– Történelmi munkaerőhiány van, aminek következtében a munkaerőpiac rendkívül erősen munkavállaló-vezérelt, így a jelöltek már a kiválasztási folyamatban is minden korábbinál jobb alkupozícióból indulnak, amit az esetek többségében nagyon ügyesen kihasználnak – kezdte Molontay Patrik, a Humanfield ügyvezető igazgatója, aki szerint ez a felállás már a Covid–19 előtt is jelen volt. Igaz, akkor még főképp a mérnöki, műszaki, informatikai területen volt jellemző, hogy a jelöltek azt érezték, nyeregben vannak, és jó eséllyel érvényesíteni is tudják az érdekeiket. A munkáltatók pedig belátták, ha nem alkalmazkodnak a munkavállalók igényeihez, magukra maradhatnak. Ezzel együtt a jelöltek kiválasztási folyamata is drámai változásokon ment keresztül.
KETTŐN ÁLL A VÁSÁR
Amíg öt vagy tíz éve a toborzási, kiválasztási folyamatban számtalan előszűrés volt, mint a tesztek vagy a többkörös beszélgetések, ma már kétszer is átgondolják a cégek, szükséges-e a soklépcsős szelekció.
Minél hosszabb a kiválasztási procedúra, annál nagyobb az esélye annak, hogy a jelöltek lemorzsolódnak. A munkáltatók nincsenek egyszerű helyzetben, elmúltak azok az idők, amikor csak az álláskeresőnek ugrott görcsbe a gyomra, a munkáltató legalább annyira izgul, sikerül-e megegyezni. Tíz éve még a cégek nyugodtan válogathattak, most pedig kihívás, hogy egy jó jelöltet megszerezzenek maguknak. Ehhez azonban olyan képet kell kialakítani magukról és olyan pozíciót, anyagi előrelépést, kihívásokat, fejlődési lehetőséget kínálni, ami megfogja vagy adott esetben átcsábítja az embereket. Ez nem könnyű
– mutatott rá a fejvadász.

Molontay Patrik szerint már csak azért sem, mert a munkavállalók úgy érzik, nincs akkora kockázata egy váltásnak, mondván ha nem jön be, majd jön a következő lehetőség, ahol tárt karokkal várják őket. – Jellemző tendencia, hogy a munkavállalók egyre rövidebb időtartamot töltenek el egy adott munkahelyen, de gyakori, hogy a három hónapot sem várják meg. Ez a jelenség korábban csak a Z generációra volt jellemző – vagyis hogy kevésbé elkötelezettek vagy lojálisak, könnyen váltanak. Ez egyébként nem a fiatalok „hibája”, egészen egyszerűen a kereslet-kínálat vastörvényei alakították úgy, hogy ha nem az igényeiknek, elképzeléseiknek megfelelő egy pozíció, továbbállnak. Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy ez egy pályakezdő szakmai fejlődésének sem tesz jót, mert legalább két évre van szükség, hogy valóban átlássák a munkakörhöz köthető folyamatokat – fejtette ki. A fejvadász arra is kitért, hogy 2023 eddigi tapasztalata szerint a cégek és a munkavállalók oldaláról is izgalmas játszmák alakultak ki. – Az idei év nagyon különleges, nem láttam még ilyet a munkaerőpiacon. Bár még mindig sok cég szeretne felvenni embereket, mégis nehezebben születnek döntések, megpróbálnak időt nyerni – mondta.
A munkavállalók oldaláról pedig a jelöltek nehezebben rávehetők még egy online interjúra is, mint korábban egy személyesre; a válság és az infláció azt eredményezte, hogy egy plusz húszszázalékos fizetési ígéretért senki sem áll fel a helyéről, jelentősen magasabb összegeket, bérigényeket adnak meg a jelöltek. A cégek jelentős többsége ezt viszont nem tudja kigazdálkodni.
CSALÁDI ÉLET VAGY CSAPATJÁTÉK
De van valami, ami még a magasabb bérnél is fontosabb lett: a home office. A Covid–19 miatt kialakult kényszerhelyzet ugyanis lehetőséget adott a dolgozóknak egy másfajta életritmus kialakítására, ezzel együtt a munka és a magánélet egyensúlyának könnyebb megteremtésére. – Egyre nagyobb igény van a home office-ra, még gyártásközeli, műszaki pozíciókban is jellemző, hogy ez a kérés. Az IT területén pedig szinte alapkritérium, hogy otthonról végezhessék a munkát. Magyarországon rugalmasabbak a cégek ezzel kapcsolatban, számos IT-cég van, amelyik engedi. Nem úgy a tengerentúlon, ahol az amerikai nagy szoftverfejlesztő óriások viszont sorra jelentik be, hogy visszarendelik az alkalmazottakat. Ugyanakkor nálunk is egyre több munkaadó szeretné az alkalmazottakat az irodai környezetben látni. Ennek az az oka, hogy sok esetben az otthoni munkavégzés csökkenti a csapatkohéziót és az elköteleződést is, ha nincs rendszeres, személyes találkozás a kollégákkal vagy épp a főnökeinkkel.