Nógrádi György: Zelenszkij terve a NATO 5. cikke szerinti támadás lenne Magyarország ellen

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a kőolajvezeték felrobbantásának terve azt szolgálhatná, hogy hazánk ne jusson hozzá több orosz kőolajhoz, ezzel megtörve a magyar ipart és meggyengítve Orbán Viktort. A szakértő szerint a közvetett támadás a NATO 5. cikke szerinti támadásnak is minősülhet. Tóth Máté energiajogász szerint egy ilyen cselekmény esetén valóban vizsgálni kellene a NATO-t ért esetleges támadást. A szakértő kiemelte ugyan, hogy a magyar nyersolaj és feldolgozott kőolajtermék tartaléka világszinten is kiemelkedő, azonban hozzátette, hogy a hazai készletek is korlátozottak. Hozzátette: egy ilyen „terrorcselekmény” azonnal felfelé indítaná el a kőolaj- és üzemanyagárakat.

Hága, 2023. május 4. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozik a sajtó képviselõinek Hágában 2023. május 4-én. MTI/EPA/ANP/Remko De Waal Fotó: Remko De Waal

Nógrádi György szerint a kőolajvezeték felrobbantása azt a célt szolgálta volna, hogy hazánk ne kaphasson több orosz olajat, ezáltal pedig „fejreálljon a magyar ipar és meggyengüljön Orbán Viktor”. Hozzátette: 

Ez a NATO 5. cikke szerint támadás Magyarország és így a NATO ellen.

A NATO 5. cikke kimondja, hogy a szövetség egyik, vagy több tagját Európában vagy Észak-Amerikában ért külső fegyveres támadás esetén valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és így az ENSZ egyéni- és kollektív védelem jogával élve azonnal támogatni fogják a megtámadottakat, akár fegyverrel is. A támadás tágan is értelmezhető, abba például a kibertámadás, vagy az infrastruktúrát ért támadás is beletartozhat, vagyis minden, ami a biztonságot veszélyezteti. Az 5. cikkely nem lép automatikusan életbe.

– Teljesen egyetértek azzal, hogyha egy ilyen támadás bekövetkezne, akkor vizsgálni kellene a NATO-t ért esetleges támadás kérdését az Észak-atlanti Szerződés szerint – fogalmazott Tóth Máté energiajogász, nemzetközi jogi szakértő. Hozzátette: 

a szövetség szerződésének a logikája az, hogy egyetlen tagországot se érhessen olyan sérelem, a területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát fenyegető veszély, ideértve valamennyi terrortámadást, amely válasz nélkül maradna a kollektív védelem elve szerint.

Időközben Washington is megerősítette, hogy valóban volt olyan ukrán felvetés, hogy fel kellene robbantani a kőolajvezetéket, ám az amerikaiak „azzal mentegették Zelenszkijt, hogy dühös volt. Egy államfő nem lehet dühös”– nyomatékosított Nógrádi György.

Arra az ukrán tervre, hogy Kijev a NATO tagja szeretne lenni a biztonságpolitikai szakértő úgy felelt: erre a legkisebb esélye sincs. – Egy fegyveres konfliktusban álló ország, amely háborút vív a szomszédjával, ahol a demokrácia minimuma sincs meg, nem léphet be a NATO-ba – emelte ki Nógrádi György.

„Adódik a felvetés, hogy valóban megfontolt politikai lépés és vezetés lenne-e az, ahol ilyen típusú döntéseket próbálnak meg előkészíteni. Ráadásul az is fontos, hogy Magyarország mint szomszédos ország a háború kitörése pillanatától kezdődően nyújtott segítséget, és azonnal menekülteket fogadott be Ukrajna területéről, kérés nélkül” – idézte az MTI Palóc Andrét, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzőjét.

Az elhangzottak és az ötletelés mindenképpen elgondolkodtató, hiszen stratégiai jelentőségű infrastrukturális vezetékről van szó, amely lényegében biztosítja hazánk kőolajellátását

– fogalmazott az M1-en a tudásközpont vezető elemzője.

Hozzátette: szerinte nehezen értelmezhető az, hogy Ukrajna úgy akart „ártani” egy NATO-szövetségesnek, hogy közben maga is a politikai  és védelmi szövetség részévé kíván válni.

 

Háromszorosára emelkedett a vezeték tranzitdíja

Tóth Máté rámutatott arra is, hogy nemcsak az orosz fél jár jól a csővezetéken történő olajvásárlással, hiszen tranzitországként Ukrajna is pénzt kap az üzletekből.

