Eközben Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az Indexnek nyilatkozva elmondta: a Pegasus-vizsgálóbizottságnál tetten érhető a kettős mérce, a képviselők prekoncepcióval érkeztek Budapestre, ráadásul nem értik a jogi helyzetet sem. A portál cikke szerint a februári meghallgatáson az egyik képviselő számonkérte Péterfalvi Attilát, hogy miért nem szerezte meg a Pegasus kémszoftver által megfigyelt háromszáz ember listáját.
– Visszadobtam neki a kérdést, mondván: ha ő megszerzi a listát, szívesen kivizsgáljuk az összes esetet. Kértük a budapesti és a londoni székhelyű Amnesty Internationalt is, hogy adják át a megfigyeltek névsorát, de csak annyit mondtak: ők is csak látták
– mutatott rá az elnök. – Sajnos részleteket nem árulhatok el, de megállapítottuk, hogy azok, akik a sajtóban szerepeltek mint megfigyeltek, nos, közülük többen nem is voltak érintettek, hiába találtak bármit is a telefonjukon. A szoftver működésének vizsgálatára pedig egy igazságügyi szakértőt szerződtettünk – foglalta össze Péterfalvi Attila. Ismert: a bizottság érkezése előtt Varga Judit igazságügyi miniszter leszögezte, hogy a nemzetbiztonság kizárólagosan a tagállamok hatáskörébe tartozik és a bizottság munkája veszélyesen túlterjeszkedik az uniós hatáskörökön. Schaller-Baross Ernő, a Fidesz európai parlamenti képviselője korábban lapunknak arról beszélt, hogy a bizottság látogatása tisztán politikai ügy, a bizottság pedig azért létezik, mert az Európai Parlament baloldali többsége így döntött.
Borítókép: Pegasus-bizottsági tagok a Parlament előtt (Fotó: ISZA)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!