Békére és biztonságra vágyik a teljes magyarság

A következő időszakban nem grandiózus beruházásokban, fejlesztésekben kell gondolkodnunk, hanem meg kell óvnunk az eredményeket, amelyeket együtt, közösen értünk el az elmúlt tizenkét évben – jelentette ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A politikus szerint kulcskérdés, hogy minél hamarabb véget érjen az orosz–ukrán háború, mert a korábbi évekre jellemző fejlődés csak akkor folytatódhat.

20210601 MN Budapest Potápi Árpád államtitkár Magyar Nemzet fotó:Mirkó István Fotó: Mirkó István

Az év elején, januárban döntöttünk arról, hogy 2022-ben elindítjuk A cselekvő nemzet éve programsorozatot, és ennek középpontjában az eredmények megőrzése, a közös cselekvés állt – emlékeztetett a Magyar Nemzet megkeresésére a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János elmondta: amikor a döntést meghozták, még boldog békeidők voltak, így arra gondoltak, hogy a koronavírus-járvány után még nagyobb lendülettel viszik tovább a programjaikat. – Részben azért is hirdettük meg A cselekvő nemzet éve programot, mert készültünk az országgyűlési választásra. Úgy gondoltuk, egy cselekvő nemzet meg tudja mutatni, hogy folytatni szeretné a 2010-ben elindított nemzetpolitikát, vagy esetleg meredeken mást szeretne. A választás eredménye azt mutatta, hogy a magyarság, határon innen és túl, a folytatás mellett döntött – mutatott rá az államtitkár. 

Potápi Árpád János örömét fejezte ki, hogy Novák Katalin köztársasági elnök a hétvégén Irakban úgy fogalmazott, hogy „mi magyarok, cselekvő nemzet vagyunk”. 

Hozzátette: az államfő szavai nemcsak a nemzetpolitikai államtitkárság tematikus évével vannak össz­hangban, hanem szépen keretbe is foglalják az esztendőt.

Soha nem látott humanitárius akció
A helyzet azonban úgy alakult, hogy alig indult el az év, február végén kitört az orosz–ukrán háború, amire ugyanakkor lehetett számítani, mert a konfliktus valójában 2014-ben robbant ki, csak évekig a mélyben forrtak az indulatok. – Ez még inkább cselekvésre ösztönözte az anyaországi és a határon túli magyarságot is, hiszen a háború hatására menekültek tömege indult meg Ukrajnából. Magyarország több mint egymillió menekültet fogadott, sokan továbbutaztak, de százezren legalább egy ideig itt tartózkodtak hazánkban, sokan közülük most is itt vannak nálunk. Ezzel az ország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtjuk végre – mondta a kormánypárti politikus. Hozzátette: 

a kárpátaljai magyarság fizikai léte is megkérdőjeleződött az elmúlt időszakban, mert ha a kormány nem segít nekik, akkor sokan szedték volna a sátorfájukat, és átjöttek volna Magyarországra. 

Szavai szerint főleg az első hónapokban kellett minden erejüket összeszedniük, hogy megóvják a kárpátaljai magyarokat. – Hála Istennek a háborús cselekmények eddig elkerülték a régiót, de az Ukrajnára jellemző más egyéb gondok mind jelen vannak Kárpátalján is. Ilyen például a folyamatos áramszünet. Örültünk ugyanakkor annak, hogy az oktatásban részt vevő gyermekek száma – amint az a szeptemberi beiratkozási számokból látszik – a vártnál sokkal kevésbé, mindössze húsz százalékkal csökkent. Ez azt jelzi, hogy a gyermekek, az édesanyák és az idősek több mint nyolcvan százaléka otthon van, elsősorban a katonaköteles korú, 18 és 60 év közötti férfiak hiányoznak Kárpátaljáról. 

Abban bízunk, hogy minél hamarabb véget ér a háború, és a férfiak hazatérhetnek a családjaikhoz, és békében élhetnek otthon 

– emelte ki Potápi Árpád János. Úgy véli azonban, nagy eredmény, hogy a nemzet közös helytállásának köszönhetően – a segítségnyújtásba ugyanis a Kárpát-medence és a diaszpóra teljes magyarsága bekapcsolódott –, a kárpátaljai magyarság döntő többségének nem kellett elhagynia a szülőföldjét. Kiemelte: a kormány az újrakezdéshez is igyekszik majd minden tőle telhető segítséget megadni a kárpátaljai magyar közösségnek.

Meg kell őrizni az intézményrendszert
Az államtitkár kitért arra is, hogy bár az orosz–ukrán háború és az arra hibás válaszként adott európai uniós szankciók, amelyek több kárt okoznak a kontinens államainak, mint Oroszországnak, megnehezítették az életünket, de a programokat tovább tudták vinni. 

– A következő időszakban nem grandió­zus beruházásokban kell gondolkodnunk, hanem meg kell óvnunk az eredményeket, amelyeket együtt, közösen értünk el az elmúlt tizenkét évben. 

A működőképességet meg kell őrizni, de azt fontos hangsúlyozni: nem vállalkozhatunk arra, hogy mindenkinek kifizetjük a megemelkedett energiaszámláit. A cél az, hogy a külhoni magyar egyetemeink, iskoláink, óvodáink meg tudjanak maradni, tovább tudjanak működni – mondta Potápi, aki szerint fontos kiemelni, hogy ha nem lenne orosz–ukrán háború és az értelmetlen szankciók, akkor a fejlődés ugyanolyan töretlen lenne, mint amilyen eddig volt.

Csak összefogással lehet sikereket elérni
Potápi Árpád János szerint a többi határon túli magyar közösség esetében idén sikerült megőrizni azokat a pozíciókat, amelyeket az elmúlt években megszereztünk. – Politikailag erős intézményrendszere van a magyarságnak, amire nagyon kell figyelnünk. Fontos, hogy az érdekképviseletünket minden utódállamban a legalacsonyabb szinttől a törvényhozásig el tudjuk látni. Ebből a szempontból óriási előrelépés volt, hogy a Felvidéken a Szövetség jól szerepelt a megyei és helyhatósági választáson. Ez reményt ad arra, hogy a Szövetség komoly pozíciókat szerez majd a törvényhozásban, és ennek érdekében összefogva készülnek a parlamenti választásra – mondta a politikus.

Borítókép: Potápi Árpád János: példátlan méretű humanitárius akció zajlik (Fotó: Mirkó István)