Nem halhat meg még egy gyermek tájékozatlanság miatt

Olyan még nem került be a hírekbe, akinek feleslegesen adták volna be az adrenalininjektort – fogalmazott lapunknak Csáki Csilla allergológus, aki szerint a környezeti hatások és a globalizáció az oka, hogy egyre több az anafilaxiás allergiás. Bár sok még a tennivaló a prevenció terén, nagy lépés, hogy tb-támogatott lett az Epipen, és egyre több köznevelési intézmény szerezte azt be, megadva az esélyt, hogy elkerüljünk egy újabb tragédiát.

2022. 10. 14. 12:20
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miután kivettük a védőtokból az Epipen-autoinjektort, távolítsuk el a kék színű biztosítókupakot is, ezzel előkészítettük az eszközt a beadásra. Markoljuk meg a tollat és a comb felső, külső oldalán egy erős, határozott mozdulattal adjuk be az injekciót. Figyeljünk arra, hogy az injekció beadásakor halljunk egy kattanást, és ne kapjuk el rögtön a tollat, számoljunk el tízig 

– Csáki Csilla allergológus, gyermekgyógyász szavai szerint ennyire könnyű az adrenalininjekció használata. Ez az eszköz néhány hete megmentette egy gyermek életét. A kisfiú azután lett rosszul, hogy az udvaron megcsípte egy lódarázs. A szentendrei általános iskola tanára azonban – az intézményben kapott anafilaxiás allergiával kapcsolatos oktatásnak hála – időben felismerte a jeleket, és tudta, azonnal cselekednie kell. Májusban egy újpesti óvodában mentett életet a gyors felismerés és az adrenalininjekció. Az eszközök beszerzéséhez és az edukáció fontosságának felismeréséhez azonban tragédia kellett: januárban egy újpesti iskolában egy kisfiú amiatt vesztette életét, mert születésnapozás közben a mogyorótortától anafilaxiás sokkot kapott.

NÉHÁNY PERC

Anafilaxiás allergia esetén egyes ételek elfogyasztása vagy azzal való érintkezése után súlyos, életveszélyes tünetek lépnek fel. Ez a betegség kisgyermekkorban, egy-két éves korban alakul ki, de már a hozzátáplálás időszakában megjelennek bizonyos jelek: gyakran ezek mindössze néhány piros kiütést, foltot jelentenek a száj körül. Máskor előfordulhat, hogy a gyermek kiköpi az ételt és bedagad a szája, de súlyosabb esetekben az egész testét kiütések lepik el, a szemhéjak és a száj is bedagad. Sokszor hányás és általános rosszullét is jelezheti, hogy súlyos allergiával van dolgunk. Ilyenkor nincs időnk megvárni a mentőt: mindössze néhány percünk van, hogy lépjünk és elkerüljük a tragédiát.

Amerikában és Ausztráliában már két évtizeddel ezelőtt sem volt ismeretlen az anafilaxia fogalma. Ott már akkor nagy hangsúlyt helyeztek az ételallergiában szenvedők védelmére, de Európában csak az elmúlt időszakban kapott nagyobb figyelmet a jelenség, amint megsokszorozódott az anafiaxiás ételallergiában szenvedők száma.

A környezeti hatások és a globalizáció okán ugyanis olyan élelmiszerekkel is találkozunk, amelyeket húsz éve még nem, vagy nem napi szinten ettünk.

Bármelyik táplálékfehérjére kialakulhat ilyen súlyos allergia, mégis a leggyakoribb a tej- és a tojásfehérje-, a hal-, valamint a mogyoró- és diófélék, mint a földimogyoró-, a kesudió- és a szezámmag-allergia. Az érintetteknél ezeknek az ételeknek az elfogyasztása után súlyos roham alakul ki, ugyanakkor egy darázs- vagy méhcsípés is életveszélyes állapotot idézhet elő.

Fontos, hogy két Epipen-injektort szerezzünk be, mert előfordulhat, hogy az első adag adrenalin nem hat, és a mentők kiérkezéséig be kell adnunk egy újabb dózist a bajba jutottnak. Ha öt-tíz perc múlva a páciens állapota még mindig nem javul, és a mentő sem érkezett meg, mindenképpen adjuk be a második Epipent a másik combba – jelezte Csáki Csilla, hangsúlyozva, hogy olyan még nem került be a hírekbe, akinek feleslegesen adták volna be az adrenalininjektort.

– Szeretnék eloszlatni egy tévhitet: azért, mert egyszer előfordult, hogy egy súlyos allergén elfogyasztása után valakinek csak enyhe piros pöttyök jelentek meg a szája körül, az nem azt jelenti, hogy legközelebb is megússza ennyivel, és nem lép fel súlyos anafilaxiás reakció. Minden szülőnek, aki allergén táplálék bevezetésekor bármilyen reakciót tapasztal a gyermekén, el kell mennie allergológushoz – vette át a szót Janklovics Natasa, az Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület alapító tagja, aki maga is anafilaxiás gyermeket nevel.

Nekik szerencséjük volt, hogy a másfél év alatt, amíg a kisfia diagnózisa nem derült ki, nem torkollt tragédiába egy nyaralás vagy egy éttermi vacsora. 

