időjárás 3°C Aida , Karolina 2023. február 2.
logo

Varga Judit: A büntető törvénykönyv az egyik legfontosabb jogi norma

Forrás: MTI
2022.11.08. 15:48 2022.11.08. 16:33
Varga Judit: A büntető törvénykönyv az egyik legfontosabb jogi norma

Habár a büntető törvénykönyv (Btk.) nem sarkalatos törvény, mégis ez az egyik legnagyobb horderejű jogi norma – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Budapesten.

Varga Judit A magyar Btk. 10 éve – Európai kihívások, közép-európai válaszok a XXI. század bűnügyi tudományában című kétnapos nemzetközi konferencián szólalt fel, amelyet a Kúria és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezett.

A tárcavezető a keddi nyitónapon, angol nyelvű beszédében azt mondta: a büntető törvénykönyv tíz évvel ezelőtti megalkotása szervesen illeszkedett abba a jogalkotási folyamatba, amely az alaptörvény elfogadását követően a sarkalatos és a kódexjellegű törvényeken át a magyar jogrendszer legfontosabb elemeinek felülvizsgálatát célozta.

Az igazságügyi miniszter felidézte, hogy az Országgyűlés tíz éve, 2012-ben fogadta el Magyarország negyedik büntető törvénykönyvét. Az első az 1878. évi V. törvény, a Csemegi-kódex volt, amelynek különös része 1962-ig hatályban maradt. Az ezt követő 1961. évi V. törvény 1962-ben lépett hatályba; 1979-ben váltotta fel az 1978. évi IV. törvény.

A 2013 nyarán hatályba lépett legújabb Btk. Varga Judit szerint a nemzeti együttműködés programja megvalósításának, a magyar jogrendszer megújításának egyik kiemelten fontos állomása volt.

Hozzátette: 2010-ben a kormány alapvető céljaként határozta meg a keresztény-nemzeti hagyományokra épülő, a kor globális kihívásainak ellenálló, társadalmilag és gazdaságilag modernizált, erős Magyarország felépítését, amely kiszámítható jövőt nyújt valamennyi állampolgárának.

Az igazságügyi tárca vezetője úgy fogalmazott: 2010-ben azzal is szembesülnie kellett a hivatalba lépett kabinetnek, hogy ijesztő mértékben romlott a közbiztonság Magyarországon.

A kormány kiemelt feladatának tekintette, hogy helyreállítsa a rendet, javítsa az állampolgárok biztonságérzetét. Ennek egyik eszköze, ha szigorú törvények születnek, amelyek minden jogkövető polgárnak védelmet garantálnak, míg a bűnelkövetők számára visszatartó erejű büntetést helyeznek kilátásba – közölte.

Az új Btk. megalkotását azonban nemcsak a közbiztonság romló állapota, hanem a gyorsan változó társadalmi-gazdasági környezet, valamint a nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése is indokolta – mondta az igazságügyi miniszter.

Varga Judit kiemelte, hogy az új büntető törvénykönyvvel kapcsolatban támasztott legfontosabb elvárás a szigorúság volt. Példaként említette, hogy súlyosbodtak az elévülés szabályai, bizonyos bűncselekmények elkövetése esetén pedig 14-ről 12 évre szállították le a büntethetőség korhatárát.

Hozzáfűzte: tekintettel arra, hogy az alaptörvény alkotmányos alapjoggá emelte az önvédelmet, a kódex kiszélesítette a jogos védelmi helyzetet oly módon, hogy vannak olyan esetek, amelyekben a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen is irányult, és ilyenkor a jogtalan támadás körülményei megteremtik a lehetőséget a védekezés szükséges mértékének a túllépésére.

Pintér Sándor belügyminiszter közölte, hogy 2010-ben 428 ezer bűncselekmény és 201 ezer szabálysértés történt, ezek zavarták az állampolgárokat. Mivel azt akarták, hogy rend és biztonság legyen, változtatniuk kellett a Btk.-n – emelte ki. Jelezte, hogy idén az első kilenc hónapban már csupán 109 ezer bűncselekményt követtek el.

A belügyi tárca vezetője úgy értékelte, hogy az új Btk. és büntetőeljárási törvény gyorsította a folyamatokat, egyszerűsítette az eljárásokat, csökkentette a leterheltséget és növelte az eredményességet.

Hangsúlyozta, hogy nem csupán a büntető törvénykönyvet változtatták meg: figyelembe vették a bűnmegelőzési lehetőségeket is. Megújították a bűnmegelőzési tanácsot, továbbá megoldották, hogy akinek nem biztosított a megélhetése, részt vegyen a közfoglalkoztatásban, így ne bűncselekmény elkövetésével szerezzen anyagi javakat – jelentette ki.

– Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárási törvény módosítása hozzájárult a közbiztonság javulásához – mondta Pintér Sándor.

A belügyminiszter kiemelte, hogy mindenképpen választ kellett adni az illegális bevándorláshoz kötődő bűncselekményekre, így például az embercsempészésre. – A rendőrség jó teljesítményt nyújtott az elfogásokban, ugyanakkor a büntetés-végrehajtás területén növeli az állam terhét, hogy több mint kétezer külföldi embercsempészt magyar börtönben kell tartani – jegyezte meg.

– A titkos információgyűjtés korábban nem volt a Btk. része, ami visszaélésekre adott lehetőséget – mondta a tárcavezető, aki kitért a kiberbűnözés problémáira is.

Pintér Sándor a nyomozásokat támogató fejlesztésekről is beszélt, így a házi őrizet elektronikus rendszerének bevezetéséről és a távmeghallgatás alkalmazásáról. Utóbbi biztosította a koronavírus-járvány idején a bíróságok működőképességét – jelezte.

Polt Péter legfőbb ügyész is hangsúlyozta az önvédelem megváltozott szabályozásának fontosságát. Angol nyelvű beszédében azt mondta, egyetlen olyan esetet sem tudnak említeni, amelyben önkényességhez vezetett volna az új jogi helyzet.

– Cél volt az is, hogy a visszaeső elkövetők szigorúbb büntetéseket kapjanak – emelte ki Polt Péter.

Megoldásra váró problémaként említette a kriptovaluták témáját.

A legfőbb ügyész úgy vélekedett: az új Btk. kellő alapot biztosít a jövő kihívásainak kezeléséhez.

Patyi András, a Kúria elnökhelyettese  arról beszélt, hogy egy büntető törvénykönyv léte önmagában az egyik jelentős garanciája a jogbiztonságnak és a közrend fenntarthatóságának. Hozzátette: az ilyen kódexnek a módosításai is rendkívül fontosak.

– Az alapvető cél mindig a büntetőrendszer stabilitása kell hogy legyen – hangoztatta Patyi András.

Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.