Ezer helyet léptek előre a rangsorban

– Kijelenthető, hogy jól fektettük be az állami támogatást, hiszen csaknem ezer helyet javítottunk a világrangsorban – mondta Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A modellváltás óta az intézmény egyedülálló megoldásokat tud alkalmazni a kelet-közép-európai térségben, ilyen az ígéretes startupok támogatása. A rektor kitért arra is, hogy a hallgatói létszám mellett a minőséget is növelni tudták, aminek bizonyítéka a legnevesebb nagyvállalatokkal folytatott együttműködés.

Fotó: BachPekaryMate

– Hogyan segítette ezt a modellváltás?
– Fel tudtuk gyorsítani a cégekkel történő együttműködést, ezt pedig elsősorban a szabadabb működési modell teszi lehetővé. Az egyetem ma csaknem háromszáz vállalati partnerrel dolgozik együtt, közöttük a legjelentősebb cégekkel, mint például a Bosch, a Morgan Stanley, az Oracle, az MVM, a Samsung, az evoSoft, a Siemens, valamint az összes hazai mobilszolgáltató, csak hogy néhány ismertebb vállalatot említsek.

Tizenkétezer hallgatója van az egyetemnek, évente több ezren végeznek, és szinte mindenki azonnal elhelyezkedik azon a területen, amelyre a diplomája képesíti.

Ma Magyarországon minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemen szerezte a diplomáját.

– Mit tart a saját sikerének az elmúlt négy év rektori tevékenységében?
– A korábban említett rangsorbeli nagy léptékű javulásnak és a tudományos teljesítmény fejlődésének köszönhetően betörtünk a köztudatba és a nemzetközi térbe. Emellett nagyon fontosnak tartom azt is, hogy valódi csapatszellemet alakítottunk ki az egyetemen, minden dolgozónk ugyanazokért a célokért küzd. Egy ekkora intézménynél, ahol ezernél többen dolgoznak, ez nem magától értetődő, a bizalmat elnyerni komoly eredménynek számít. Emellett a tantárgyainkat és a tanterveinket ismételten meg tudtuk úgy újítani, hogy az egyetem közben szintet lépett nemcsak tudományos értelemben, hanem a hallgatói minőségben is.

Amíg öt évvel ezelőtt a felvett hallgatók hatvan százalékának csak középszintű érettségije volt, ma minden diák emelt szintű érettségivel kerül az egyetemre.

Azon kevés hazai műszaki felsőoktatási intézmény vagyunk, amely úgy tudta majdnem harminc százalékkal – eddig sosem látott mértékben – növelni az elsőéves hallgatók létszámát, hogy ragaszkodtunk a minőségi követelményekhez, így az emelt szintű érettségihez. Szintén nagyon fontos eredménynek tartom, hogy az egyetem, karöltve a fenntartó alapítvánnyal, meg tudta újítani, illetve bővíteni az ingatlanállományát az öt évvel ezelőtti állapothoz képest.

– Merre lehet, merre szeretnének még továbbfejlődni?
– Először érdemes az eredményeket stabilizálni. Szintén nagyon komoly fejlődés következett be abban, hogy az egyetem, a befektetői szemléletet követve, létrehozta a saját kockázati tőketársaságát. A tízmilliárd forinttal idén szeptemberben elinduló tőkealap valódi unikum magyar és régiós összehasonlításban is. Ez nagyon komoly vállalás, bízom benne, hogy hamarosan eredményt is fel tudunk mutatni, és egyre több startup cég kezdhet el működni az egyetem támogatásával. Ha a hosszú távú célokat nézzük, akkor arról is szólnom kell, hogy nem mondtunk le integrált campusunk megvalósításáról. Budapest négy különböző helyszínén működünk jelenleg, és fejlődésünket, lehetőségeinket nagyban segítené, ha egy fővárosi központunk lenne, továbbra is itt Óbudán. Szintén fontos szempont a hallgatói minőség további emelkedése nemcsak hazai, hanem a nemzetközi térben is. Öt évvel ezelőtt háromszáz külföldi hallgató járt hozzánk, most nyolcszáz fölött állunk, viszont a tizenkétezres hallgatói összlétszámot tekintve még van hova fejlődnünk.

Egyre többen fedezik fel külföldön is az Óbudai Egyetemet, de még több nemzetközi hallgatót szeretnének (Fotó: Bach Máté)

– Hol látja az egyetemet öt év múlva?
– A nemzetközi rangsorokban való további előrelépés kiemelt célunk, bízom benne, hogy hamarosan a világ legjobb ezer egyeteme közé kerülünk. A szakterületi rangsorokban pedig megközelítjük az ötszáz legjobb egyetemet, ezért mindent elkövetek, hogy a nálunk oktatók és kutatók minél magasabb szinten végezhessék a munkájukat. Az utánpótlás-nevelésben is sokkal több fiatal kollégát szeretnénk felvenni, akiket az Óbudai Egyetemen képzünk, és itt tudják folytatni felsőoktatási karrierjüket.

