Szentkirályi Alexandra: A kormány nem enged a rezsicsökkentésből

Bár a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók nyomán több ezer milliárd forintban mérhető kár érte Magyarországot, a jövő évi költségvetésben így is több pénz jut a korábbiaknál a honvédelemre, és a kabinet eltökélt, hogy megvédi a rezsicsökkentést, valamint a munkahelyeket is – fejtette ki a Magyar Nemzetnek Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Arra is kitért, hogy az ukrán–magyar viszony javításában elengedhetetlen lenne a tisztességes bánásmód a magyar cégekkel és a kárpátaljai magyarokkal. Szentkirályi a fővárosi vezetés kapcsán elmondta: egy olyan kormánnyal próbálnak háborúzni, amelyik fejlesztette és fejleszti a várost.

20230523 budapest Szentkirályi Alexandra Éva magyar jogász, politikus. 2014 és 2019 között Budapest főpolgármester-helyettese, 2020-tól a hazai kommunikációért felelős kormánybiztos havran zoltan magyar nemzet

– Az a pénz jár Magyarországnak, a magyar embereknek, ezért várjuk, hogy a források megérkezzenek. Iskolai példával élve nemcsak a kapott házi feladatot, de a szorgalmit is elvégeztük Brüsszel felé. A vállalásokat teljesítettük, a jogszabályok megszülettek, tehát semmilyen objektív akadálya nem lehet az uniós pénzek érkezésének. Természetesen itt egy politikai játszma zajlik. Brüsszelnek nem tetszik Magyarország évek óta következetesen vállalt álláspontja számos témában – nemet mondunk a háborúra, a migrációra és a genderre. Bízom benne, hogy nem a politikai szempontok fognak győzedelmeskedni és Magyarország megkapja a neki járó valamennyi forrást.

– Márpedig ezen szempontok érvényesülését a magyarországi baloldal is elősegíti. Számít a gáncsoskodásuk Brüsszelben, vagy annyira súlytalanok, hogy ennek nincs jelentősége?

– Magyarország más országokhoz képest nagyobb terhet cipel, amikor a baloldalról beszélünk. Az, hogy a legnehezebb időkben is a saját hazájuk ellen áskálódnak képviselők, az a politika világában is egy szokatlan dolog. Teszik ezt úgy, hogy az uniós források biztosítják például a pedagógus-béremelést is. Mindez azért is arcátlan, mert minden juttatással együtt a baloldali képviselők havi öt-hat millió forintos fizetésekért ülnek kint az Európai Parlamentben, és az ellen lobbiznak – ezt nem mi állítjuk, ők mondják magukról –, hogy Magyarország ne kapja meg az uniós forrásokat és a gyermekeinket tanító pedagógusok ne kereshessenek havi nyolcszázezer forintot. Nem a pedagógusokért dolgozik a magyar baloldal, hanem ellenük. Az ország érdeke az lenne, hogy ők is harcoljanak, hogy a magyarok megkapják a nekik járó pénzt!

– A napokban robbant a hír, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke le akarta állíttatni az Ukrajnán keresztül hazánkba irányuló olajszállításokat. Hogyan értékeli ezt a kormány?

– Minden ilyen megjegyzés egy puskaporos levegőjű időszakban csak ronthat a helyzeten. Tegyük hozzá azt a hírt is, ami a Washington Postban jelent meg, miszerint az ukrán elnök azt javasolta, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket, mert ezzel Magyarországnak nagy kárt okoznának. Ukrajna ezt nem cáfolta, Brüsszel pedig nem ítélte el. Ijesztőnek tartom, hogy több mint egy évvel a háború kirobbanása, a rengeteg elvesztett élet után, a szankciós gazdasági válság közepette az EU még mindig nem a béke irányába tesz lépéseket. Mi sem írja le ezt a helyzetet jobban annál az ellentmondásnál, mint hogy békekeretnek hívják azt a forrást, amiből a fegyverszállítmányokat finanszírozná Brüsszel. 

Magyarország a kezdetektől egy álláspontot képvisel: be kell fejezni a háborút, azonnali tűzszünet és béke kell. Ahogyan a migráció kérdésében, úgy itt is az idő minket fog igazolni, nem adjuk fel a józan ész politikáját.

– A magyar kormány békére irányuló felhívását a hazai baloldal és Magyarország ellenfelei oroszpárti álláspontként azonosítják, mondván, hogy ez területvesztést jelentene Ukrajnának, amit ők szeretnének elkerülni.

– A baloldal azért támad, mert háborúpárti, a kormány pedig békepárti. A baloldalt súlyos dollárokkal fizetik azért, hogy Magyarországot is belesodorja a konfliktusba és átállítsa a háborúpártiak sorába. Ez a mostani nemzeti kormánnyal biztos nem fog megtörténni. Ez akkor történhetne meg, ha a Gyurcsány vezette baloldal kerülne hatalomra. Elítéljük az orosz agressziót a harcok kitörése óta, nonszensz a baloldal ezen felvetése is. Nem lehet a kocsit a lovak elé fogni: előbb le kell tenni a fegyvert és csak utána lehet tárgyalni a békéről. A háború több mint egy éve húzódik és minden nap emberek ezrei halnak meg, egyre nagyobbak a károk. Láthatóan nem bír egymással a két fél, az események az eszkaláció irányába mennek, Európa pedig egyre csak sodródik bele a konfliktusba. Ez ellen fellépünk, és mindent megteszünk, hogy a béke legyen az európai politika hangja is.

– Jelenleg mélyponton van a kormányközi viszony Ukrajnával. Ha a kabinet szeretne ezen változtatni, akkor nekünk kellene gesztusokat tennünk Kijevnek vagy fordítva?

