Fentről más az egész világ

Mozgalmas időszaknak néznek elébe a balatoni helikopteres rendőrök, mivel nyakunkon a szezon kezdete. Ennek alkalmából kapott meghívást lapunk, melyen felrepülhettünk gyakorlott pilótákkal a levegőbe egy helikopter belsejében. Közben a bázison a pilóták beszámoltak arról, hogy milyen missziókra vetik be őket, mit tartanak jó vagy rossz időjárásnak, és megismertük motivációikat is, hogy hogyan kerültek éppen erre a terepre a rendőrség kötelékén belül.

Fotó: Kurucz Árpád

Hamarosan kezdődik a nyári szezon, és megindul az élet a Balatonnál, különösen a tó fővárosának tekintett Siófokon. Ennek közelében található, a Szekszárd felé vezető 65-ös út mellett az az egyébként civil repülőtér, ahonnan a Közép-Európa legnagyobb állóvizénél szolgáló rendőrhelikopterek is felszállnak, és ahová a Magyar Nemzet is meghívót kapott egy látogatásra. Itt bemutatták lapunknak, hogyan gyakorlatoznak a helikopteres rendőrök az évadra készülve, és egy körülbelül negyedórás kört is mehettünk Siófok környékén. 

A reptéren négy gépmadár szokott állomásozni, a sajtóbemutatón ebből két kisebbet és egy nagyobbat láthattunk a mérsékelten fújó, de kimondottan hűvös reggeli tavaszi szélben, a negyedik egy méretes silóban várta a karbantartást. 

A helikoptereket egy pilóta és egy másodpilóta vezeti, akik elöl ülnek, a kisebb helikopterekben két szűkösebb hely van mögöttük, a nagyobb helikopterben viszont négyen is tudnak egyszerre utazni a pilótákon kívül, és még az utasok lábának is bőven jut hely. 

A nagy gép odaérkezésünkkor letakarva várta a bevetést egy nagy zöld mező le- és felszállásra kialakított betonkörének közepén, tisztes távolban a két kisebbtől. Közben megérkezett a technikai személyzet is, akik alapos és hosszan tartó ellenőrzés után előkészítették a helikoptert a felszállásra. Az eligazítást és a szabályok ismertetését követően a pilóták és három újságíró beültek a járműbe. Egyre erősödő robajjal beindultak a propellerek, még jobban arcba vágott a szél, és rövidesen fel is szállt a „nagy madár”.

Karbantartás közben a siófoki rendőrhelikopter-bázison. Fotó: Kurucz Árpád

Még a felszállás előtt Horváth Péter rendőralezredes, a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálatának megbízott szolgálatvezető-helyettes főpilótája lapunknak elmondta: összesen 22-en dolgoznak ennél a balatoni egységnél. Őt már gyermekkora óta vonzotta a repülés, és szolnoki lévén a sikeres orvosi vizsgálat után a helyi műszaki főiskolán tanult tovább. A pilótáknál a vizsgálat során a gerincproblémákat próbálják kiszűrni, de a szemet, a pszichológiai alkalmasságot és a fogazatot is nézik. Horváth Péter megjegyezte, nem igaz, hogy tömött foggal nem lehet repülni, az a lényeg, hogy a fogak kezelve legyenek. Hozzátette, amikor ő jelentkezett pilótának, 14 jelentkezőből kettőt nyilvánítottak alkalmasnak, és három napig tartottak a vizsgálatok.

A legfontosabb feladatok

A helikopteres rendőrök fő feladatai közül kiemelte az eltűnt személyek keresését, a részvételt a migránsok feltartóztatásában a déli határon, a hóhelyzeteket, valamint a Miskolc környékén, illetve az 1990-es években Ukrajnában történt árvízi mentést. Ők éjszaka a fákról mentették az embereket az élelmiszerek szállítása és a betegszállítás mellett, és hőkamerával ellenőrizték, hogy ne történjenek fosztogatások. – Ahol tudunk, segítünk – jelentette ki a főpilóta.

