Hitelességi válságba került a baloldal

– A Demokratikus Koalíció és a Momentum dominanciaharcot fog folytatni, a többiek pedig a túlélésért fognak küzdeni – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Nagy Ervin, a XXI. Század Intézet elemzője azzal kapcsolatban, hogy mi várhat a baloldalra azok után, hogy több közvélemény-kutatás is arról számolt be, hogy az ellenzéki pártok támogatottsága stagnál és nem tudnak új választókat megszólítani.

20220403 budapest mujegpalya ellenzeki kormany varo havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán

A guruló dollárok botránya kapcsán Nagy Ervin korábban azt mondta: azzal, hogy hárommilliárd forintnyi dollárt fogadtak el és használtak fel a kampány során, olyan politikai „ősbűnt” követtek el a magyar demokráciával szemben, amit a jelenleg regnáló baloldali elit nem fog magáról sosem lemosni. – Csak a teljes ellenzéki megújulás teremthet tiszta helyzetet. Ellenzékváltás nélkül sosem fogja visszanyeri hitelét a baloldal – tette hozzá.

Nem heverték ki a vereséget

– A Fidesz nem összeroppanva, de fokozatosan fogy – azok a szavazók, akik a választások idején a kormánypártok köré tömörültek, azok lassan az infláció és a gazdasági válság következtében elpártolni látszanak –, ugyanakkor az ellenzéki pártok egyike sem tudott ebből profitálni, ezek a szavazók jelenleg a bizonytalanok táborát erősítik – erről már Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője beszélt lapunknak. Jelezte: 

a baloldalon belül egy pici elmozdulás van a DK irányába, ám ezek a szavazók nem a kormánypártoktól, hanem belső átcsoportosulás révén érkeztek a Gyurcsány-párthoz.

Horn Gábor két okát látja annak, hogy a baloldal miért nem tudott profitálni a jelenlegi gazdasági helyzetből. – Az ellenzéki pártok nagy része – a DK-t kivéve – nem heverte ki az április 3-i súlyos vereséget – szögezte le a szakértő. Mint mondta, a Jobbik majdnem ráment erre, de bizonyos értelemben ugyanez igaz a Párbeszédre, az MSZP-re és a Momentumra is. Eközben az LMP egy karakteres zöldpolitikával javítani tudott a pozícióin, de Horn Gábor elmondása szerint ez sem számít csodafegyvernek.

– Elbizonytalanodás van, keveset lehet látni az ellenzéki pártokat, kevés felületük van, és ha valamit mondanak, akkor azt hat-hétféleképpen mondják. A koordináció hiánya a szavazók számára is probléma, mivel nem tudnak eligazodni azon, hogy ki mit mond, sokszor pedig egymásnak ellentmondó álláspontot képviselnek – részletezte. A Republikon Intézet vezetője szerint a másik ok, amiért a baloldal képtelen a bizonytalan szavazók megszólítására, hogy – tavaly őszi kutatások szerint is – az ellenzéki szavazók nagyobb együttműködést szeretnének és nem a szétforgácsolódást, a külön indulást preferálják.

– Senki nem gondolja komolyan egyik ellenzéki pártról sem – a DK-t is beleértve –, hogy komolyan vehető kormányzati alternatívát tudna nyújtani. Az árnyékkormány legkevésbé erre bizonyíték 

– jegyezte meg Horn Gábor.

Nincs előrelépés

Ahogy arról lapunk beszámolt, a Nézőpont Intézet hétfőn megjelent közvélemény-kutatása szerint ha most vasárnap tartanák az EP-választásokat, 56 százaléknyian a Fidesz–KDNP közös listájára szavaznának, második helyen, 14 százalékkal a DK végezne. Továbbá a Republikon is megjelentetett az év elején egy felmérést, ami megmutatta, hogy 

az ellenzéki választók 53 százaléka támogatja a közös indulást a 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választásokon, az előválasztás folyamatából ugyanakkor szeretnének kimaradni, és inkább a pártok közötti egyeztetést támogatja.

Eközben a Medián legutóbbi közvélemény-kutatása azt mutatta, hogy csökken a kormánypártok támogatottsága, de valószínűleg nem elpártolásról, hanem elbizonytalanodásról van szó, mivel decemberben ugyanannyival nőtt a párt nélküli szavazók aránya, mint amennyivel a Fidesz visszaesett.

Borítókép: az áprilisi választási kudarc óta képtelenek új szavazókat megszólítani (Fotó: Havran Zoltán)