A helyzet az, hogy a főváros vezetése pontosan tisztában van a Városliget állapotával, így azt is látjuk, hogy a Városliget kiterjedt területei annak ellenére vannak továbbra is építési területként elkordonozva, hogy mára világossá vált, pénzhiány miatt még évekig nem várható az építkezések megkezdése
– reagált a Városliget örökségvédelméről szóló kérdésünkre a Városháza. Mint válaszlevelükben írták, a Városliget védett történeti kertté nyilvánítása éppen azért aktuális, hogy ezt a senkinek nem kedvező állapotot végre megszüntessék. Arról azonban nem tesznek említést, hogy az elmúlt három és fél évben mindent megtettek azért, hogy ne épülhessen fel az elbontott Petőfi Csarnok helyén az új Nemzeti Galéria, a Dózsa György út sarkán lévő betonplacc eltüntetésével a Városligeti Színház és ne valósulhasson meg a több mint 120 éve átadott, a II. világháború után csonkán helyreállított, toldozott-foltozott, majd elbontott Közlekedési Múzeum teljes rekonstrukciója. Arról sem szóltak, hogy ezeken a közlekedési útvonalak menti városligeti ingatlanokon emberemlékezet óta épületek álltak, nem sértve a park használhatóságát, és ami a legfőbb, eddig nem jelezték, hogy mely történeti korszaknak megfelelő állapotát szeretnék viszont látni egy folyton változó közparknak.
A látogatók elégedettek
Pár nappal ezelőtt nyilatkozott lapunknak Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa, aki kifejtette, hogy a Városligetnek nincs egy „igazi” történeti állapota, amely védendő lehetne. Mint részletezte, az egymást követő történelmi időszakokban megvalósított értékálló elemek együttese adja a Városliget megőrzendő történeti együttesét a XIX. századtól a XXI. századig, a legöregebb platánoktól az elmúlt néhány évben elültetett több száz fáig és több tízezer cserjéig, az állatkerttől és a műjégpályától kezdve a Vajdahunyad várán át a Magyar Zene Házáig és a nagyjátszótérig.
Baán László hangsúlyozta lapunknak, hogy a főpolgármester kezdeményezése, amelyben azt kéri a kormánytól, hogy nyilvánítsák úgynevezett történeti kertté a Városligetet, reményei szerint arról szól, hogy amit sok százezer elégedett ligetlátogató örömmel tapasztal meg már nap mint nap, azt a főpolgármester is lassan-lassan kezdi fel- és elismerni: az idén tízéves Liget-projekt eredményeit, a Városliget régi fényét visszanyerő, értékőrző és egyben XXI. századi módon megújított részeit, köztük a jelentősen bővülő és több mint negyedmillió négyzetméteren már gyönyörűen megújult zöldfelületeket.
A főváros nem tett semmit
A Liget Budapest projekt miniszteri biztosa korábban lapunknak elmondta azt is, hogy a ligetre hosszú évek óta a legnagyobb környezeti terhelést a Kós Károly sétányon átzúduló, napi 10-15 ezres autóforgalom jelenti. Szerinte a főváros, ahogy eddig, úgy ezután is bármikor, akár már a következő közgyűlésen határozhatna úgy, hogy lezárja a forgalom elől a Kós Károly sétányt. Ezzel kapcsolatban a Városháza úgy reagált:
A Kós Károly sétánnyal kapcsoltban felhívjuk biztos úr figyelmét, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa a Kós Károly sétány helyettesítő útvonalaként a Nagy Lajos király útja és a Szegedi út között tervezett felüljárót jelölte ki. Némi reményt ad, hogy a projekt Lázár János listáján a »Megbeszélendő« státusból átkerült a folytatni kívánt beruházások közé, így nem lehetetlenült el teljesen a Kós Károly sétány jövőbeli forgalomcsillapítása.
A miniszteri biztos a főváros fejlesztésekkel kapcsolatos lassúsága kapcsán összehasonlítást is tett: a Blaha Lujza téren alig ezer négyzetméternyi, az eddigi városligeti parkmegújításoknál több mint kétszázszor kisebb zöldfelület nagy csinnadrattás rehabilitációja a fővárosnak másfél évbe tellett. Erre annyit tudott reagálni a Városháza, hogy szomorúnak tartják, hogy szerintük Baán László nem érti a különbséget egy olyan infrastruktúrával sűrűn átszőtt városi tér, mint a Blaha Lujza tér és egy kiterjedt városi park felújítása között. Némi személyeskedést sem mellőzve hozzátették, ez némiképpen megmagyarázza a biztos egyéb, városfejlesztés témájában tett nyilatkozatait, bár a részleteket ezzel kapcsolatban nem fejtették ki.
Karácsony teste és a szenteltvíztartó
Érdemes ugyanakkor feleleveníteni, hogy Karácsony Gergely régóta ágál a Liget-projekt ellen. A balliberális városvezető korábban még polgári engedetlenségre is buzdított, amikor úgy fogalmazott: „Rendkívül békés embernek tartom magam, de ha a jogszerűtlen engedély birtokában megindul az építkezés, akkor, ha kell, a saját testemmel fogom megvédeni a Városligetet, és erre buzdítok majd minden budapestit.” A felépült Magyar Zene Házára célozva a főpolgármester úgy fogalmazott:
A XXI. században egy parkban építkezni olyan, mint belepisilni a szenteltvíztartóba egy templomban, ami talán belefér, csak tönkreteszi azt, amiért ott vagyunk.
