Az Európai Unió 27 tagállama közül Magyarországon működik a legstabilabb kormány
– derül ki egy pénteken megjelent új elemzésből, amit az Euractiv idéz. A Pantarhei nevű bécsi elemző- és tanácsadó cég által készített elemzés azt vette figyelembe, hogy a kormány hány pártból tevődik össze, valamint hogy az adott országban hány kormányválság volt az utóbbi két parlamenti ciklusban. Ennek fényében toronymagasan a Fidesz–KDNP pártszövetség által fémjelzett kabinet a legstabilabb az EU-ban.
Nem meglepő, hogy Magyarország került az első helyre, mivel 2010 óta a Fidesz és a KDNP kétpárti koalíciója van hatalmon, az utóbbi évek választásain rendre kétharmados többséget szereztek a parlamentben, kormányválság 2010 óta pedig nem volt
– mutattak rá a szakértők.
Magyarországot Ciprus, Litvánia, Luxemburg és Németország követi a stabil kormányok listáján. Míg Bulgária, Ausztria, Olaszország és Románia a lista másik végére került, amit az elemzők úgy magyaráztak: ezekben az országokban „viszonylag gyenge, sok pártból álló kormánykoalíció végzi a kormányzást, és az utóbbi években jellemzők voltak a kormányválságok”. A Pantarhei elemzői úgy látják, hogy a Covid-világjárványt követő mostani, az orosz–ukrán háború által meghatározott válságos helyzetben Európai Unió-szerte nehézséget jelent a kormányoknak az, hogy egyáltalán a ciklusuk végéig kihúzzák. „Ez tartósnak tűnő változást eredményezett, a pártok szinte folyamatosan választási módban vannak. Ez pedig korlátozza azt, hogy jelentős és sürgető politikai kérdésekre választ adjanak” – olvasható a közleményben.
Emlékeztetnek, az EU 27 tagállama közül 21-ben történt kormányváltás az elmúlt két parlamenti ciklusban. A leginstabilabb a kormányzás Romániában, ahol hét miniszterelnök váltotta egymást, de nem sokkal jobb a helyzet Ausztriában és Olaszországban, ahol hat kabinet adta egymásnak a kilincset. A képzeletbeli dobogó harmadik helyén Bulgária áll, ahol négy kormányt fogyasztottak el.
Az elemző- és tanácsadó cég szerint a politikai ingadozás fokozódása Európában a jobb- és baloldali nemzeti és populista pártok felemelkedését eredményezte, miközben a jobb- és baloldali mérsékelt pártok támogatottsága összeomlott. Ilyen körülmények között a 2024-es európai parlamenti választások valószínűleg újabb stressztesztet jelentenek a berendezkedéspártoknak, a jobboldali és nemzeti pártok pedig jelentős előretörésben bízhatnak a jobbközép Európai Néppárt (EPP), a szocialisták és demokraták, valamint az elsősorban a liberálisokat tömörítő Renew Europe rovására.
Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor (b8) ötödik kormányának tagjai, miután átvették kinevezési okmányukat Novák Katalin köztársasági elnöktől a Sándor-palotában 2022. május 24-én. Balról jobbra Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Palkovics László technológiai és ipari miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Lázár János építési és beruházási miniszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Varga Judit igazságügyi miniszter, Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy István agrárminiszter, Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Semjén Zsolt általános miniszterelnök-helyettes, a nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Varga Mihály pénzügyminiszter (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