– A tranzitot Ukrajnának, mint minden, a nemzetközi energia charta egyezményben részes országnak garantálnia kell, még ha vitája is van egy országgal, akkor sem veszélyeztetheti harmadik országok ellátását, ezt Kijev pedig vállalta – nyilatkozta lapunknak Tóth Máté energiajogász. Hozzátette: 

a tranzitdíjakat Ukrajna a háromszorosára emelte az elmúlt évben.

– Elképesztő, hogy Ukrajna ezt a kötelezettségét hajlandó lenne megsérteni – tette hozzá. Mint elmondta, ugyan azt nem tudni, hogy a Barátság kőolajvezeték melyik szakaszát, leágazását érhette volna támadás, de a „nemzetközi jogi sztenderdek szerint ez minden határon túlmegy”. Szerinte pontosan ezért nincs is helye „bagatellizálni” a helyzetet, vagy „az ukrán elnök valamiféle bocsánatos kirohanásának, pillanatnyi haragjának beállítani a helyzetet”. – Ez a nemzetközi jog és szerződéses kötelezettségek sztenderdjei felől nézve is elképesztően súlyos, sőt példátlan fenyegetés hazánkkal szemben – hangsúlyozta.

Kiemelkedő a magyar ellátásbiztonság

Az ellátás biztonság tekintetében Tóth Máté hozzátette, hogy „még mindig ez a vezeték a magyar kőolajellátás gerince”. – Közel nyolcmillió tonna nyersanyag érkezik a Barátság vezetéken éves szinten, éppen ezért a megsérülése esetén az adriai kőolajvezetékkel ezt nem tudnánk kiváltani – mondta, emlékeztetve, hogy a vezetéken érkező kőolaj kivételt kapott az európai szankciók alól.

A magyar készletekről Tóth Máté a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ) jogszabályaira hivatkozva elmondta, hogy azok 90 napnyi nyersolaj és feldolgozott kőolajtermék tartalékját írják elő (a benzin, dízel és kerozin esetében is), de mint hozzátette „a Mol az MSZKSZ-t terhelő jogszabályi kötelezettség szerinti mennyiségek mellett maga is tart fent saját készleteket, mások mellett a dunai finomítóban”.

Noha a magyar tartalékolási szint nemzetközi összehasonlításban a legjobbak között van, végtelenségig ez sem elég, amennyiben egy, a vezetéket ért támadás miatti károsodást nem lehetne rövid időn belül helyreállítani, ami komoly ellátásbiztonsági aggályokat vetne fel

– értékelte a helyzetet az energiajogász.

Tóth Máté az MSZKSZ adataira hivatkozva elmondta, hogy jelenleg a nyersolajból – a Mol készlete mellett – rendelkezésre áll 90 napnyi készlet, vagyis 616 kilotonna. Ez a dízel esetében 468, míg a benzin tekintetében 254 kilotonna tartalékot jelent.

– Magyarország jól áll a tartalékok tekintetében, de ettől függetlenül ezek nem védenek meg attól, hogyha terrorcselekményeket hajtanának végre a szomszédunkban, amely nem csak hazánkat, hanem az egész régiót érintené a vezetékrendszer és az ellátási-értékesítési láncok összeköttetései miatt – nyomatékosított. Hozzátette: egy ilyen támadás azonnal felfelé indítaná el a kőolaj- és üzemanyagárakat a térségben.

Régóta célkeresztben vannak a vezetékek

Nem ez az első alkalom, hogy a Barátság kőolajvezeték célkeresztbe került, korábban lapunk is megírta, hogy márciusban robbanószer maradványait találták meg az egyik orosz kőolajszivattyú-állomáson, emellett tavaly ősszel az áramellátó megsérülése miatt állt le a vezeték.

Az Északi Áramlat gázvezetéket pedig még tavaly érte támadás, ám az elkövető kilétét a mai napig homály fedi. A szabotázs több országnak is érdekében állhatott, Moszkva és a Nyugat egymást hibáztatják a történtekért. Egyes jelentések Ukrajna-párti erőkre utaltak, hangsúlyozva, hogy maga az ukrán kormány nem volt érintett az akcióban. A robbanás helyszínéhez közeli országokban továbbra is folyik a hivatalos nyomozás, de eddig csak annyit állapítottak meg, hogy inkább szándékos szabotázs, semmint baleset állhat a háttérben.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek Hágában 2023. május 4-én. (Forrás: MTI/EPA/ANP/Remko De Waal)