Beni öt hónapos volt, amikor az első intő jelet észrevettem. Szoptatni készültem, előtte letettem a földre. Amikor felvettem, már piros foltok voltak a szája körül, de mire a gyerekorvoshoz és a védőnőkhöz értem, szinte elmúlt a pirosság. Azt gyanították, valamilyen tisztítószerrel érintkezhetett a földön, ám pár hét múlva megismétlődött az eset 

– idézte fel. A kisfiú már 19 hónapos volt, amikor a testvére adott neki egy szem kesudiót. – Bevette a szájába, s láttam, hogy azonnal megjelent a már ismerős bőrpír. Összeállt a kép. A korábbi alkalmaknál, amikor a bőre kipirosodott, kesudiós salátát ettem, aztán megpuszilgattam – elevenítette fel. Az ügyeleten aztán megnyugtatták, hogy nem kell aggódnia. Janklovics Natasát mégsem hagyta nyugodni a dolog, Csáki Csillától kért segítséget. – A Prick-teszt is jelezte az allergiát, de egy komolyabb molekuláris fehérjetesztet is végzett a doktornő, ami nagyon magas értékkel igazolta az anafilaxiás allergiát – ismertette.

– Miután kézhez kaptuk a kisfiam diagnózisát, sokáig nem tudtam erről beszélni. Szembesülni azzal, hogy az egyik gyermekemnek egész életében ott lebeg a feje felett valami, ami bármikor lecsaphat rá, ez nagyon nehéz. Ugyanakkor minden nap arra törekszünk, hogy ugyanolyan életet élhessen a kisebbik fiam is, mint bárki más. Ez persze azzal jár, hogy állandó helyzetelemzésben telik az életünk. Egy játszótéren az az első, hogy felmérjük, van-e a közelben mogyoróbokor vagy diófa – árulta el az édesanya.

BIZTONSÁGOS ISKOLA

Miután januárban megtörtént a tragédia, azt éreztem, hogy tennem kell valamit, mert gyermekek élete a tét. Az igazi veszélyben azok vannak, akikről még nem tudják, hogy súlyos étel- vagy darázscsípés-allergiájuk van. Létrehoztunk egy egyesületet öt másik anafilaxiás gyermeket nevelő édesanyával és számos szakemberrel karöltve. A legfőbb célunk, hogy rendelet formájában szabályozzák ezeknek a gyerekeknek az intézményi létét és minden intézményben elérhető legyen az adrenalin-autoinjektor. Nem veszíthetünk el még egy gyermeket a tájékozatlanság miatt

 – hangsúlyozta Janklovics Natasa.

De mitől alakul ki anafilaxiás allergia és szükséges-e, hogy minél korábban találkozzon a gyermek ezekkel az allergénekkel? Mint Csáki Csilla kifejtette, egyes feltételezések szerint már a méhen belül létrejöhet az allergizálódás. Azt azonban nem tudni, hogy a kismamák túlzott mogyorófogyasztása vagy éppen a mogyorófélék teljes mellőzése okozhat-e a későbbiekben allergiás tüneteket a babánál.

Az elmúlt években számtalan tanulmány bizonyította be, hogy azokban a családokban, ahol előfordul bármilyen allergia, ott a gyermek négy-hat hónapos korában be kellene vezetni a súlyos allergéneket, mert ez jelentősen csökkentené az esélyét a későbbi ételallergia kialakulásának. Sőt a modern hozzátáplálási elvek szerint azoknál a gyerekeknél is így kellene eljárni, ahol nincs a családban allergiás

  – ismertette az allergológus.

A januárban történt tragédia óta sokan fordultak orvoshoz, s így derült ki, hogy érintettek. A Pap Gábor szigetvári gyermekorvos által összeállított kérdőívek összesítése után az derült ki: akár 22–25 ezer anafilaxiás rizikójú gyerek is lehet hazánkban. A gyermekorvos ingyenesen letölthető oktatóprogramot is összeállított: az AKI, vagyis az Allergiaképzett iskola programja az ételallergiás gyermekek biztonságosabb iskolai környezetének megteremtését célozza.

– A gyermek alapvető joga, hogy biztonságban járhasson óvodába vagy iskolába, és ne veszélyeztessék az egészségét és az életét a környezeti viszonyok. Ám azokon a napokon, amikor a gyerekek diós tésztát vagy mogyorós müzlit esznek, az érintettek nem lehetnek ott, hiszen ezekre az allergénekre akkor is anafilaxiás rohammal reagálhat egy erre érzékeny gyerek, ha körülötte többen ilyen ételt esznek – mondta Janklovics Natasa.

DIÓS HELYETT DEJÓS

A legnagyobb közétkeztető cég, a Hungast-csoport nemrég vállalta, hogy szeptembertől kivezeti az általuk ellátott oktatási intézmények menzájáról a leggyakoribb allergének közé tartozó földimogyorót, dióféléket és szezámmagot.

 A januári tragédia után bennünk is megszólalt a vészcsengő, és úgy éreztük, ha csak egyetlen gyermek életét is megmenthetjük ezzel, már megérte 

– mondta a Magyar Nemzetnek Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója.

– Számos oldalról meg kellett vizsgálnunk, miként tudjuk kiváltani ezeket az alapanyagokat, hogy a pozitív élettani hatásokat megtartsuk. Az átállás sikeres lett: úgy véljük, hogy a diós tészta dejósan is ugyanolyan finom és tápláló, és a szezámmagos csirkéről sem hiányolja senki a szezámmagot – tette hozzá a közétkeztető cég képviselője. A Hungast emellett azt is felajánlotta, hogy szívesen segít a kisebb közétkeztetési cégeknek is az átállásban, akár azzal is, hogy átadja az allergénektől mentes receptúrákat.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.