– Magyarország egy szuverén állam, szabadon választott kormánnyal és annak megfelelő működési rendszerrel – fogalmazott a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, a katonai és a polgári elhárítás egykori főigazgató-helyettese azzal kapcsolatban, hogy az Európai Parlament Pegasus-vizsgálóbizottsága február 20–21-én Budapesten járt. – Az Európai Unióban a titkosszolgálatok szabályozása és működése szigorúan tagállami jogkörbe tartozik – szögezte le. Mint mondta, ez egy ország szuverenitásának fontos alapja. Horváth József leszögezte azt is, hogy a titkosszolgálatoknak törvényileg meghatározott joga és lehetősége van megfelelő eszközöket igénybe venni, aminek egyike lehet bizonyos szoftverek alkalmazása. Emellett hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetbiztonság hátrányba kerülne az ellenérdekelt titkosszolgálatokkal szemben, valamint nem tudná ellátni a törvényben megszabott feladatait, ha ezekről lemondana. A szakértő kiemelte, hogy politikai motivációs okokból fújták fel, kik ellen használták a szoftvert.
– Pillanatnyilag egy szervnek, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának lehet ellenőrzési joga
– jelezte Horváth József. Hozzátette: amennyiben a bizottság tagjai törvénytelenséget észlelnek, joguk és kötelességük vizsgálatot indítani. Emellett a biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: adott esetben államtitkot képezhet, hogy a szolgálatok kiket ellenőriznek, ha pedig ez nyilvánosságra kerülne, az sértheti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit. – Nincs szükség arra, hogy bizonyos körök elbizonytalanítsák a titkosszolgálatokat – húzta alá Horváth József.
– Egy ország integritásának a védelme már nem létezik bizonyos érdekkörökben. Úgy tűnik, az Európai Unió is arra törekszik, hogy ezt az értékrendet háttérbe szorítsa
– fogalmazott lapunk megkeresésére Földi László titkosszolgálati szakértő. Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója szerint ezen felbuzdulva indulnak el – többek között – a média és a civil világ jeles képviselői és elképesztő módon próbálnak folyamatokba beavatkozni. – Még folyamatban lévő ügyek bolygatása sérti a nemzetbiztonság érdekét, valamint az ország biztonságát. Aki ilyen ügyekben nyomást gyakorol, az bűncselekményt követ el – tette hozzá.
Eközben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Indexnek nyilatkozva elmondta: a Pegasus-vizsgálóbizottságnál tetten érhető a kettős mérce, a képviselők prekoncepcióval érkeztek Budapestre, ráadásul nem értik a jogi helyzetet sem. A portál cikke szerint a februári meghallgatáson az egyik képviselő számonkérte Péterfalvi Attilát, hogy miért nem szerezte meg a Pegasus kémszoftver által megfigyelt háromszáz ember listáját.
– Visszadobtam neki a kérdést, mondván: ha ő megszerzi a listát, szívesen kivizsgáljuk az összes esetet. Kértük a budapesti és a londoni székhelyű Amnesty Internationalt is, hogy adják át a megfigyeltek névsorát, de csak annyit mondtak: ők is csak látták
– mutatott rá az elnök. – Sajnos részleteket nem árulhatok el, de megállapítottuk, hogy azok, akik a sajtóban szerepeltek mint megfigyeltek, nos, közülük többen nem is voltak érintettek, hiába találtak bármit is a telefonjukon. A szoftver működésének vizsgálatára pedig egy igazságügyi szakértőt szerződtettünk – foglalta össze Péterfalvi Attila. Ismert: a bizottság érkezése előtt Varga Judit igazságügyi miniszter leszögezte, hogy a nemzetbiztonság kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik és a bizottság munkája veszélyesen túlterjeszkedik az uniós hatáskörökön. Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője korábban lapunknak arról beszélt, hogy a bizottság látogatása tisztán politikai ügy, a bizottság pedig azért létezik, mert az Európai Parlament baloldali többsége így döntött.
Borítókép: Pegasus-bizottsági tagok a Parlament előtt (Fotó: ISZA)