– Korábban már hangsúlyozta, hogy mennyire gyakorlatorientált az egyetem, amelynek az egyik ismérve a duá­lis képzés megvalósítása. Hogyan sikerült ezt a rendszerükbe építeni és milyen további lehetőségeket látnak benne?
– A duális rendszerben a cég a hallgatóval köt direkt megállapodást, miközben az adott oktatási intézménybe, jelen esetben az Óbudai Egyetemre felvételizik. Nekünk biztosítani kell a megfelelő céges hálót, és a vállalatoknak meg kell bízniuk az egyetem képzési színvonalában, mert nekik így éri meg befektetni.

A duális képzés előnyei leginkább a székesfehérvári karunkon mutatkoznak meg, ahol jól kiépített ipari környezet van, és ahol együtt tudunk működni az önkormányzattal.

A városvezetés megértette, hogy nekik és nekünk is nélkülözhetetlen minél több céget a városban tartani. Az önkormányzat háttértámogatása az ösztönzők szempontjából komoly segítséget jelent, többek közt ezért jár hozzánk a legtöbb duális képzésben részt vevő hallgató.

– Székesfehérváron kívül hol vannak az egyetemnek duális képzést folytató telephelyei?
– Salgótarjánban, illetve építünk egyet Kaposváron. Mindkét területen oktatás is zajlik, illetve tudományospark-hálózatunk kiépítésével párhuzamosan gondolkodunk egy zsámbéki telephely létrehozásán is.

– Készülnek arra, hogy az Európai Unió döntése miatt a diákjaik és a kutatóik esetleg nem vehetnek részt az Erasmus+, valamint a Horizon Europe programokban?
– Hadd kezdjem azzal, hogy ezt rendkívül diszkriminatív lépésnek tartom, mert minden szempontból ellentmond azoknak az alapelveknek, amelyeket az Európai Unió mindig is vallott.

Méltatlan, mert látnunk kell, hogy mindez nemcsak a hallgatókra nézve hátrányos, de komolyan rombolja az egyetem sok munkával felépített presztízsét, szakmai és tudományos kapcsolatait.

Bepereltük az EU-t, hogy jogorvoslatot szerezzünk magunknak, ugyanakkor előre is kell tekintenünk. Az Óbudai Egyetem több mint 130 külföldi egyetemmel áll aktív kapcsolatban, és további csaknem kétszáz intézménnyel van együttműködési megállapodása. Bár pénzügyileg kirekesztve érezzük magunkat, jogilag továbbra is teljes körű tagok maradunk. Ezt a disszonanciát kell feloldani a nemzetközi partnerekkel való együttműködésben.

– Ez azt jelenti, hogy még mindig számolnak a magyar diákok részvételével a programokban?
– A nemzetközi programokat továbbra is tervezzük, és ne felejtsük el, hogy 2024. június 30-ig élő szerződéseink vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatóink nemzetközi partnereinknél részképzésben tanuljanak. Ha ezután nem kapnánk uniós támogatást,

a kormányzattal szorosan karöltve készülünk anyagi ösztönzőkkel, hogy egyetlen hallgatónk se legyen elvágva a nemzetközi színtértől, sőt ösztönözzük a még nagyobb létszámú mobilitás növelését.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a külföldi egyetemek nem tesznek különbséget magyar alapítványi és nem alapítványi egyetemek között. Minden magyar felsőoktatási intézményt hátrányosan érint az unió határozata, amellyel, bárki bármit is mond, valójában a magyar diákokat és tanárokat büntetik.

Az Óbudai Egyetem rektora úgy vélte, hogy a magyar diákokat és tanárokat bünteti az unió az Erasmus+ és a Horizon Europe megvonásával (Fotó: Bach Máté)

– Nagy visszhangot kapott a sajtóban, hogy az Óbudai Egyetem lett két budapesti középiskola fenntartója. Mennyire sikeres ez a projekt eddig?
– A Szinyei Merse Pál Gimnázium és az Orchidea Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium került az Óbudai Egyetem fenntartásába szeptember 1-jétől. Az elsődleges szempontunk az volt, hogy innovációmenedzsmentben lépjen egyet előre az egyetem, hiszen Magyarország ambiciózus célja a tudásalapú társadalom kiépítése, a leginnovatívabb öt nemzet közé tartozni záros határidőn belül az unióban. Ehhez viszont nem elegendő a pénzügyi és az infrastrukturális beruházás, hanem a gondolkodásmódon is változtatni kell. A mai fiatalok egyik legnagyobb gondja az, hogy az innovációmenedzsment nem ötvöződik a magyar nemzet bri­liáns szürkeállományával.

Az ötleteket le kell védetni, időben a piacra juttatni, és ezeket a készségeket nálunk meg lehet tanulni.

Arra törekszünk, hogy már középiskolás szinten elkezdjük ennek a szemléletnek a kialakítását. Amikor egy frissen érettségizett fiatal bejut az egyetemre, örül, ha az első évben bent marad, egyáltalán nem tud foglalkozni a még esetlegesen középiskolásként megfogalmazódott ötlete megvalósításával. Márpedig ha egy innovációs ötlet egy évig „parkol”, az óriási luxus. Az akarjuk elérni, hogy egy tanuló a középiskolában kapott tudást lineárisan tovább tudja vinni az egyetemre, ne legyen nagy törés a két intézményi rendszer közötti átmenetben.

Borítókép: Kovács Levente azt mondja, félig állami, félig magánintézményi szemlélettel a saját kezükbe vehették a sorsukat (Fotó: Bach Máté)