Von der Leyen azt javasolja az ukránoknak, hogy állítsák le a Barátság vezetéket Magyarország felé

A Magyarországon tartózkodó európai parlamenti költségvetési ellenőrző bizottság tagjai szerint nem tartozik a hatáskörükbe kommentálni az Európai Bizottság elnökének szavait. Mint kiderült, Brüsszelből azt az üzenetet kapták az ukránok, hogy nyugodtan állítsák le a kőolajszállítást Magyarország felé.

Százhalombatta, 2022. május 24. A Barátság II. kõolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt

A Mol folyamatosan tárgyal az ukrán vezetékhálózatot üzemeltető Ukrtransnafta vállalattal a tranzitdíjak mértékéről, amit a következő hónapokban két lépcsőben fognak emelni. 2023. május 15-én az Ukrtransnafta vezérigazgatója, Volodymyr Tsependa azonban egy orosz nyelvű feljegyzést küldött a Molnak arról, hogy az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátozásokat túl szigorúnak tartják, és úgy tapasztalják, a magyarok nem nyitottak a szabályozás további enyhítésére, értesült a Magyar Nemzet. 

Információink szerint a levélben az ukrán vezérigazgató megjegyezte, hogy 

Brüsszelből, Ursula von der Leyenéktől azt az üzenetet kapta az ukrán fél: „Ha a magyarok így állnak hozzá, akkor nyugodtan állítsák le a Barátságon a kőolajszállítást Magyarország felé.” 

Jelezték ugyanakkor tárgyalási szándékukat is.

A fentieket a Mol vezetői egyértelműen zsarolásként értékelik, éppen ezért nem kívánnak közvetlen tárgyalásokat folytatni az ukrán féllel, hiszen akkor további zsarolásoknak engednének teret.

Az ukrán zsarolási kísérletet levélben jelezte a Mol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek szerdán, valamint felvették a kapcsolatot a kijevi magyar nagykövettel is, hogy tegyen lépéseket az ügyben, aki azt ígérte, megpróbál intézkedni az ügyben.

Mint ismert, öt uniós tagország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia vezetői április közepén kérték az Európai Bizottságtól, hogy intézkedjen az Európába vámmentesen beáramló, a helyi gazdáknak kárt okozó ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Bulgária ezt megelőzően egyoldalúan importtilalmat vezetett be az ukrajnai mezőgazdasági termékekre. A bizottság ezután intézkedéseket fogadott el, amelyek négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án léptek hatályba. Ezen időszak alatt a felsorolt négy termék továbbra is szabadon forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve az importkorlátozások feloldása által leginkább érintett öt tagállamot. A termékek közös árutovábbítási eljárás keretében azonban továbbra is forgalmazhatók ezen öt tagállamon belül vagy áthaladhatnak rajtuk.

Ahogy arról a Magyar Nemzet beszámolt, 

Volodimir Zelenszkij egyébként is folyamatosan zsarolásra használja a hazánknak kulcsfontosságú vezetéket, sőt az ukrán elnök korábban arról is beszélt, hogy fel kellene robbantani azt. 

Ez a napokban derült ki azokból a titkos jelentésekből, amelyekről a The Washington Post számolt be.

Olyan dokumentumokról van szó, amelyek korábban nem szivárogtak ki, és a Discord üzenetküldő platformon terjedtek. Innen jutott hozzá a lap is. A most nyilvánosságra hozott információk részei a Pentagon-iratok néven ismert adatcsomagnak, amelyet a 21 éves Jack Teixeira osztott meg a közösségi médiában.

Hitelességüket a Pentagon nem vitatja.

A titkosszolgálati iratokból kiderül, hogy Ukrajna orosz falvak elfoglalására tett javaslatot, hogy kiszélesítse a befolyását Moszkvánál; egy olyan csővezeték lebombázását akarta elérni, amely NATO-tagállamba szállít orosz olajat; továbbá hogy nagy hatótávú rakétákat szerezne be, amelyekkel Oroszország határain belüli célpontokat támadhatna.

A The Washington Post beszámolt egy olyan feljegyzésről is, amely idén február közepén készült, és a Julia Sviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes és Zelenszkij közötti megbeszélést rögzítette. Ezen

Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, mert ezzel tönkre tudná tenni Orbán Viktor magyar miniszterelnök iparát, ami erősen az orosz kőolajra épül

– idézte a vonatkozó dokumentum tartalmát Zelenszkij szervezkedéséről az amerikai újság.

Ugyanakkor hozzátették: az ominózus beszélgetés részletezésénél az Egyesült Államok hírszerzési tisztviselői hangsúlyozták, hogy az ukrán elnök a dühét fejezte ki Magyarországgal szemben, és ebből fakadóan túlzó, értelmetlen fenyegetéseket fogalmazhatott meg. Ennek valószínűségét némiképp erősítheti, hogy ilyen típusú minősítés az amerikai kémektől nem kíséri azokat a beszámolókat, amelyekben Zelenszkij további merész katonai akciókat indítványoz, tehát ez alapján valóban egyedi kirohanásnak minősíthető – írták.

