Az eljárás során végig konokul és következetesen tagadó Brodmann, valamint védője elsősorban felmentésért fellebbezett, másodsorban azt indítványozták, hogy legfeljebb személyi szabadság megsértését állapítsa meg a táblabíróság, amiért maximum 5 év szabadságvesztés szabható ki.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség – a Fővárosi Főügyészség fellebbezését fenntartva – azt indítványozta, a táblabíróság hagyja jóvá az első fokú ítéletet azzal, hogy megemeli a legkorábbi szabadulási lehetőséget, azaz a vádlott nem 25 év letöltése után szabadulhatna feltételesen, hanem 30, 35 vagy 40 év után.
A Főváros Ítélőtábla szerdai ítélete megjósolhatatlan.
1. Dönthet úgy a táblabíróság, hogy megsemmisíti az első fokú ítéletet, és új eljárásra utasítja a Fővárosi Törvényszéket. A másodfokú eljárás első napján, múlt héten ennek a lehetőségét egyáltalán nem érzékelte a hallgatóság, nem merült fel, hogy például iratellenesen járt volna el az első fok vagy törvényellenesen állapította volna meg az ítéleti tényállást.
2. Az a döntés is születhet, hogy egy az egyben jóváhagyják az első fokú ítéletet, ebben az esetben az jogerős lesz. Brodmann mintegy 23 évig maradhat még a fegyházban. (Korábbi letartóztatása, illetve a bűnügyi felügyelet különböző mértékben beszámít a büntetésbe.)
3. Amennyiben az első fokon megállapított minősítést és ítéleti tényállást elfogadja a táblabíróság, de súlyosítja az ítéletet, azaz kitolja a feltételes szabadlábra helyezést időtartamát, szintén jogerős döntést hoz.
4. Az ítéltőtábla bizonyítottság hiányában felmentheti Brodmannt az emberölés vádja alól, ám kimondja a személyi szabadság megsértését, és például az azért kiszabható maximumra, 5 évre ítéli a vádlottat. Ebben az esetben részben ellentétes ítélt születik az első fokkal, így harmadfokra, a Kúriára kerülhet az ügy.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!