– Nem csak gesztusokat teszünk, hanem folyamatosan gondoskodunk az Ukrajnából elmenekültekről: a karitatív szervezetek, a határon dolgozók a háború kirobbanása utáni első perctől kezdve folyamatosan segítenek. Rengeteg segélyszállítmányt küldtünk nemcsak Kárpátaljára, hanem belső-ukrajnai területekre is. Hozzájárultunk óvodák, hivatalok, kórházak építéséhez. Két olyan szempont van, amitől viszont nem tudunk eltekinteni. Egyrészt: mi nem akarunk ebbe a háborúba semmilyen módon belekeveredni, csupán a béke irányába tett erőfeszítéseket tudjuk segíteni. A másik pedig az Ukrajnában élő magyarság szempontja, amit az első perctől kezdve világossá tettünk, már jóval a konfliktus kezdete előtt.

Ha Ukrajna a mi segítségünkre számít, akkor a kárpátaljai magyarokkal és a magyar cégekkel is tisztességesen kell bánni.

– Nemcsak a magyar állam van a korábbi éveknél nehezebb helyzetben, hanem a családok is. A segítséget nyújtó árstopokat június végéig hosszabbították meg. Örök kérdés: meddig lesz érvényben?

– Tisztázzuk, az árstopokra azért van szükség, mert a háború és a brüsszeli szankciók az egekbe emelték az árakat, nem csak itthon, egész Európában. A gödörbe került autót pedig ki kell húzni, nem hagyhattuk magukra az embereket ebben a helyzetben, az infláció mielőbbi letörésén kell dolgoznunk, erősítenünk kell a piaci versenyt. Az árstopok tehát még maradnak és újabb intézkedések is jönnek: júniusban indul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer. Mindemellett nagyon szigorúan figyeli a fogyasztóvédelem az árstopos termékeket, trükközni pedig nem éri meg, mert aki kiskapukat keres, bírságot talál azok helyén. Ezek az intézkedések lejjebb viszik az élelmiszerárakat és ezzel együtt az inflációt is.

– Az elmúlt évek válságai nem rengették meg a munkaerőpiacot, pedig sokan erre számítottak. Mit tud tenni a kormány, hogy ez így is maradjon?

– Ha valaki dolgozni akar Magyarországon, annak van munkája. A kihívást ma már inkább az jelenti, hogy a munkahelyek bővülésének a számát – ami nagymértékben összefügg az ipari kapacitások bővítésével – a munkaerő le tudja-e követni. Magyarország kis ország, így az elsődleges erőforrásai a magyar dolgos kezek és a tudás, számos iparágban dolgoznak kiemelkedő szakemberek az ország sikerén. Sok intézkedés segíti, hogy a munkahelyek megmaradjanak és újabbakkal bővüljenek. Például a Baross Gábor újraiparosítási program, ami az ország történetének egyik legnagyobb gazdaságélénkítő programja, de a gyármentő program, az energiaintenzív vállalkozások támogatása, a cégek energetikai korszerűsítéseinek támogatása is megvalósul, ahogy ágazati programok, mint a turisztikai akcióterv is.

A gazdaság stabil alapokon áll, az építkezés folyamatos; Brüsszel is négyszázalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre, miközben a baloldal mindig államcsődöt vizionál.

– Van egy szereplő, akit a korábbi Covid-járvány, a háború és az infláció mindenkinél rosszabbul érintett, legalábbis a kommunikációjuk ezt sugallja. Ez pedig a fővárosi önkormányzat. Hogyan látja Budapest helyzetét?

– Keserű szájízzel nézem, ami történik. Egy várost vezetni felelősségteljes munka. A Tarlós-ciklusokban városépítésről, városfejlesztésről, és nem városleépítésről és pótcselekvésekről szólt a munka. Az, hogy kinek az érdekeit szolgálja a város megtakarításainak felélése és a csődbe juttatása, azt nem tudom. Két fél ebben biztos nem érdekelt: a kormány és a budapestiek. Karácsony Gergely már gyakorlatilag csődbe vitte a fővárost, hatalmas hiteleket vett fel és saját alkalmatlansága miatt állandóan a kormányt hibáztatja.

– A baloldal egyik bevallott célja volt 2019-ben, hogy a fővárosban és az önkormányzatoknál megszerzett pozíciókat a kormány elleni harchoz használja fel és hídfőállásokat építsen ki. Hogy látja, bejött ez a terv?

– Aki hídfőállásokat épít, az háborúra készül, ami rossz irány. A fővárosi vezetés egy olyan kormánnyal próbál háborúzni, amelyik fejlesztette és fejleszti a várost, adott és nem elvett tőle. Pár napja adta át a felújított M3-as metrót a kormány jelentős támogatásával a főpolgármester, ez nem egy ártó szándékú kormányzati cselekedet volt, ahogy az sem az, hogy Budapest az egyedüli város, amely a közösségi közlekedés finanszírozására támogatást kap. Ezek egyébként még Tarlós István főpolgármesterségéhez kötődnek, ő szerezte meg hozzá az állami forrásokat, teremtette meg a lehetőséget, készítette elő a beruházásokat, a kormány pedig a városvezetéstől függetlenül biztosítja ezeket. Nincs ki ellen háborúzni. A budapestiek az érdekeik képviseletét várják el, sajnálatos dolog, hogy ezt nem sikerül teljesítenie Karácsony Gergelynek, de bizonyára nincs könnyű helyzetben az, akinek Gyurcsány Ferenc a főnöke.

Borítókép: Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő (Fotó: Havran Zoltán)