Speciális témák
Kovács Marcell, a KSH főosztályvezetője, a népszámlálás projektvezetője arról beszélt, hogy európai uniós jogszabály rögzíti, milyen adatokat kell gyűjteni a népszámláláskor, de ezen felül minden országban vannak speciális témák. Magyarországon ilyenek például az egészségi állapotra vagy a munkába járáshoz használt közlekedési eszközökre vonatkozó kérdések. A népszámlálás százötven éves története alatt nagyjából mindig ugyanazokat a témaköröket fedte le a kérdőív, de a technikai fejlődés hatására idén két új kérdés is lesz: a digitális jártasságra és a lakások energiahatékonyságára vonatkozó – fűzte hozzá. A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de vannak témák, amelyekre a válaszadás önkéntes: ilyen az egészségi állapot, a fogyatékosság, a nemzetiségi hovatartozás, az anyanyelv, a családi-baráti körben használt nyelv és a vallás. Habár önkéntes, de nagyon fontos, hogy ezekre is válaszoljanak az emberek, mert az így kapott adatok alapján határoznak meg például esélyegyenlőségi programokat, írják ki a nemzetiségi választásokat vagy szervezik az egyházak a szociális-oktatási tevékenységeiket – emelte ki a projektvezető. Elmondta azt is, hogy az elektronikus kérdőív személyre szabott, azaz életkortól függően változik, mire kell válaszolni. A kérdőív, amelyben többnyire egyszerű feleltválasztós kérdések szerepelnek, elérhető magyar és angol nyelven, de a honlapon még 19 nyelven látható a tartalma. Az első eredmények tavasszal várhatóak, jövő ősztől pedig a KSH részletes, tematikus adatközléssel szolgál, amely mindenki számára elérhető lesz – mondta Kovács Marcell. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hivatal (NAIH) elnöke közölte, hogy a KSH és a NAIH szorosan együttműködött a népszámlálás adatkezelési környezetének kialakításában. A kitöltött és beküldött kérdőívek a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek, az adatokat titkosítják, és fokozottan védett környezetben tárolják. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a magyar és az európai uniós jogszabályok szerint védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában hozzák majd nyilvánosságra – hangsúlyozta a NAIH elnöke. Péterfalvi Attila elmondta azt is, hogy a számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozatot írnak alá, vállalják, hogy az információkat bizalmasan kezelik, azokat másnak nem adják át, valamint a kérdőívekről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítenek. Kitért arra is, hogy a közös lakcímen élőkről egy ember is kitöltheti a kérdőívet, de fontos, hogy erre legyen – szóbeli – felhatalmazása a többi érintettől.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!