Arra a felvetésre, hogy a vihar milyen nehézségeket okozhat a pilótáknak, kifejtette: vihara válogatja. 

Meghatározó a szél turbulenciájának erőssége, mert túl erős szélben és villámlásban nem tudnak felszállni, bár szerinte a pilóta legnagyobb ellensége a köd, az alacsony felhőalap és a jégeső. 

Amit igazán szeretnek, az a napos kék ég, a sok ezer kilométeres látótávolság és a „gyenge szellőcske”, bár a túl meleg idő sem a legkellemesebb nekik, mert ha kint negyven fok van, az a helikopterben körülbelül hatvan fokot jelent, és nehezebb dolguk van a kis gépeken, ahol nincsen légkondicionáló berendezés. Ilyenkor ablakot nyitnak, és a menetszéllel enyhítik a hőséget – árulta el Horváth Péter.

Így lehet valakiből pilóta

Hozzá hasonlóan Kovács Péter rendőrhadnagy, másodpilóta is gyermekkorában szeretett bele a repülésbe, végül a Készenléti Rendőrség egyik pályázatán nyerte el a helikopterpilóta-kiképzés lehetőségét.

Ehhez szüksége volt egy felsőfokú műszaki végzettségre, egy nyelvvizsgára és egy szigorított egészségügyi alkalmassági vizsgálatra. Felidézte, hogy a pszichológiai alkalmassághoz ki kellett töltenie egy több száz kérdésből álló tesztet, gépekkel is vizsgálták, majd elbeszélgetés következett, illetve kézremegés-vizsgálat. 

Mint mondta, ő másodpilótaként segíti a parancsnok pilóta döntéseit, és ahhoz, hogy valaki másodpilóta legyen, állami repülésben 150 repülési óra szükséges, a parancsnoki pozícióhoz pedig ötszáz repülési órát kell gyűjteni. Kedvenc feladatának a deszantolást, a kommandósok szállítását és kötélen csúsztatását nevezte, mert az elég komplex feladat, de emellett szereti a vízből mentést és a szokásostól eltérő, speciális teendőket is. Jóleső élményként egy feladat sikeres végrehajtását szokta megélni, mostanában a határ mellett dolgoznak sokat, és nagyon élvezi, ha megtalálja az embereket, és elvezeti hozzájuk a földi egységeket. Mivel ezek a rendőrségi helikopterek nagyon megbízható gépek, rossz élményekkel, meghibásodásokkal nincs tapasztalata.

A Balaton a helikopterből. Fotó: Kurucz Árpád

Az ideális repülési magasság

Amint ezt befejezte, éppen visszaérkezett a kiképzési repülésről a korábban felszállt gép, amelynek feladata a víz fölötti repülés. Ilyenkor olyan speciális helyzetet gyakorolnak, amikor a horizont, a föld és az ég vonala nem nagyon látszódik, és azt nézik, hogy alacsony magasságon hogyan lehet ezt megvalósítani. Ötven méteren kezdenek, és alig pár méteres magasságba mennek le. Hozzáfűzte: végeznek külső súly emelését gyakorló feladatot is a kis helikopterrel, valamint megteszik az úgynevezett „iskolakört”, amin a sajtó képviselői is részt vehettek. 

Ezt háromszáz méteres magasságban kezdik, mivel lakott terület felett repülnek, ami nagy zajhatással jár, de amint a Balaton fölé érnek, le lehet süllyedni mintegy ötven méterre vagy amíg a víz felverődése kellemetlenné nem válik látási szempontokból. 

Az egészségügyi kockázatokról szólva megjegyezte, hogy bár a zajártalom probléma lehet, olyan felszerelést kaptak, ami eléggé jól szigetel, és van egy aktív zajszűrővel ellátott sisakjuk is. Egymással a gépen belül belső kommunikációs rendszert használva beszélnek – zárta a beszámolóját Kovács Péter.

Borítókép: Rendőrségi helikopterek a sajtónak rendezett bemutatón Siófok mellett (Fotó: Kurucz Árpád)