Varga Judit: A büntető törvénykönyv az egyik legfontosabb jogi norma

Habár a büntető törvénykönyv (Btk.) nem sarkalatos törvény, mégis ez az egyik legnagyobb horderejű jogi norma – jelentette ki az igazságügyi miniszter kedden Budapesten.

2022.06.20. Budapest Varga Judit igazságügyi miniszter Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

Pintér Sándor belügyminiszter közölte, hogy 2010-ben 428 ezer bűncselekmény és 201 ezer szabálysértés történt, ezek zavarták az állampolgárokat. Mivel azt akarták, hogy rend és biztonság legyen, változtatniuk kellett a Btk.-n – emelte ki. Jelezte, hogy idén az első kilenc hónapban már csupán 109 ezer bűncselekményt követtek el.

A belügyi tárca vezetője úgy értékelte, hogy az új Btk. és büntetőeljárási törvény gyorsította a folyamatokat, egyszerűsítette az eljárásokat, csökkentette a leterheltséget és növelte az eredményességet.

Hangsúlyozta, hogy nem csupán a büntető törvénykönyvet változtatták meg: figyelembe vették a bűnmegelőzési lehetőségeket is. Megújították a bűnmegelőzési tanácsot, továbbá megoldották, hogy akinek nem biztosított a megélhetése, részt vegyen a közfoglalkoztatásban, így ne bűncselekmény elkövetésével szerezzen anyagi javakat – jelentette ki.

– Mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárási törvény módosítása hozzájárult a közbiztonság javulásához – mondta Pintér Sándor.

A belügyminiszter kiemelte, hogy mindenképpen választ kellett adni az illegális bevándorláshoz kötődő bűncselekményekre, így például az embercsempészésre. – A rendőrség jó teljesítményt nyújtott az elfogásokban, ugyanakkor a büntetés-végrehajtás területén növeli az állam terhét, hogy több mint kétezer külföldi embercsempészt magyar börtönben kell tartani – jegyezte meg.

– A titkos információgyűjtés korábban nem volt a Btk. része, ami visszaélésekre adott lehetőséget – mondta a tárcavezető, aki kitért a kiberbűnözés problémáira is.

Pintér Sándor a nyomozásokat támogató fejlesztésekről is beszélt, így a házi őrizet elektronikus rendszerének bevezetéséről és a távmeghallgatás alkalmazásáról. Utóbbi biztosította a koronavírus-járvány idején a bíróságok működőképességét – jelezte.

Polt Péter legfőbb ügyész is hangsúlyozta az önvédelem megváltozott szabályozásának fontosságát. Angol nyelvű beszédében azt mondta, egyetlen olyan esetet sem tudnak említeni, amelyben önkényességhez vezetett volna az új jogi helyzet.

– Cél volt az is, hogy a visszaeső elkövetők szigorúbb büntetéseket kapjanak – emelte ki Polt Péter.

Megoldásra váró problémaként említette a kriptovaluták témáját.

A legfőbb ügyész úgy vélekedett: az új Btk. kellő alapot biztosít a jövő kihívásainak kezeléséhez.

Patyi András, a Kúria elnökhelyettese  arról beszélt, hogy egy büntető törvénykönyv léte önmagában az egyik jelentős garanciája a jogbiztonságnak és a közrend fenntarthatóságának. Hozzátette: az ilyen kódexnek a módosításai is rendkívül fontosak.

– Az alapvető cél mindig a büntetőrendszer stabilitása kell hogy legyen – hangoztatta Patyi András.

Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter (Fotó: Kurucz Árpád)