy a tárlat megvalósult és fejezzük ki köszönetünket minden partnernek, aki közreműködött és támogatta a kiállítás, illetve a tanulmánykötet létrehozását.

Dr. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszönetét fejezte ki azoknak, akik emberfeletti munkájukkal lehetővé tették a könyv megjelenését, kiemelve, hogy a kötet a keresztény nemzeti egységet szimbolizálja.

Felidézte, hogy mind a kiállítás, mind pedig a kötet megjelenése viszontagságos volt, mert „nagy zajt csaptak” a keresztényellenes és a nemzetellenes erők, de a kialakult összetartást nem sikerült megtörniük.

Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója (Forrás: Facebook/Magyarságkutató Intézet)

Keresztényi, politikai, tudományterületi és szakmai összefogás született, csak így jöhetett létre a kiállítás és a legújabb tudományos eredményeket összegző könyv az Árpád-korról

 – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója, a Királyok és Szentek – Az Árpádok kora kiállítás kurátora a kiállítás és a könyv megszületéséről szólva elmondta, hogy valóban hatalmas szakmai és politikai harc közepette született meg a kiállítás a Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet részvételével.

„Nagyon rövid idő alatt készült el a kiállításhoz kapcsolódó tanulmánykötet, amelynek dolgozatai olyan területeket világítanak meg az Árpád-házzal kapcsolatban, amelyekről eddig nem sok szó esett” – írják.

Kiemelte, hogy először rendeztek Magyarországon az Árpád-házról ilyen léptékű kiállítást, amelynek egyedisége, hogy a honfoglalás korától az Árpád-ház kihalásáig mutatja be a korszakot.

A Magyarságkutató Intézet Facebook-bejegyzésében felidézte:

„Ringer István, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, a kötet szakmai lektora tartalmi bemutatót tartott a kötet kapcsán, kiemelve, hogy az összesen 18 tanulmányt magába foglaló könyv írásai a korszakkal foglalkozó régészek, eszme-, vallás-, és jogtörténészek, történészek, néprajzkutatók, és archeogenetikusok tollából származnak. 

A könyv lektora külön szólt a Szent István Király Múzeumhoz kapcsolódó szerzők – Demeter Zsófia, Lukács László, Reich Szabina, Szőllősy Csilla, Szücsi Frigyes – munkáiról, akiknek köszönhetően Székesfehérvár és az itt folyó kutatások kiemelt szerepet kapnak a kötetben. A könyvbemutató szakmai moderátora Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese volt.

A tanulmánykötetről:

A 350 oldalnyi terjedelmű kiadványhoz Kásler Miklós volt miniszter, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója, valamint Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója írt ajánló szavakat.

A kötetet Makoldi Miklósnak (Magyarságkutató Intézet), a kiállítás kurátorának a Kárpát-medence geopolitikai jelentőségéről szóló gondolatai nyitják meg. Több írás foglalkozik az Árpád-ház szentjeivel és a szentek kultuszával. Olvashatunk a kiadványban had- és kultúrtörténeti vonatkozású tanulmányokat. Elmélyedhetünk a középkori magyar írásbeliséggel kapcsolatos, valamint jogtörténeti kérdésekben.

Megismerkedhetünk egy új tudományterület, az archeogenetika módszereivel, eszközeivel és lehetőségeivel is.

Székesfehérvár városát és történelmét a kiadványban helyet kapott munkák szinte mindegyike óhatatlanul is érinti, de miután a szerzők közül többen a Szent István Király Múzeumhoz kapcsolódnak, nekik köszönhetően Székesfehérvár és az itt folyó kutatások kiemelt szerepet kapnak a kötetben. 

Demeter Zsófia történész III. Béla és Antiochiai Anna nyughelyének 1848. évi megtalálásáról hoz új adatokat, Lukács László néprajzkutató Szent István király kultuszának eddig publikálatlan néphagyománybeli elemeit adja közre, Reich Szabina régész Székesfehérvár Árpád-kori topográfiai fejlődését foglalja össze, Szőllősy Csilla és Szücsi Frigyes pedig Székesfehérvár Árpád-kori védműveit ismerteti, hangsúlyozva, hogy Székesfehérvár középkori városfala jelenlegi ismereteink szerint a legkorábbi a Magyar Királyságban, de Európában is az elsők közé tartozik.

A kiadványt a Királyok és szentek – Az Árpádok kora című kiállításán készült, az egyes tanulmányok tematikájához kapcsolódó, Cser Dániel által készített műtárgyfotók képei színesítik.

A könyvbemutatóról szóló tudósítás ITT érhető el.

Borítókép: Királyok és Szentek – Az Árpádok kora címmel jelent meg tanulmánykötet  (Forrás: Facebook/Magyarságkutató Intézet)