A BKK által kidolgozott 2015-ös koncepcióterv szerint az északi és a déli szakaszt egyidejűleg újították volna fel. Ezt az elképzelést el kellett vetni, mivel a metró buszokkal történő pótlását nem lehetett megoldani. A rendelkezésre álló járművek száma és a projekt pénzügyi fedezete sem tette lehetővé a koncepció megvalósulását. Ez a körülmény már a projekt elején a megvalósítási időtartam jelentős, mintegy 17 hónapos növekedését eredményezte – nyilatkozott a Magyar Nemzetnek a felújítás hátteréről Radnay Tibor metrófelújítási projektigazgató. Mint mondta, a projekt 2017. novemberi indulásánál az eredeti tervek részleges akadálymentesítésről szóltak, vagyis 12 állomás akadálymentesítéséről.
A felújítás műszaki tartalma jelentősen változott azzal, hogy 2018 májusában döntés született a vonal teljes körű akadálymentesítéséről. Miközben már tartottak a felújítási munkálatok, az akadálymentesítés miatt a szerződéseket is módosítani kellett, valamint az érintett nyolc állomás esetében a műszaki megoldást is ki kellett dolgozni.
Többek között utólagos akadálymentesítéseket végeztek az északi (Dózsa György út) és déli szakaszon (Ecseri út és Pöttyös utca állomások), valamint a mélyállomások esetén új szerkezetek, a ferdepályás felvonók megvalósíthatóságának vizsgálatát is el kellett végezni, azok terveit el kellett készíteni, és az engedélyeket is meg kellett szerezni, hiszen közforgalomban eddig Magyarországon ilyen szerkezetek nem működtek.
Radnay hangsúlyozta, hogy az építés bontással kezdődött, hiszen a régi gépeket, berendezéseket, építészeti burkolatokat, szerkezeteket először el kellett távolítani ahhoz, hogy az újjáépítés elkezdődhessen, azonban a bontási fázisban nem várt, előre nem látható műszaki feladatok elvégzésének szükségessége jelentkezett. – Ezek közül az egyik legjelentősebb a terveken korábban nem jelzett helyeken – mindhárom vonalszakasz állomásain – is előforduló azbeszttartalmú szigetelések, szerkezetek, amelyek szakszerű eltávolítása tovább hátráltatta a munkavégzést – emlékeztetett. A projektigazgató arra is felhívta a fogyelmet, hogy az eredeti tervek a sínállomány ötvenszázalékos cseréjét tartalmazták, azonban a vizsgálatok alapján a teljes vonalat érintő síncserére volt szükség. – A metrófelújítás projektigazgatósága ezért már 2017-ben előre megrendelte a sínállományt és az összes kitérőt, tekintettel azok hosszú előállítási idejére, függetlenül a kivitelezőtől – árulta el a probléma megoldását Radnay Tibor. Hozzátette: ha ez nem történt volna meg, és a sínállomány már nem lett volna a BKV Zrt. tulajdonában, akkor a pandémia és a háború miatt biztosan nem készülhetett volna el az új vasúti pálya.