A magyarországi korrupció nagy valószínűséggel olyan szinten áll, mint az összes többi közép-európai országnak a korrupciós mértéke, az áll a legközelebb az igazsághoz. Nincs egy olyan fogalmi meghatározása a korrupciónak, amelyre mindenki azt mondaná, igen, ez a korrupció. Általában a korrupciós mérték precízen nem mérhető, ez az alapvető probléma – fogalmazott Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese első interjújában a magyarországi korrupcióról. A volt fővárosi főügyész szerint a másik probléma az, hogy maga a korrupció fogalma sem ugyanazt jelenti mindenhol, országonként eltérhet.
Ugyanakkor a magyar ügyészség elkötelezett a korrupció elleni küzdelemben, amihez megvan az anyagi és szervezeti háttér.
– A Központi Nyomozó Főügyészség tulajdonképpen egy korrupcióellenes ügyészség. Annak idején legfőbb ügyész úr döntése alapján alakultak meg. Komoly korrupciós ügyekben dolgoznak, komoly, magas beosztásban dolgozó embereket tudnak meggyanúsítani korrupcióval Magyarországon. Úgy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban igazán nagy probléma nincs. Amit mondanak Magyarországról ezzel kapcsolatban, azok nem szakmai megállapítások – szögezte le a legfőbb ügyész helyettese.
Ibolya Tibor szerint szakmai szempontból nézve a magyar igazságszolgáltatás kiválóan működik, ám ha a nagyközönség oldaláról nézzük, és mondjuk kommenteket olvasunk, akkor „a bányászbéka feneke alatt van egyes vélemények szerint”. Ibolya Tibor leszögezte: ezek a vélemények soha nem fognak találkozni.
– Most egy olyan világot élünk, ahol mindenki ért mindenhez, előzetes ismeretek, információk hiányában is tudnak komoly dolgokról véleményt alkotni az emberek. Ez egy XXI. századi probléma. Erről mondta azt Lukács László, a Tankcsapda énekese, hogy „a világ pusztul, mindenki posztol”. Ez is pontosan ugyanezt jelenti, hogy mindenki ért mindenhez, mindenkinek van véleménye mindenről, mindenki úgy gondolja, hogy ezt a véleményét meg is kell hogy ossza másokkal, és közben az igazán nagy dolgok elmennek mellettünk. – fejtette ki a legfőbb ügyész helyettese.
Ibolya Tibor 12 évig volt fővárosi főügyész, így tapasztalatból mondja: a Fővárosi Főügyészség vezetése mindig arról szól, hogy a –manapság egyébként gyorsan változó – környezethez kell alkalmazkodnia az ügyészségnek is. Véleménye szerint
a modern jogállami igazságszolgáltatásnak az egyik legnagyobb kihívása, hogy egyre több nagy ügy kerül be a rendszerbe, mint például a Quaestor-ügy.
Az ügy szereplői, az érintett tényállás bonyolultsága, a kárérték, a bizonyításnak a módja naggyá teszi az ilyen ügyeket. Például a Quaestor-ügyben a digitálisan átadott bizonyítási anyag körülbelül négyezer dvd-nyi mennyiséget tesz ki.
Saját feladatáról is beszélt Ibolya Tibor. Mint a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese irányítja az ügyészség büntető tevékenységét. Alapvető különbség közte és elődje, Belovics Ervin között, hogy míg Ibolya az ügyészségen szocializálódott jogásszá, ügyésszé, addig az elődje a bíróságon kezdte a tevékenységét. Ugyanakkor
Ibolya Tibor nem elméleti kihívásokat lát, hanem gyakorlati feladatokat, amiket meg kell oldani.
– Nem lehetünk megelégedve azzal, hogy beérkezik egy akta és azt elintéztük, és akkor minden rendben van. Ez nyilván a tevékenységünknek az alapja. Az úgynevezett nagy képet is figyelni kell, ahhoz pedig valóban proaktivitásra van szükség – fejtette ki a legfőbb ügyész helyettese.
Felelősségteljes kezdeményezőkészség, azaz proaktivitás kell például a nyomozásfelügyeleti tevékenységben. A nyomozó hatóság munkáját segítve akár közös megbeszélésekkel, a lehetséges verziók kidolgozásában, ami bár nem tipikusan ügyészi feladat, de
az ügyészek a jogi részéhez jobban értenek, mint a nyomozó hatóság, az utóbbi adott esetben a kriminalisztikai részét érti jobban, és ha ketten együtt összedolgoznak, fel tudnak vázolni olyan megoldásokat, amik előreviszik az ügyet. Ibolya Tibor úgy látja, ez konkrétan be is igazolódott a „döglött ügyek” kezelésében a fővárosban.
– Voltak olyan ügyek, amelyek akár több évtizede „döglött ügynek” számítanak. A rendelkezésre álló bizonyítási anyagmennyiséget újra át kellett nézni, olyan szempontból, hogy hogyan lehet ezekben az ügyekben továbblépni, és ezeket a megoldásokat majdnem minden esetben az ügyész segítségével a nyomozó hatóság meg is találta – szögezte le Ibolya Tibor, aki az ügyész kommunikációjáról is beszélt.
Szerinte az ügyészi munkáról való kommunikáció az az utóbbi tíz évben a korábbihoz képest egészen megváltozott. Sokkal pozitívabbá vált. Nem véletlen, hogy olyan új platformokat is bevetettek ennek érdekében, mint például YouTube vagy a Facebook. Ezáltal az ügyészség kommunikációja maximális mértékben XXI. századi.
– Ezen keresztül megpróbáljuk megismertetni az ügyészi munkát a szélesebb nyilvánossággal. Megpróbáljuk érthető módon elmagyarázni a döntéseinknek a miértjét – részletezte a legfőbb ügyész helyettese.
Borítókép: Ibolya Tibor még fővárosi főügyészként (Fotó: MN archív)
