– A nagycsaládos szervezeteinket arra kértem, írják össze, milyen eszközökre lenne szükségük a családoknak ahhoz, hogy a kasszában több pénz maradjon a hónap végére. Van olyan szervezetünk, ahol ágaprító gépet vagy brikettkészítő prést kértek tőlünk, amelyet egymásnak kölcsönadva használnak majd, míg más tésztakészítő gépet kért, és volt, aki növényitej-készítőt írt fel a listára, hiszen ezeknek az alternatív italoknak az ára is jelentősen megnőtt – sorolta Kardosné Gyurkó Katalin. A NOE elnöke kiemelte: a családoknak az a legfontosabb, hogy biztonságban érezzék magukat anyagilag, de lelki biztonságra is szükségük van, kapaszkodót és menedéket kell adnunk számukra.
– Nehéz éveket tudhatunk magunk mögött, és még nincs vége, viszont nagycsaládosként nem tehetjük meg, hogy homokba dugott fejjel próbáljuk meg átvészelni a nehezebb időszakot. A gyermekeink jövője érdekében kötelességünk olyan megoldásokat találnunk, amely segít a víz felszínén maradni, uralni a hullámokat, bármekkorák is azok – tette hozzá a szervezet vezetője, aki arról is beszélt, hogy az eszközpark bővítése mellett a tudás fejlesztésében is segítenek a nagycsaládosoknak.
– A tanfolyamokra is nagy hangsúlyt helyezünk idén: családjaink negyven különböző képzést javasoltak, ezek között a házisajt-készítés, a gyógynövények használata és a kenyérsütés is felkerült a listára, és minden, amivel csökkenteni tudják a kiadásaikat.
A NOE emellett a tagszervezetek és a családok között is erősíteni szeretné a kapcsolódásokat.
Ez azt jelenti, ha Szabolcsban negyven forint a léalma ára, megéri elhozni nagy tételben a Balaton környéki egyesületeknek, ahol a gyümölcs ára sokkal magasabb. Békés vármegyében pedig az elfeledett veteményesekben idén paprikát termesztenek majd, amelyet szintén egy Balaton környéki termelő fog felvásárolni; ezekkel a kapcsolódásokkal mindenki nyer, a családi kistermelő, akinek kiegészül a bevétele az iskolakezdésre, és a nagyobb termelők is, akik kedvezőbb áron juthatnak hozzá a jó minőségű terméshez.
– fejtette ki. Az egyesület arra is ösztönözné a családokat, hogy a vidéki kiskerteket, az egykori veteményeseket újra ültessék be. – Az a tapasztalat, hogy a kiskertek feledésbe merültek az elmúlt években, és a palánták helyett fű került a földbe. Vissza kell állnunk a veteményezésre, mert az önellátás egyre fontosabb szerepet tölt majd be a családok életében. Kondoroson például az iskolában tanítják a veteményezést, és arra buzdítják az ott élőket, hogy térjenek vissza a régi, jól bevált gyakorlatokhoz, ezzel is csökkentve az anyagi terheket és növelve a függetlenséget – hívta fel a figyelmet Kardosné Gyurkó Katalin.
