„Magyarország nemzeti érdeke egy szuverén, erős, demokratikus Ukrajna”

Kövér László szerint Magyarország nemzeti érdeke egy szuverén, erős, demokratikus és a polgárainak, köztük az ott élő magyaroknak életlehetőséget biztosító Ukrajna. Az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorának keddi adásában a háború mellett a szankciós politikáról, a visegrádi együttműködésről és az uniós vállalásokról is beszélt.

Budapest, 2022. december 14. Kövér László, az Országgyûlés elnöke (j) fogadja Badr bin Hamad bin Hamud al Buszaidi ománi külügyminisztert az Országház Pázmándy termében 2022. december 14-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: Máthé Zoltán

A NATO-ról azt mondta: ebben a pillanatban védekező pozícióba kell helyezkednie, és készülnie kell arra az egyébként szerinte nem valószínű forgatókönyvre, hogy Oroszország ezt a háborút kiterjeszti valamelyik NATO-tagállam területére is. Méltatta a NATO politikai és katonai vezetését a bölcs eljárásért, amellyel igyekszik megakadályozni azt a lehetőséget, hogy ez a háború eszkalálódjon.

Kitért arra is, hogy van egy látható törésvonal Közép-Európában, az Oroszországgal való egyszer és mindenkorra szakítást erőltető balti államok, Lengyelország és Románia, illetve az inkább békepárti Csehország, Szlovákia és Magyarország között. Le kellene ülnünk beszélgetni arról, hogy megértsük a másik álláspontját – jelentette ki.

Kövér László jónak látná, ha a visegrádi négyek vissza tudnának térni arra a nyomvonalra, amikor azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben értelemszerű egyezés vagy érdekazonosság volt.

A szankciókról szólva azt mondta: normális középútra lenne szükség, de leginkább bele sem kellett volna menni egy olyan utcába, ami eleve zsákutcának tűnt.

A szankciók megszavazásáról úgy fogalmazott: ha csak annyit tud elérni a magyar kormány, hogy Magyarországot a számára leghátrányosabban érintő szankciós következmények alól kivonja, akkor az a helyes, ha csak ennyire törekszik, és ha tud, akkor kompromisszumot köt.

A házelnök példaként említett erre Dániát – de a britek is ilyenek voltak –, amely már a csatlakozáskor bizonyos feltételeket támasztott, hogy milyen európai együttműködésben nem akarnak részt venni.

Az európai uniós feltételességi eljárásról szólva Kövér László kiemelte, a magyarok gyakorlatilag mindenben teljesítették azokat az elvárásokat, amelyeket egy alkufolyamatban konkretizáltak az Európai Bizottsággal. A pénztártól való távozás után utólagos reklamációt nem érdemes tenni – jegyezte meg.

A vállalások közül még van egy – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírói Tanács közötti hatáskör módosítása –, amely időben átcsúszik a tavaszi törvényalkotási teendők közé – ismertette. Arra is kitért: a finn és a svéd NATO-csatlakozás megszavazása a tavaszi ülésszak elején várható.

Kövér László várakozásai szerint a 2024-es választási évben a háború befejezése és a következményeinek kezelése áll majd a viták középpontjában. Nyilvánvalóan az európai parlamenti választás is arról szól majd, hogy milyen nyomvonalon induljon tovább egy újabb ciklust kezdve az Európai Unió – mondta.

Az a kérdés, hogy megvan-e az a szuverenitásunk, hogy megfogalmazzuk a saját érdekeinket, és utána vitában, érvelésben, akár demokratikus diskurzusban, konfliktusban, de egyfajta kompromisszumban, közös megoldásban oldjuk ezeket fel – vélekedett.

Kövér László szerint ez az unió a lényege, és mindenki, aki ettől eltérő politikát próbál megvalósítani, szembemegy azzal, amiért létrehozták az Európai Uniót.

Tehát paradox módon minél nemzetibbek lesznek azok a kormányok, amelyek az Európai Tanácsban majd képviseltetik magukat – bár ezt nem az európai parlamenti választás dönti el –, Európa annál nagyobb eséllyel fog a saját európai közös érdekeit tekintve egy optimális politikát kialakítani – mondta az interjúban az Országgyűlés elnöke.

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)