A házelnök az interjúban azt mondta:
Az orosz–ukrán háború megváltoztatta a világ geopolitikai térképét.
Hangsúlyozta, ahogy a szankciós politika elindult, egyre világosabbá vált: vannak törekvések arra, hogy Oroszországot gazdasági és politikai értelemben is leválasszák Európáról, az Európai Unióról, egy új vasfüggöny létrehozásával. Ezek nem feltétlenül európai kezdeményezésűek, de az európai politikai elit valamiért ennek lelkes támogatójává vált – tette hozzá.
Kövér László szerint mindez azt jelenti, hogy
az egybefüggő, az érdekek kölcsönös, méltányos beszámításán alapuló gazdasági és politikai kooperáció, amely egységes Eurázsiát hozhatott volna létre Portugáliától Délkelet-Ázsiáig, jelenleg elesni látszik.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: sem a nemzetközi jog, sem pedig az emberi, erkölcsi szabályok alapján nem menthető fel Oroszország az agresszió vádja alól. „Aki az első puskalövést elsüti, az a felelős alapvetően” – mondta.
Azonban szerinte
a nyugati világ is elkövetett egy stratégiai hibát, amikor Ukrajnát is megpróbálta nemcsak kivonni az orosz érdekszférából, hanem egy nagy lélekszámú és felfegyverzett bázissá tenni Oroszországgal szemben.
A szankciós politika sokkal többet ártott Európának, mint Oroszországnak – jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Azt mondta: harcolni kellene Közép-Európában azért, hogy ne legyen a térség egy észak-atlanti birodalom keleti perifériája, és sokkal inkább közvetítő zónának kellene maradnia, mint eddig.
Kövér László szerint a fegyveres konfliktus mihamarabbi lezárására, utána olyan új közép-európai vagy európai békerendszerre lenne szükség, amelyben egymás méltányos biztonsági igényeit számításba veszik.
Ukrajnáról megjegyezte: sok teendő van még addig, hogy nyugati segítséggel valóban az európai uniós csatlakozásra számításba vehető országgá váljon. A magyaroknak ez az érdeke, efelé kell törekedni, nemzetközi jogi értelemben pedig Ukrajnának a nemzetközileg megállapított határai közötti szuverenitás az, amelyet vissza kell követelnie, a Krím félszigetet is beleértve. Ebben csak akkor lehet változás, ha Ukrajna is beleegyezik – tette hozzá.
A NATO-ról azt mondta: ebben a pillanatban védekező pozícióba kell helyezkednie, és készülnie kell arra az egyébként szerinte nem valószínű forgatókönyvre, hogy Oroszország ezt a háborút kiterjeszti valamelyik NATO-tagállam területére is. Méltatta a NATO politikai és katonai vezetését a bölcs eljárásért, amellyel igyekszik megakadályozni azt a lehetőséget, hogy ez a háború eszkalálódjon.
Kitért arra is, hogy van egy látható törésvonal Közép-Európában, az Oroszországgal való egyszer és mindenkorra szakítást erőltető balti államok, Lengyelország és Románia, illetve az inkább békepárti Csehország, Szlovákia és Magyarország között. Le kellene ülnünk beszélgetni arról, hogy megértsük a másik álláspontját – jelentette ki.
Kövér László jónak látná, ha a visegrádi négyek vissza tudnának térni arra a nyomvonalra, amikor azokra a kérdésekre koncentráltak, amelyekben értelemszerű egyezés vagy érdekazonosság volt.
A szankciókról szólva azt mondta: normális középútra lenne szükség, de leginkább bele sem kellett volna menni egy olyan utcába, ami eleve zsákutcának tűnt.
A szankciók megszavazásáról úgy fogalmazott: ha csak annyit tud elérni a magyar kormány, hogy Magyarországot a számára leghátrányosabban érintő szankciós következmények alól kivonja, akkor az a helyes, ha csak ennyire törekszik, és ha tud, akkor kompromisszumot köt.
A házelnök példaként említett erre Dániát – de a britek is ilyenek voltak –, amely már a csatlakozáskor bizonyos feltételeket támasztott, hogy milyen európai együttműködésben nem akarnak részt venni.
Az európai uniós feltételességi eljárásról szólva Kövér László kiemelte, a magyarok gyakorlatilag mindenben teljesítették azokat az elvárásokat, amelyeket egy alkufolyamatban konkretizáltak az Európai Bizottsággal. A pénztártól való távozás után utólagos reklamációt nem érdemes tenni – jegyezte meg.
A vállalások közül még van egy – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és az Országos Bírói Tanács közötti hatáskör módosítása –, amely időben átcsúszik a tavaszi törvényalkotási teendők közé – ismertette. Arra is kitért: a finn és a svéd NATO-csatlakozás megszavazása a tavaszi ülésszak elején várható.
Kövér László várakozásai szerint a 2024-es választási évben a háború befejezése és a következményeinek kezelése áll majd a viták középpontjában. Nyilvánvalóan az európai parlamenti választás is arról szól majd, hogy milyen nyomvonalon induljon tovább egy újabb ciklust kezdve az Európai Unió – mondta.
Az a kérdés, hogy megvan-e az a szuverenitásunk, hogy megfogalmazzuk a saját érdekeinket, és utána vitában, érvelésben, akár demokratikus diskurzusban, konfliktusban, de egyfajta kompromisszumban, közös megoldásban oldjuk ezeket fel – vélekedett.
Kövér László szerint ez az unió a lényege, és mindenki, aki ettől eltérő politikát próbál megvalósítani, szembemegy azzal, amiért létrehozták az Európai Uniót.
Tehát paradox módon minél nemzetibbek lesznek azok a kormányok, amelyek az Európai Tanácsban majd képviseltetik magukat – bár ezt nem az európai parlamenti választás dönti el –, Európa annál nagyobb eséllyel fog a saját európai közös érdekeit tekintve egy optimális politikát kialakítani – mondta az interjúban az Országgyűlés elnöke.
Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
