Eva Kaili személyében ugyanis nem csupán egy olyan vezető baloldali politikai döntéshozó bukott meg megvesztegetéssel összefüggésben, aki – többek között – a jogállamiság miatt konstansan aggódó, Dobrev Klárát a köreiben tudó, Soros Györgyhöz köthető NGO, az ECFR oszlopos tagja is volt, hanem egyben
egy olyan európai politikus is, aki a jól ismert magyarellenes, balliberális szövetség szereplőivel egyetértésben, különböző uniós jogi aktusokon keresztül kitartóan és visszatérően vádolta a nemzeti kormányok által vezetett tagállamokat a jogállam szisztematikus leépítésével, korrupcióval és visszaéléssel.
Ennek a jogi köntösbe bújtatott politikai munkának – melyhez lelkiismeret-furdalás nélkül asszisztált az uniós intézményrendszer valamennyi entitása, beleértve az Európai Unió Bíróságát is – lett a következménye többek között az is, hogy az Európai Unió alapszerződéseinek tételes jogával ellentétesen Magyarország hosszú ideig nem juthatott hozzá az őt megillető forrásokhoz.
A szociáldemokrata politikusnő később a hazánkat – egyebek mellett a korrupció vádja miatt – elmarasztaló, politikailag motivált Sargentini-jelentést is megszavazta.
2022-ben pedig Eva Kaili tett annak érdekében, hogy Magyarország ne jusson hozzá az őt megilleti európai uniós forrásokhoz.
Támogatta Sophia in`t Veld, Gwendoline Delbos‑Corfield és Malin Björk Lengyelországgal és Magyarországgal folyamatban lévő meghallgatásokról szóló állásfoglalásra irányuló indítványát, amelyben az EP sajnálatát fejezte ki, hogy a jogállamiság helyzete mindkét országban tovább romlott, és felszólította a bizottságot, illetve a tanácsot, hogy tartózkodjanak Lengyelország és Magyarország nemzeti terveinek jóváhagyásától.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!