A The Washington Post értesüléseit eddig egyik fél sem cáfolta.

Fontos megjegyezni, hogy amikor tavaly az Északi Áramlat gázvezetéket érte támadás, az esetet mindenki terrortámadásnak minősítette.

A múlt héten egyébként már érte támadás a Barátság kőolajvezeték egyik töltőpontját is az Ukrajnával határos oroszországi régióban. A Transznyeft orosz olajvezeték-üzemeltető vállalat terrortámadásnak minősítette az esetet.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a kőolajvezeték felrobbantása azt a célt szolgálta volna, hogy Magyarország ne kaphasson több orosz olajat, ezáltal pedig „fejre álljon a magyar ipar és meggyengüljön Orbán Viktor”. Lapunknak nyilatkozva hozzátette:

Ez a NATO 5. cikke szerint támadás lett volna Magyarország és így a NATO ellen.

A NATO 5. cikke kimondja, hogy a szövetség egyik vagy több tagját Európában vagy Észak-Amerikában ért külső fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és így az ENSZ egyéni és kollektív védelmi jogával élve azonnal támogatni fogják a megtámadottat, akár fegyverrel is, emlékeztet a Magyar Nemzet. A támadás tágan is értelmezhető, abba például a kibertámadás vagy az infrastruktúrát ért támadás is beletartozhat, vagyis minden, ami a biztonságot veszélyezteti. Az 5. cikkely nem lép automatikusan életbe.

„Teljesen egyetértek azzal, hogyha egy ilyen támadás bekövetkezne, akkor vizsgálni kellene a NATO-t ért esetleges támadás kérdését szerződés szerint” – fogalmazott Tóth Máté energiajogász, nemzetközi jogi szakértő lapunknak. Hozzátette: a szövetség szerződésének logikája az, hogy egyetlen tagországot se érhessen olyan sérelem, a területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegető veszély, ideértve a terrortámadást is, amely válasz nélkül maradna a kollektív védelem elve szerint.

Mint ismert, Magyarország a háború kitörése óta támogatja Ukrajnát azzal, hogy történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját hajtja végre. Folyamatosan fogadjuk az Ukrajnából érkező menekülteket. Ha mindezt figyelembe vesszük, akkor ez mindenképpen elgondolkodtató, hiszen stratégiai jelentőségű infrastrukturális vezetékről van szó, amely lényegében biztosítja hazánk kőolajellátását – fogalmazott Palóc André, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője az üggyel kapcsolatban.

A szakértő a közszolgálati Kossuth rádióban úgy fogalmazott,

az információk szerint Ukrajna arra készült, hogy egy NATO országnak ártson. Az az Ukrajna, amelynek az egyik legfőbb zászlajára tűzött ügye, hogy belépjen a NATO-ba, „szóval ha a kettőt összerakjuk, nehéz úgy egy szövetségi rendszert értelmezni”.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Twitter-oldalán reagált a The Washington Post értesüléseire.

Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen szervezkedik?

– tette fel a kérdést.

How is it possible that Ukraine is plotting against a NATO country??🤔🧐 https://t.co/pABhdPtG7I

— Zoltan Kovacs (@zoltanspox) May 14, 2023

Az EU vezetőinek nincs tudomásuk a fenyegetésről

Az Európai Bizottság (EB) a minapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy nem volt tudomása arról, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar ipar aláásása érdekében fel akarta volna robbantani a Barátság kőolajvezetéket.

Ursula von der Leyent a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján kérdezték erről. Az EB elnöke a kérdés hallatán először zavartan a papírjait kezdte lapozgatni, majd kijelentette, hogy nincs tudomása erről. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője pedig, aki a sajtótájékoztatót vezette, megerősítette, hogy ez a bizottsági elnök válasza.

A V4NA nemzetközi hírügynökség ezért levélben fordult Ursula von der Leyenhez, Charles Michelhez, Roberta Metsolához, az Európai Parlament elnökéhez, Jens Stoltenberg NATO- és António Guterres ENSZ-főtitkárhoz, hogy mondják el véleményüket arról, hogy Zelenszkij ukrán elnök egy minap napvilágra került titkosszolgálati lehallgatás szerint egy európai uniós és NATO-tagország gazdaságát gyengítő támadásra készült.

De nem csak a brüsszeli vezetők, hanem a Magyarországon tartózkodó európai parlamenti költségvetési bizottsági tagok is kibújtak az érdemi válaszadás alól. Kérdésre válaszolva, miszerint Ukrajna folyamatosan zsarolja Magyarországot a kőolajvezetékkel, és hogy Ursula Von der Leyen azt javasolja az ukránoknak, hogy állítsák le a Barátság vezetéket Magyarország felé, Monika Hohlmeier úgy fogalmazott: „Félreértik a szerepünket, nekünk a költségvetés felügyelete a feladatunk.”

Borítókép: A Barátság II. kőolajvezeték fogadópontja a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)