A szórványközösségek a magyarság végvárai, amelyeknek kulcsszerepük van az összmagyarság megmaradásában
– közölte Potápi Árpád János november 15-én, a magyar szórvány napján. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára felidézte: az Országgyűlés 2015. november 3-án Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. Az államtitkár hangsúlyozta: ha a szórványmagyarság meggyengül vagy elvész, utána a tömbmagyarság következik, ezért is fordít a magyar kormány kiemelt figyelmet a szórványmagyar közösség megerősítésére, támogatására.
A nemzetpolitikáért felelős államtitkár rámutatott, hogy a szórványközösségek a Kárpát-medencében a Magyarországon kívüli magyarság közel felét teszik ki.
A huszadik században drasztikusan megfogyatkoztak, de az elmúlt bő egy évtized igazolta azt, hogy nincs visszafordíthatatlan folyamat. Potápi Árpád János kiemelte: a Nemzetpolitikai Államtitkárság számos szórványban működő intézmény, szervezet, szórványkollégium kiszámítható támogatását biztosítja, így többek között a válaszúti Kallós Zoltán Alapítványt, a szamosújvári TÉKA alapítványt, az „after-school” programot működtető Iskola Alapítványt, a felvidéki Rovás Polgári Társulást, a nagyidai Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttest, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács Szórványprogramját, valamint a kárpátaljai szórványban működő iskolákat, óvodákat, intézményeket. Felidézte:
a Nemzeti újrakezdés program keretében támogatják a szórványban működő intézmények és szervezetek működését, fejlesztését, valamint programjait, emellett kifejezetten a szórványközösségek támogatására jött létre 2015-ben a Petőfi Sándor-program, amelynek részeként ösztöndíjasokat küldenek a szórványban működő magyar szervezetekhez.
Hozzátette: 2015 óta már több mint 300 fiatal segítette a Kárpát-medencei szórványban működő magyar közösségeket.
Borítókép: Potápi Árpád János (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
